Dunántúl, 1919. november (9. évfolyam, 221-254. szám)
1919-11-21 / 246. szám
2. oldal Merénylet a kenyerünk ellen a szabad kereskedelemet idézte elő, tehát annak hibáiért nem felelhet az a rendszer alait ezután akarnak behozni. Eddig szólt a memorandum november 16-án, amikor a polgármesternek át akarták adni, de nem találkozott vele a küldöttség. Közben megjelent a Dunántúl cikke, mire a szociáldemokrata szakszervezeti bizottság, hogy eljárását mentegesse jónak látta a pékek nélkül a következő utóiratot hozzáfűzni az illemorandumhoz. U. i. A szociáldemokrata párt a jelen memorandumnak a szabadforgalomra vonatkozó részéhez csak azon feltételek mellett járult hozzá, amennyiben a sütőmesterek kötelezték magukat, hogy a gabona áralakulásánál párhuzamban tiszt áraknak esetről-esetre való megállapítására nézve alávetik magukat egy a fogyasztók, a termelők és a hatóság képviselőjéből álló vegyes ármegállapitó bizottság határozatainak. A pécsi szociáldemokrata párt nevében kelt Pécsett, 1919. évi nov. hó 16-án. Szakszevezeti Bizottság Pécs, Schmira Román s. k. Az utóíratban foglalt mentegetőzés azért is értelmetlen, mert az árak megállapítása eddig is ily módon történt De a memorandumnak minden mondata hamis vagy téves és nem tartalnaz egyetlen való tényt sem. Amikor a küldöttség a memorandumot átadta, a polgármester azt válaszolta, hogy meg fogja vizsgálni átírták tartalmát és a pékekhez fordulva kijelentette, hogy az ügyet nem a pékek, hanem a közönség és különösen a szegény fogyasztók érdekében fogja elbírálni. A Munkás pénteki számában már csak azt állapítja meg, hogy a lisztellátás el van hibázva. Ez a hiba a szabad kereskedelem behozatala volt, amit csak a jegyrendszerrel lehet kiküszöbölni. Érthetetlen, hogy közérdekből hogyan lehet ellenezni a közellátás hibájának kiküszöbölését. A pártvezetőség és lapja nem ismeri be, hogy félre hagyta magát vezetni, pedig ez világos tény, nem sajtóhecc, sem hazug ferdítés, sem rágalmazás. A jelenlegi áldatlan állapotokat Pécs, november 20. (A Dunántúl tuácsszójótól) A pécsi pékmestereknek a sütőmunkásokkal és a szociáldemokrata párttal együttesen elkészített memorandumáról már megemlékeztünk. A küldöttség tegnap újra megjelent a polgármester előtt és át is adta a memorandumot, melyet most alkalmunk van szó szerint közölni. Telve van tudatos valótlanságokkal, amelyeket pontonként ki is mutatunk. A Pécsi sütőmestercrc és sütödmunkások a pécsi szociáldemokrata párttal együttesen 1919. november 16-án tartott ülésén a Polgármester Urnák nov. 11-én kelt és a liszt forgalmának szabályozására vonatkozó rendeletével szemben a következő álláspontot foglalják el: 1. A város hatósága akkor, mikor egyes cikkek árát megszabja és annak kereskedelmi forgalmát korlátozza, ezzel, mint azt a múltban már számtalanszor tapasztalhattuk, csak azt éri el, hogy azok a cikkek a forgalomból eltűnnek és más piacot keresnek. A szabadforgalmat korlátozó rendelet miatt már most fent érkkezik liszt a városba. Ha ez a terdelet érvényben marad, akkor a pécsi sütőmesz terek a liszt beszerzését a hatóságra lesznek kénytelenek bízni, arra a hatóságra, amely a múltak tapasztalati szerint még sohsem volt képes arra, hogy a város lisztellátását kifogástalanul biztosítsa. A város nem korlátozta a liszt kereskedelmi forgalmát, mert ram- i dem maiam lisztüzlet és pék annyi gabonát vagy lisztet hozhat be Pécsre amennyit akar. Csupán az egyes fogyasztók nem vásárolhatnak tetszés szerinti mennyiséget, mert a liszttel takarékoskodni kell. Ezáltal a liszt neon tűnhet el a forgalomból mert kivinni a városból a hatóság nem engedi. Ha mégis eltűnik, akkor csak a pékek tüntethetik el. A háború alatt Pécs lisztellátása a legrendezettebb volt a monarchia összes városai között. Hogy apróbb fomkadások mégis voltak, azok nem a város, hanem a késedelmesen szállító haditermény hibájából folytak. Ha a múst tapasztalatai a bizonyítékok, az is felemlíthetjük, hogy Hadik János volt közélelmezési miniszter Rt jártéban, a háború alatt nemcsak megelégedését fejezte ki az utalvány lapján kapható élethűcikkek sima bevásárlási módja felett, hanem a város közélelmezési referensét tanácsadóul hívta mag arra az ankétra, amelyet Budapesten épen az ácsfor- gások megszüntetése ügyeiben tar- tottak. 2. Az összes üzemeknek kimondott cél-ja, hogy üzemeiket fenntartsák, azt bővítsék, fokozzák és így minél több munkaalkalmat biztosítsanak. Amikor a liszt ellátásról a város gondoskodott, mindig redukálni kellett az üzemeket. A munkanélküliek száma ismét szaporodni fog. A pékeknek most magánembereknek az üzembővítés és a nagyobb haszon a célja, a városnak pedig a szegény nép liszttel való ellátása tehát nem magánügy, hanem a legfontosabb közügy. Még az átadványrendszer mellett is módjukban van a pékeknek vevő-, körüket nagyobbítani. A munkanélküliek száma akkor fog nagyobbodni, ha a lisztkészletek mohóbb elfogyasztása után nem lesz liszt, amit épen a város akar megakadályozni. 3.. Amikor a liszt beszerzése hatósági úton nem biztosítható, a közönség érdekében állást kell foglalnunk a szabadkereskedelem mellett, „ mert a beszerzést illetőleg a szakemberek jól felfogott érdeke és a sütőiparosok és munkások anyagi és erkölcsi eszstenciája nagyobb garancia mint a város tanácsának kizárólagos erkölcsi felelőssége. Az aratás óta szabadkereskedelami volt Ennek köszönhetjük, hogy a búza ára 140 K-ról 300-ra elsekledett. Mivel most csődöt mondott, azért van szükség a hatósági ellátásra, amihez feltétlenül kell az utalványrendszer. A ram- i kasok anyagi és erkölcsi garanciája nem teremt lisztet, a várostól ellenben épen a múltak tapasztalatai alapján várhatunk. Hogy a sütőiparosoknak mi az érdekük és hogyan járnak el, azt alább példázzuk. 4. Hogy az árak túlhajtásának korlátozására a tanács milyen intézkedéseket tesz az tőle függ, ugyanakkor a pécsi sütőiparosok elvárják, hogy az árak lehetséges kialakulásaitól a város hatósága meg fog bízni a sütők üzleti tisztességében. Az alakuló, emelkedő, esetleg eső lisztárak szerint fognak a kenyérárak szabályozódni. Azoknál az áraknál, amelyek a tisztességes polgári haszon mellett ki fognak alakulni, a hatóságnak egyszer sem lesz módjában akár a kenyeret, akár a lisztet olcsóbban adni. A szabadkereskedelem nem fogja az árakat indokolatlanul felhajtani, viszont a szükséges mennyiség beszerzése csak így lesz biztosítható. A pékek üzleti tisztességére jellemző ez a tegnap történt eset. Egyik pékmester tegnap 30 métermázsa lisztet hozott be a vámon, mert a város ezt nem tiltja, sőt örömmel látja csak ellenőrzi a mennyiséget. Ez nem tetszik. A pék azonban, meg akarta vesztegetni a vámost 80 K-val, hogy csak 10 métermázsát jelentsen be. Az eltitkolt 20 métermázsa tehát milyen tisztességes áron kerülhet forgalomba, ha a vesztegetések összegét is be kell abba számítani. (A vesztegetők ellen reméljük megindul majd az eljárás.) A most meglevő szabad kereskedelem nem is indokolatlanul, hanem nyerészkedésből hajtja fel az árakat. 5. Semmi kifogásunk sincs az ellen, hogy a város tanácsa az ellátás biztosítása érdekében lisztet hoz be és azt olcsóbb áron, az árakrsak nivellálása érdekében a szegényebb lakosságnak adja megfelelő módon. Itt beismerik, hogy a hatóságnak utódjában van olcsóbb lisztet beszerezni mint a szabad, kereskedelemnek. A közönségnek pedig Szerintünk az az érdeke, hogy mindenki olcsóbb liszthez jusson. 6. Tiltakozunk a jegyrendszer behozatala ellen. A jegyrendszer kizárólag a tőkések ellátását biztosítja. (Pld. Amerikanélküli, kinek megfelelő időben nincsen pénze, nem vásárolhat be. Jegye értékét veszti, mire pénzhez jut. Soha ,még tőkést nem láttunk sem élelmiszer, sem más cikkek jegyrendszer mellett való árusítása alkalmával az üzletek előtt ücsörögni, pedig ha valakinek szüksége van arra a néhány órára, mit az üzletek előtt ellopni kénytelen, úgy a munkás az. Emlékszünk arra, hogy már éjfélkor ott ácsorogtak az üzletek előtt. Ennek a rendszernek a visszajövetelét legfeljebb a tőkések kívánhatják, dea munkások tiltakoznak ellene. Most, télvíz idején lelketlenségnek tartjuk a lerongyolódott proletároknak boltok elé való állítását. Ugyanez áll a háztartási ívekre is. A tőkés a háború alatt is megtudott szerezni mindent jegyrendszer nélkül, nem is neki van szüksége az utalványokra, hanem épen a szegény embereknek. A jegyrendszer biztosítja a készletek megmaradását. Minden munkás kap hetenkint bért és vásárolhat is hetenkint. Az ácsorgás egyáltalában nem függ össze az utalványrendszerrel, hisz a tej szabadforgalom tárgya, mégis mennyien ácsorognak érte. 7. Akár jegyretidszere, akár háztartási íve legyen a hatóságnak, sem ívek, sem jegyek nem nyújthatnak elég garanciát arra, hgy a munkanélküliek (kb. 3500) a szükséges lisztmennyiséget be is tudják szerezni. Hogyan tud a szociáldemokrata párt garanciát nyújtani arra, hogy a szerintük 3500 munkanélküli be tudja szerezni a neki szükséges lisztet? Ez azonban könnyebben megy az utalványrendszer esetében, amikor mindenki csak keveset vásárolhat. 8. Ebben a pillanatban a szociáldemokrata munkásság az, mely a széntermelés fokozásával megfelelő mennyiségű lisztet biztosíthat azok részére, akik dacára minden tanácsi rendelkezésnek , liszthez jutni nem fognak. A szociáldemokrata bányamunkásság már foglalkozott a termelés fokozása által a lisztbehozatal kérdésével és csak napok kérdése, hogy a tanács papiroszervezeteivel szemben, tényeket állíthat. A szociáldemokrata bányar munkásság részére a Dimagözös nem tudta megszerezni a lisztet és a várostól kiéri a kontingens rendelkezésre bocsátását. Ezt a társaság már be is jelentette. ‘ 9. A gyűlés megállapítja azt is, hogy a jelenlegi áldatlan állapotokért a közélelmezési ügyosztály rendszere felelős, amely annak idején elmulasztotta a szükséges mennyiség beszerzését. Hasonló, vagy nagyobb létszámmal bíró városok (Kassa, Szeged, Szabadka, Újvidék stb.) a legrövidebb idő alatt szakítottak a háborús élelmezéssel, hogy könnyítsenek a vezetőség anyagi és erkölcsi felelősségén és azt szabadkereskedelem tárgyává tették. A város összlakossága érdekében szükségesnek látjuk ezt mi is. Felsorolt indokaink figyelembe vételével kérjük az intézkedések hatályon kívül helyezését, hogy ez a kérdés közmegelégedésre találjon megoldást a legrövidebb idő alatt. Amennyiben fenti indokainkat a város tanácsa figyelembe nem venné, és korlátozó intézkedéseit tovább is fenntartaná, úgy az üzemek nyugodt menetében beálló zavarért, valamint a növekedő munkanélküliség nyomán felképő minden nyomorért egyrészt, másrészt az összlakosság körében támadható bármely elégedetlenség tünetért a felelősséget magáról elhárítja. Pécsett, 1919. november hó 16-án. A szoc. dem. párt nevében: Schmira Károly s. k. párttitkár. Gotthardt József s. k. sütőmunkások. A sütőiparosok testülete nevében: a pécsi sütőmesterek ipartestülete. •V. I DUNÁKTÓL Péntek, 1919. november 21 Még drágább lesz a zsir? A város maximáltatni és rekviráltatni akarja az élőállatokat Pécs, november 20. (A Dunántúl értesülései Az árak folyton emelkednek és azoknak gátat vetni szinte emberfeletti törekvés. Épen a legfontosabb élalomcikkek azok, amelyek szinte nap-nap után drágulnak. A húsárakat ellenőrző bizottság csak a múlt héten foglalkozott a marna és sertéshús, valamint a sertésfehértermékek árának az emelkedésével. Ma pedig a hentesek ipartársulata újabb beadványt intézett a polgármesterhez, amelyben a legutóbbi sertéshús és zsiráfoknak is az emelését kérik. A beadvány a nehéz megélhetési viszonyaikra de különösen az élő sertés árának folyton fokozódó és nagymérvű emelkedésére és a bevásárlások alkalmával fölmerülő nagy kiadásokra hvatkozik. A kérvényt Kerosztás Vince, a henteripartársulat ölleli telke írta alá. A hentesek a következő árak megállapítását kérik: I. rendű sertéshús 24 K, II. rendű 22 K, hájszalonna 36 K, zsír, háj és füstölt szalonna 40 KAz új árak november 24-től való érvénybe lépését is kérik kimondani. A beadvány ügyében a város ismét meg fogja hallgatni a bizottságot. A hús és zsír drágaság további fokozódását(azonban egy ma is lépéssel szándékoznak megakadályozni. Átiratot intézett a város hatósága Pandurovics László dr. kormánybiztos-főispárthoz és a drágaság további emelkedésének meggátlására egy gyökeres intézkedés életbe léptetését kéri. Minthogy a húsárak emelkedése az élő állat drágulására vezethető viszsza, a drágaságnak ezt a forrását kell betömni. Maximálni kell az élő marha és sertés árát, hogy a termelő árdrágítása tovább ne terjedhesen az iparűzőkáremeléseivel. Az ármaximálás azonban még nem oldja meg egyedül a város hússal való ellátásának kérdését. ,Az állattartó gazdák ugyanis arra az álláspontra is helyezkedhetnek, hogy nem adják el jószágaikat a maximált áron. Ezért a város hússal való ellátása céljából nem elegendő az ármaximálás. El kell rendelni a rekvírálást is az ár ellenében fölös állatállományuk egy részét eladni. Az élő állat árának maximálásának és az állattok rekvirálásnak elrendelését kérő átiratot ma küldte át a város a szerb-horvát-szlovén kormánybiztoshoz. Fiumét újra blokád alá helyezték — A Dunántúl értesülése -A Buccari, nov. 20. Fiume blokádja csütörtök este ismét megkezdődött. JPArtitaneio katonái megszállták a susáki hidat, Castelli tábornok csapatai pedig egy másik szakaszt szálltak meg. Fiume egész területe Istria irányában ismét olasz megszállás alá került. Péntek délig a telefonforgalmat is teljesen megszüntették.