Dunántúl, 1924. november (14. évfolyam, 251-275. szám)
1924-11-01 / 251. szám
2. oldal 11 " A város és az egyetem szerződése az átengedett épületekről Pécs, okt. 31. — Pécs városa az Erzsébet-tudományegyetem céljaira, mint ismeretes, a tulajdonában levő épületek közül a városi közkórházat, a szegényházat, a felső kereskedelmi iskolát és a tornacsarnokot engedte át, a tornacsarnokot tulajdonul, a többi épületet és tartozékait pedig használatra. Az átengedésről Nendevich Andor polgármester és Mihálffy Ernő dr. rektor között létrejött szerződéseket az alábbiakban ismertetjük. A kórház és a Rudolfinum átengedéséről az egyik szerződés intézkedik, a szegényház, felső kereskedelmi iskola és a tornacsarnok felől egy másik közös szerződés létesült. A kórház átadása A szerződés szerint a város a közkórházat és a Rudolfinumot 8katasztrális hold és 1039 négyi szögöl területével, összes épületeivel, azok tartozékaival, berendezésével, felszerelésével, vagyonával és tartozásaival együtt adja át az egyetemnek klinikai célra mindaddig, amíg azokra az egyetemnek szüksége lesz és tényleg klinikai célokra szolgálnak. Azépületek használata díjtalan, csupán a tulajdonjog elismeréséül fizet az egyetem a városnak évenként január 15-ig 10 aranykoronát a 20 koronás arany legutóbbi árfolyamán. A Rudolfinum bére, a házbérek korlátozásának ideje alatt évi 3000 aranykorona, a megfelelő kincstári házhaszonrészesedéssel, házbérfillérrel és a szokásos egyéb közterhekkel, azután új megegyezést kötnek, de a bálákkor sem lehet kevesebb a békebeli 1800 aranykoronánál. Az átadásnak három elvi feltétele van. Ezek elseje, hogy a város a kórház átadásával nem juthat kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe mint volt. A másik feltétel az orvosi és igazgatási személyzet helyzetének jogos és méltányos rendezése. Egy részüket állami szolgálatba veszik át, a többiek nyugdíjat vagy végkielégítést kapnak. Végül a kórházi jellegnek továbbra is fenn kell maradnia. Állami szolgálatba lépnek át Schmidt Antal dr. kórházigazgató főorvos változatlan minőségben, Vertan Emil dr. és Jüngling Kálmán dr. főorvosok a VII. fiz. osztályban mint főorvosok, Jobszt Pál dr. a bőrklinika mellé díjas gyakornokul, Germán István dr. a belklinikához díjas gyakornokul, Kiss Mária dr. a gyermekklinikához dijtalan gyakornokul, Magay Béla dr. a bőrklinikához dijtalan gyakornokul, Csekey László dr. az elmeklinikához díjas gyakornokul Raák János kórházgondnok a VII. fiz. osztályban mint egyetemi gondnok, Lotz Henrik kórházi ellenőr a VIII. fiz. o. gondnoksegédként, Szántó Sándor dr. tb. főorvos mint igazgató szaksegéd és egyben az igazgatófőorvos titkára a IX. fsz. o., Kulcsár Sándor számtiszt a gazdasági hivatal betegfelvételi osztályának irodavezetőjeként a IX., Somogyi János raktáros irodasegédtisztként a IX., Gerth Lajos élelmezési tiszt a gazdasági hivatal élelmezési tisztjeként a IX., Malmos Győző gondnoksegéd a gazdasági hivatal gondnoksegédéül a IX. fiz. osztályban. A kórházi jelleg címén a többi klinika ágyaival együtt összesen 850 ágy változatlanul fennmarad. E számból a belgyógyászati klinikán a tüdőbeteg és fertőző pavillonnal együtt 150, a sebészeti klinikán 120, a szülő és nőbeteg klinikán 120, a szemészeten a trachomaosztállyal 80, a bőr és nemikórtani klinikán a pueila osztálylyal 110, a gyermekklinikán, a csecsemő, gyermeksebészeti osztállyal és fertőző pavillonnal 120, az ideg és elmekórtani klinikán a munkásosztállyal együtt 150 ágy lesz. Az ágylétszámot a szükséghez képest az egyetem az idők folyamán szaporítani fogja de már most külön gyermeksebészeti osztályt is létesített 23 ággyal. Az átvétel október 20-án történni. Ettől kezdve az egyetem gondoskodik az épület fentartásáról, a kórház építésére felvett kölcsön törlesztéséről, tűzkárbiztosításról, a kóházi kápolna eddigi rendeltetésének és műemléki jellegének fentartásáról. Az építkezési kölcsön 1894—1907. közt eredetileg 1 millió 194.600 K volt, jelenleg pedig még 910.166.86 K, amit a város a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól és a Magyar Jelzálog Hitelbanktól 50 éves törzsfizetésre. A további részleteket az egyetem fizeti akkor is, ha a város a kölcsönt a lejárat előtt mondja fel. Az átvétel leltár mellett jegyzőkönyvileg történt az átvett személyzet névjegyzékének feltüntetésével. A kórház meglevő helyiségei lakásul nem szolgálhatnak, kivéve az elmegyógyászati épületben levő tanári lakást és azokat a lakóhelyiségeket, amelyeknél az ott lakásra klinikai szolgálat céljából,szükség van. A város tudomásul veszi a végzett átalakításokat. ,Az egyetemnek a jövőben is joga van a kórház meglevő épületein átalakításokat, bővítéseket eszközölni, új építményeket létesíteni és a meglevő épületeket egészen vagy részben lebontani. Ha az egyetem megszűnne, vagy más városba helyeztetnék át, minden épület visszaadandó úgy, amit áll, ha csak az egyetem illetőleg az államkincstár helyükbe a városnak megfelelő épületeket nem bocsát rendelkezésére. Viszszaadandók az épületek akkor is, ha egyetemi célra való használatuk az egyetemnek Pécsett más módon való elhelyezése folytán szűnne meg. Ha ez 40 éven belül következnék be, a beruházásokért a város megváltási összeget köteles fizetni, mivel azonban ez nem lesz egyenértékű a befektetett tőkével, a megváltás alapjául veendő befektetett tőke összegét 1 millió 300,080 koronában állapították meg. Ennek fele levonandó az egyetem megszűnése esetén a várost érő anyagi és kulturális károsodás címén. A megváltási összeg az egyetem megszűnése, után 6 hónapon belül esedékes. Ha az épületek az egyetem más módon való elhelyezésével szabadulnak fel, akkor is 650.000 arany* korona megváltási ár fizetendő 1 hónapon belül. Üzenet írta: Országh Bálint, várjátok meg, ti vándor — őszi — felhők! Vigyétek lelkem észak-táj felé!... Szálljatok le a zugó Rimapartján! Ejthetek könnyet ott két sir fölé... Ti bánatkönnyek sűrűn hulljatok!... visszavár engem három bus halott. "Szabad volt a föld, ahol ők pihennek. Szabad volt, a zugó Rimapartján, Szabad habokban fürödtem, mint gyermek, Magyar szó zengett, a népek ajkán... Magyar dal verte fel az ősi bokrot.... Erdő ... mező szabadságot leheltek... Di jöttek hitvány hazaárulók,... És jött: — a népek gyáva söpredéke... Megkötözték a vérző oroszlánt, Szennyes gyilkot szúrtak nemes szivébe, Sárba tiportak ezredéves múltat: Élők és holtak rabbilincsbe fúltak. Meddig tart ez igy? — Némán kérditek, Akik a sírba feltámadást vártok, — Meddig, oh meddig? — Sírja sok kebel, — Meddig, hát meddig várjunk még uirátok? Hol van a megváltás hatalmas perce? Mikor lehull a milliók bilincse! Várjatok! Jönni fog egy dicső hajnal! Váratlanul végig remeg a föld ... összeomlik egy rettentő robajjal! Vérhagó önti el a harcmezőt — Lesújt az égi bíró tüzes karja! Nem lesz többé a földnek rabmagyarjai Ott leszek én is szent halottaim! Átlőtt kebellel is megvédtek én! Láttátok egyszer! Miként patakzott Forró keblemből?; patakzik a vér... A szent hanton nyugodtan meghűlök. Szabad lesz hazám, szabad — sírotok! Várjatok meg ti vándor — őszi — felhők! Vigyétek lelkem észak-táj felé... Szálljatok le a zugó Rimapartjára! Ejtsetek könnyet ott két sir fölé... Ti égő könnyek fáján hulljatok... Vissza vár engem hát ont bus halott. 8 soojoas SCaOO-QOPOPCaQrSOQjQ OO O ~SO OOONDC^OOOiQQgCK 1924. nov. 4.-én este fél 9 érjkg a Pannónia nagytermében Basaides Mária a m. kir. Operaház és a faeroni Staatsoper tagjának kész zongoraművész közreműködésével. Jegyek s IQ—58.'CL Kás iroan a „Koncert* hansversanyrendező és művészeti vállalatnál Dr. Vámos drogéria (Városház épület) válthatók. 5.0 C^CaOCXJOiOCcOOiOCSOCsOOsOQSOOiOCSO _ Feltámadunk Éjfél van. Az íróasztal mellett ülök. Előttem gyertya ég, amelyet halottaim emlékére gyújtottam. Kékes lángja magasra csapkod, majd jobbra-balra hajladozik. Mélységes csend figyel körülöttem. Csak az óra ketyegteti a falon az idők örökkévalóságát. Csak letompult zizegést hallok az udvarból, amint az esti szél pergeti a fákról az őszi falevelet. Úgy érzem, mintha árnyak suhannának íróasztalomhoz. Igen, ők jönnek, akiket valaha szerettem. Halottak napja van, és az ő órájuk. Visszahozza őket a szeretet. Belenézek az emlékezés kékes gyertyalángjába. Sorra megismerem őket. Tenyerembe hajtom a fejem és imádkozni kezdek. Beszélgetek éjféli látogatóimmal. És ők válaszolnak. Valami kimagyarázhatatlan érzés simul a szívemhez. Az elmúlás gondolatában való megnyugvás és a feltámadás örökéletet ígérő szent hite. Drága szeretteimnek a válasza ez. Megértem. Felhajtom a fejem. A gyertyaláng magasra nyúlik előttem, mintha felfelé mutatna. A szellemárnyak eltűnnek előlem. Magamra maradok. És úgy érzem, hogy az imádság az elmúlás gondolatát a feltámadás szent hitévé ragyogtatja a szívemben. — Feltámadunk! Halottak napja a hősi halottak napja is. Az emlékezés virága minden sírra eljut, akárhol is legyen. Az imádság utat talál az ő szellemükhöz. A hősi halottakért is mondok imát. Az égő gyertya az ő emléküknek is szól. Gondolatban bejárom a csatatereket és mindegyik magyar sirra ejtek egy virágot. Az emlékezés soha el nem hervadó virágját. Akik a hazáért ontották vérüket, azok is az én drága halottaim. Behunyom a szemeimet és róluk gondolkodom. Sorra járom gondolatban a temetőket, a hősök temetőjét és mindegyik sir előtt elmondom ezt a szót: — Feltámadunk! úgy érzem,,. hogy nesz kél a magyar katona sírokból. Kép tárai lelki szemeim elé. A hősi hálottak mind előjönnek sírjukból. Rendekbe sorakoznak. És jönnek a századok, az ezredek, a légiók. Arcukon tűz, vállukon fegyver. Vigyázz állásba merevednek. ÉS egy intésre, mintha millió torold zúgná, harsog a kiáltás észak, kelet, dél és nyugat felől: — Feltámadunk! Valami titokzatos erő kap hírt télen hatalmába. Úgy érzem, hogy a hadak éle előtt állok és igy szólok hozzájuk: — Drága véreim! Jöjjetek velem, és hirdessük ezt a szót: — Feltámadunk! És megindulunk. Bezörgetünk mindenütt, ahol a haza sorsán aggódó bús magyarok virrasztanak. Végigjárjuk az elszakított területeket és felkeressük az elnyomás alatt sínylődő testvéreket.És akinek a szivében a kétségnek’ csak egy paránya, is él, hogy ez az DUNANTUE ___ Szombat, 1924. november 1. A többi épület A városi felső kereskedelmi iskola, a szegényház és a tornacsarnok átadásáról szóló szerző déseknélugyanazok az elvek vezették a várost. A kereskedelmi iskola és a szegényház tulajdonjogának elismeréséül évi egy-egy aranykoronát fizet az egyetem. A kirovandó adók, illetékek, kincstári terhek, a tornacsarnok tulaj- donjogának átruházása folytán az államot terhelik. Az egyetem gondoskodik az épületek jó karban tartásáról, esetleg szükséges helyreállításáról, tatarozásáról, tüz-