Dunántúl, 1922. június (12. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-25 / 142. szám

2. o­efa. Levél az uj tanitókhoz Pécs, június 24. —­ Az életbe kilépő uj tanítókhoz az idősebb testvér szerető hangján szól az alábbi levél: Új Kedves Testvéreim! Átléptétek az élet kapuját s most ott álltok a pálya kezdetén, a rögös, kavicsos út elején, amely­ről csak sejtitek, hogy merre visz. Nem banketteztek, nem rendeztek hajnalig tartó táncmulatságot. És ez így is van jól, mert ti a nemzeti kultúra szerény munkásai vagy­tok. Nem zajos, reklámozott pá­lya ez, nektek rá kell szoknotok az­­egyszerű, szerény, de nemes életre, az önmegtagadásra, a lan­kad­ást nem ismerő tevékenységre, az otthon szeretetére. Ti nem fut­hattok a léha korszellem után. Éreznetek kell, hogy ma nem sza­bad az erőket léhaságokra pocsé­kolni. Ha valakinek, úgy elsősor­ban, nektek kell érezni, hogy Isten gyógyíthatókká teremtette a népe­ket és nemzeteket s a gyógyítás munkájában titeket illet az első hely. Éreznetek kell, hogy ezek a nehéz idők nagy feadatol­ást raktak ifjú báb­jaitokra. Szürke pálya az,­­amelyre lép­tek. Nem kecsegtet fényes jövő­vel. Magam is érzem, hogy a taní­tóság sok jogos kívánságát még most sem teljesítette a társadalom. Magam is tapasztaltam, hogy mun­kájukat nem mindig érti meg a nép. Tapasztaltam a nemes igye­kezetnek sokszor, hiábavalóságát.­­Magam is tudom, hogy süket fü­let, üres szivet, értelmetlen elmét teljesen hiába­való dolog ostro­molni. Mindezt ti is érzitek, ti is­dóm, bátorság! Légy férfi, — lágy tudjátok. És én mégis azt mond­i árától Értsétek meg az idők hivő szózatát Nagy és intelligens do­log ma magyarnak lenni, de még nagyobb magyar tanít­ónak lenni. A ti szürke, mindennapi, sokszor lenézett de kitartóan, értelmesen,­ Szeretettel és igazságosan végzett f nevelő-oktató munkátok lehel új életet a romok közé. Legyetek büszkék arra, hogy magyar tanu­­­lókká lehettetek, hogy az emberi­ség legnagyobb erkölcsi intézmé­nyének keretében szolgálhatjátok Haza ügyét, mert ez a hely az, ahol a legkomolyabb erőket kell kifejteni, a legkomolyabb tehetsé­geket kell munkába állítani, mert a magyar iskola és a magyar ta­nító ma alkotást, építést, az egész Világgal vívott dacos küzdelmet­­jelent. A tanítóság helyzete ma hasonló huszen évekhez, amikor a gazdát sok csapás éri, vagy amikor a tenger nagyon sok áldozatot vesz magának. Ámde a magvető még­sem csügged, a bátor hajós mégis kimerészkedik a habokra és mind a kettő fokozottabb munkára hatá­rozza el magát. Ti is igy tegyetek! Ismervén a nagy és fontos felada­tot, tegyetek félre panaszt, sok­szor felesleges elbizakodottságot, határozzátok el magatokat foko­zottabb munkára és ne adjatok semmit a süket fülekre, " üres szí­vekre és értelmetlen" elmékre. Szerettessétek meg a gyermekek­kel az iskolát, hogy nemes ver­senyben törekedjenek egymást felülmúlni. Keressétek a kapcsola­tot az iskola és az élet között, hogy a szerzett ismeretek révén értelemben világos, a hallott buz­dítások révén fegyelmezett, helyes gondolkodású nemzedék­­álljon elő, amely mindig munkára kész, amely a mainál külső dolgokban kisebb, de mindabban, ami az em­bert emberré, a magyart magyarrá teszi nagyobb igényű lesz. Dolgoz­zatok a szép apriljáért-nagyjáért, hiszen úgy sincs senki barátunk széles e világon. Iparkodjatok úgy élni, hogy iskolai munkátok, ma­gánéletetek, a néppel való érint­kezésiek révén szóval és az ennél sokkal hatalmasabb erejű példa­adással egyaránt olyan szolgák-­ tokat tegyetek a magyar népnek, amelynek gyümölcsekép az meg­tanuljon becsülni benneteket , általuk az iskolát és az egész t­a­nítói kart. És ha életeteket, munkátokat a haza, a nép erkölcsi, anyagi és ér­telmi emelésére rendezitek be, akkor az csakhamar rájön arra, hogy ez az ember, a tanító, ránéz­ve becses és nélkülözhetetlen. Akkor aztán úgy fog becsülni és minden téren méltányolni benne­teket, mint a lelkében élő hit, a ke­zében levő kenyér és a szívében lobogó szeretet nagyobbítóit. Adja T-­tán, hogy úgy legyen! Számos Pál. A Magyar-ház gyönyörű kerthelyisége a legkellemesebb esti szórakozó hely. Esténkén kitűnő cigányzene. Szalma özvegyek otthont­. Olcsó árak! — ------:--- Olcsó árak! DUNÁNTUE Vasárnap, 1922. hm hm 2­. 3B 0B 0B01 0»0*0*0»0B Az első hét az országházban Interjú Oberhammer képviselővel — A pécsi ügyvédek forgalmi adója — Varga pénzügyi államtitkár Július ele­jén Pécsre jön az adópanaszok ügyében — Viharos ülé­sekre van kilátás Pécs, jan. 24. Egy hetes tartózkodás után tegnap este ér­kezett vissza a nemzetgyűlés meg­­nyírásáról Oberhammer An­tal Pécs I. kerületének képvise­lője, aki az első hét benyomásai­ról a következőket mondta el a Dun­­ár túl munkatársának: v. !A, parlament folyosóin az el­ső, hét az ismerkedésekkel telt el. Ez sem a leggyorsabban ment, mert 248 képviselő legnagyobb részét ez előtt nem ismertem és legtöbbje még most is idegen. Az ismerkedés azért is nehezebben ment részemről, mert pártonkívüli vagyok és így nem jártam fel a klubokba. Tulajdonképen csak öt napig voltam fenn, de ez alatt az öt nap alatt részt vettem a par­lament valamennyi ülésén elejétől végig.­­ Kedden Szily Tamás kez­deményezésére baranyai és pécsi képviselők mindannyian K­á­lr­a­y Tibor pénzügyminiszter elé járul­tunk és szóvá tettük az itteni adó­aránytalanságokat. Erről már kü­lönben megemlékeztek a pécsi hír­lapok. A miniszter különben na­gyon szívélyesen fogadott bennün­ket és megígérte, hogy orvosolni fogja a sérelmeket és felkéri adó­ügyekben kiváló jártasságú állam­titkárát, jöjjön le ha csak lehet személyesen Pécsre és intézkedjék ebben az ügyben.­­ Tegnap aztán a pécsi ügyvédek kértek fel, hogy vezessem küldött­ségüket a pénzügyminisztériumba. Ez alkalommal Vargha állam­titkárnál voltunk. Én csak bemu­tattam a küldöttség tagjait S­z­u­l­y Jánost az ügyvédi kamara elnökét, Varga Nagy Istvánt és Biró Jenő dr.-t. — A küldöttség szónoka Szuly János volt, aki előadta, hogy a forgalmi adó megállapítása sérel­mes a pécsi ügyvédekre. Varga államtitkár meg is ígérte, hogy az ügyvédek panaszát is revízió alá veszi. Kijelentette, hogy már Kál­­lay pénzügyminiszter felkérte, hogy ha csak ideje engedi, jöjjön le Pécsre és személyesen győződ­jék meg a felszabadult terület adó­zóinak panaszáról. Varga állam­titkár, amint mondta, július első he­tében jön le Pécsre. — A jövő hét végén különben egy minisztert is vendégül lát Pécs néhány napra. Úgy tudom, hogy Klebdsberg Kunó gróf belügymi­niszter is Pécsre jön, aki nemcsak a művésztelep miatt, hanem az egyetem elhelyezése érdekében fogja felkeresni városunkat. Megkérdeztük még a képviselőt, mi a véleménye a parlament mun­kaképességéről, amire­­így vála­­szolt: — Nem vagyok tapasztalt és jártas a parlamenti életben, de úgy látom, hogy az ellenzék na­gyon harcias, igen sok benne a tá­madási szándék. Az egységes párt pedig fel van készülve a támadá­sokra és erősen eltökélt szándé­ka, hogy visszaveri ezeket a táma­dásokat, így hát sok meleg napra lesz kilátás. Ez a harcias szándék már előre vetette árnyékát a man­dátumok átnyújtásakor is. Az in­­demnitás tárgyalásánál már meg is fog kezdődni a hevesebb vita. — De most már sokat is mond­tam — fejezte be tréfás mosoly­­lyal. Amióta képviselő lettem, kez­dek félni az újságíróktól. Most né­hány napig itthon maradok és a városnak dolgozom, de a jövő hét elején újra visszamegyek Buda­pestre és részt veszek a parla­ment néhány ülésén. Később is az a szándékom, hogy egyelőre nem tartózkodom állandóan Budapes­ten, hanem ha bennünket kevésbé érdeklő törvényjavaslatokat tár­gyalnak, hazajövök Pécsre. Ha azonban a parlament napirendje úgy alakul, hogy a munkából ott kell rendszeresebben kivennem a részemet, huzamosabb ideig fogok Budapesten tartózkodni. (b. j.) Telefonsztrájk Ausztriában Bécs, jan. 24. Ma délután 6 órakor a telefonalkalmazottak­ megkezdték a sztrájkot Hírek néhány sorban A cseh képviselőházban a Hadi­kölcsönök beváltásának tárgyalá­sánál véres verekedés tört ki. Jung nemzeti szocialista nem akart el­távozni a szónoki emelvényről, mire leszorították és dulakodni kezdtek. Több képviselő megsebe­sült. — hévízgyürki Héderváry Sámuel a legidősebb magyar or­vos 92 éves korában Újpesten meghalt, ahol 57 évig praktizált. — Besztercze-Naszód megyében a felhőszakadás okozta árviz 40 há­zat elpusztított és 30 embert meg­ölt. — Az 1919. júniusi ellenforra­dalom emlékét Budapesten holnap, vasárnap nagy fénnyel ünnepült­ meg. — Az angol király udvari szállítóját 20 font pénzbírságra­ ítélték, mert az udvarnak vaj he­lyett margarint küldött. — Take Ionescu holttestét Rómából Buka­restbe szállítják, ahol pénteken te­metik. — A sertéskaraj kilója Bu­dapesten 264 korona. — A cadiri kikötőben a Chorropa nevű perui gőzös legénysége fellázadt és fel­gyújtotta a hajót.­­ Dopai Mihály budapesti frakkeres meg akart mérgezni két leányt, akiknek há­zasságot ígért és egy városligeti cukrásztól akart 3000 koronáért mérget szerezni. A cukrász szinleg vállalkozott rá, de feljelentette .—• Magyar királyi kormányfőtaná­­csosi és kormány tanácsosi cimet­ rendszeresített a kormányzó. Előb­­bi a régi udvari tanácsosi, utóbbi a királyi tanácsosi címnek felel meg. — A negyvennyolcas honvé­deknek Becske János jászberényi •gazda másfél milliós hagyatékából; fejenkint 300.000 korona jut. — Az egyik dán ősi rablógyilkos Rostás Sándor cigány a debreceni tör­vényszék épületében meghalt. —­­Szökőkutat adományozott a fővá­rosnak a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár ezúttal másodszor, mert a Kálvin-téri szökőkút is a pénzintézet adománya. Forgalmi nehézségek Jugoszláviáb­­al Budapest, jún. 24. — A MáV* igazgatóságától vett értesülés sze­­rint a jugoszláv államvasutak igazgatósága a Budapestről 20.05 órakor induló 1014. számú s az ellen irányban a Budapestre 6.35. órakor érkező 1013. számú szer­­­mél­yvonatokhoz (Gyékény cs­eh csatlakozó személyvonatokat fora­galm­i nehézségek miatt hétfőtől, június 26-tól kezdve néhány napra­ megszünteti. Ennélfogva Zágrábi felé és felől a fenti narr'l fogvai csajt a Budapest Keleti pályaud­varon 8.20 órakor induló 1002*1 számú és az ellenkező irányban á­l Budapest Kel­eti­ pályaudvarral 18.40 órakor érkező 1001. számi­ gyorsvonatokon lehet utazni.

Next