Dunántúl, 1926. március (16. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

Kedd, 1926- március 2. . D­U­N­Á­N­T­Ú­L" Ig_ M O 'Z. I APOLL© Ke­dd, szerda, március 2—a.­z évad nagy szenzációja Bonjour Paris A Casino de Paris nagy revue-je 6 képben. Főszerepben: H 18 e. Hish­riguette Paris legnagyobb látványossága! Színes film! Kétarcú mandarin Izgalmas kínai kalandortörténet 7 felvonásban. Főszerepben: O UT E li MOOR­E_____ | Előadások: 5, 7, és 9 óraisor. Mind a három előadás teljes zenekarkisérettel. Pankmozi, szünet é­le erők ösztönzik ezt határtalan­­ szaporodásra, aminek eredménye a '• rákos daganat. Újabban angol és a német búvárok munkája révén is­is­mét felmerült a rákfertőzés­­ efedésének lehetősége. Az angol Gye és Barnard, s a német Elü­li­menthál felfedezései korszakot ál­lí­totok és megint közelebb vittek­­ bennünket egy lépéssel a rosszin­dulatú daganatok okainak mégis­­ mérésében. Az ezzel­­összefüggő problémák teljes megoldásától még távol vagyunk, de a rákkutatás te­rén eddig végzett óriási munka eredménye mégis kecsegtet azzal a talán még távoli kilátással, hogy, idővel hatalmunkban lesz­­a leg­ideálisabb gyógyeszköz, a megelő­zés lehetősége. Beck tanár előadása a bőrrák enyhe és rossz índuraki formáiról Pécs, márc. 1. :— A rák sorozat harmadik előadójaként pénteken legutóbb Beck Soma a kiváló ta­nár, a bőrklinika vezetője lépett az Erzsébet Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi osztályának Kai­i - iif.xó közönsége elé. Bevezetésében az előadó a rákos bőrdaganatok­nak, szöveti eredésük szerint való ,helyes elnevezését, állapította meg, mivel ezen a téren eltérőek a felfo­gások. Azután statisztikai adatok­kal világította meg a bőrrákok elő­for­dul­ásának gyakoriságát és egyes bőrterületek szerint való eloszlá­sát. Az összes rákoknak körülbelül 16­%-át képezik a bőrrákok, a rák­ban elhalt összes egyének közül pedig csak 3,5% esik a bőrrákra. Már ezek a­ számadatok is reá­vi­lágítanak arra, hogy a bőrrákok túlnyomó többségükben sokkal jobb indulatúak, nem annyira élet­­veszélyesek mint egyébb szervek Irakjai. Leggyakoribb az arc rák­­jai ,amelyek az összes bőrrákok 85%-át teszik. Férfiaknál ezeknek fele az ajak rákjára esik, míg nők­nél ez a lokalizáció igen ritka. A pécsi bőrklinika eddigi rákanyaga nagyából hasonló eloszlási viszo­­nyokat mutat, amint azt másutt ta­pasztalták. Majd rátért az előadó az egyes bőrrákok különböző formáinak és ezek mikkroszkópos szerkezetének ismertetésére, amit nagyszámú ve­tített képek, bemutatásával de­monstrált Ezek alapján is megál­lapította, hogy a bőrrák legtöbb formája­­ az ajakrák kivételével aránylag jóindulatú újképződmény, amely sem nagy fekélyes dagana­tok, sem más szervekben való át­tétel­­ek képzéséhez nem szokott ve­zetni. A ajakrákok, melyek viszont a rosszindulatúság minden jelével fel vannak ruházva nem szoktak a dermatológiai klinikák beteg­­anyagában szerepelni, hanem in­kább a sebészetiekben. Ezeken kí­vül csak egy kisebb szintén jól jel­lemzett gó­ -­övi szerkezettel bíró csoportja a bőrráknak bír a rossz­indulatúság azon karaktereivel, mint az egyéb szervek rákjai. Azután a bőrráknak némely iparágban tapasztalt gyakoriságá­­i­val (kátrány­­­munkások, aminn gyártásnál, parafinnal dolgozók stb.) és a kísérletes rák előidézés kérdésével foglalkozik az előadó. 1915­-ben sikerült először két ja­pán kutatónak kátrány ecsetelé­­sekkel nyulakon később egereket valódi bőrrákot előidézni. Azóta igen sokan foglalkoztak e kérdé­ses hasonló eredménnyel. Más kül­ső behatások is okozhatnak rákot, de ezek magukban nem elegendők a rák keletkezés magyarázatára. Kétségtelenül a szervezet hajla­mossága is szerepet játszhatik. Az általános dispositio mellett van helyi dispozitio is, vagyis a bőrfelület valamelyik része olyan változást szenvedhet, amelyen könnyebben lép fel rák, mint egyébb normális bőr­felületeken: 1. Krónikus gyuladásos és fekélyes folyamatok, mint­ bőrtuberkulózis, szifilis, lábszárfekély stb. 2. A bőrnek a korral járó, vagy más ok­ból eredő elfajulása. 3. Bármilyen­­ eredésü hegek, mint égés, fekélyek! szakértelem nélküli röntgen- és rá- I­diumkezelés utáni hegek stb. •1.­ Anya­jegyek bizonyos alakjai, ame­­­­lyek ha rákosan elfajulnak, igen rosszindulatúak. Mindezen elvál­tozások aránján csak az esetek egy kis számában keletkezik rák, azért ezek az előadó szerint, csak fakultativ praekancerosus (rákkép­zést megelőző) állapotok szemben az obligát praekancerosus­­ állapo­tokkal, amilyent hármat ismerünk, az ú. n. xeroderma pigmentosu­­mot, a Paget-féle betegséget és Bowen-kórt. Röviden ismerteti az előadó a képek bemutatásával, e 3 ritka betegség lényeges tüne­teit, amelyek minden esetben rák képződé­shez vezetnek. •­­Végeredményben ma sem tud­juk, miért és hogyan alakul át a­­ normális hámsejt ráksejtté, misé-1 A­ i­V­V5k­*»^ * ' « i­i " 3. '*,idaf. Véres verekedés az István-utcában­ Egy nyug. rendőrfelügyelő-helyettes életveszélyes sérülést szenvedett Pécs, márc. 1. — Véres vere­kedés történt vasárnap éjjel az István-utca 25. számú ház előtt. A verekedés során úgy a támadó, mint a védekező felek sérüléseket szereztek, sőt az egyik közülük életveszélyesen megsérült. Tóth János nyug. II. o. rendőr­felügyelő helyettes és Németh József napszámos vasárnap este az István-utca 29. szám alatt levő vendéglőben szórakoztak. Hazafelé menet az István-utca 25. számú ház előtt összetalálkoztak egy jó­kedvű társasággal, amelynek tag­jai Begónia S. 8. h. gy. ezredbeli honvéd és társa Tanner Lajos majd 'Készt Ferenc szíjártó és egy Tahi nevű mészárossegéd voltak. Hogy a­ veszekedésnek mi volt az oka és hogy azt ki kezdte, a rend­őri nyomozás mindezideig nem ál­­­lapította meg. Az sincs még tisz­tázva, hogyan és mi módon folyt le a verekedés. Mire­ az elelm­att rendőri készültség a­­ helyszínére érkeze­tt, Tóth János rendőrfel­­ügyelő helyettest már., az., Ist­van­­ utca 25. számú házba­n ülték. In­nét szállították be a mentők a se­bészeti klinikára. Tóthot a vere­kedés során kővel­­ütötték meg több helyen. Sérülései életveszé­lyesek. Később nagyobb sérüléseket szenvedett Németh József nap­számos és Begovics honvéd is, aki a bal szeme alatt sérült meg. A rendőrök Begovicsot előállítot­ták a kapitányságra és ott, át­ad­ták a katonai készültségnek. A ve­rekedés többi szereplőjét a rend­őrök már nem találták a helyszí­nen. Az ügyben széles körű vízsz­gálat indult meg annak megálla­­pítására, kik voltak a támadók és ki sebesítette meg­ oly súlyosan Tóth János rendőrfelügyelő hel­­yettest. : i-».’ , i-cs Sva a-J cűs aaa m jb ous 12*2 ei. un, «n r*í »»3 au nui jsó í*k. fit« Bß !HeVF flg S3 » H W9 W A pécsi kereskedők és iparosok a pénteki kéregetés megszü­ntetéséért A koldulás megoldásának terve Pécs, márc. 1. — Van a hétnek egy napja, a péntek, a­mikor a nyomorgó szegénység kivonul az utcára. Ezen a napon sok száz sze­gény kerekedik fel és bejárva a várost, bekopog, benyit az üzletek­be és magánházakba, hogy kére­gessen. így van ez már Pécsett na­gyon régóta és az utcán járó­ke­lőknek fel se tűnik az üzletek ki­lincsét egymásnak adogató sok kéregető. Annál több kisebb-na­­gyobb kellemetlenséget okoz a ké­regetésnek ez a módja az üzletek­ben és a magánházakban. Nem azért, mintha az emberszeretet és a könyörületesség kihalt volna a szívekből. Szívesen segíti minden­ki a szegényt, de senki sem kifogá­solhatja, ha mindenki maga sze­retné megválasztani a segítés mód­­ját. Pénteki napokon úgy látszik az államrendőrség sem ellenőrzi oly szigorúan a kéregetést, mert ezen a napon, mint jól informált hely­ről halljuk, még vidékről is jönnek: kéregetni­ Pécsre.­A kereskedők és iparosság körében általános a pa­nasz a kéregetésnek, ilyen módja miatt. Mert ezek a szegények reg­geltől délig való állandó ajtónyi­­togatásukkal nemcsak a munkában tartják fel őket, de téli időben ki is hűtik az üzleteket. Már koráb­ban felmerült, annak a terve, hogy a város hatósága vegye kezébe en­nek az ügynek a megoldását. Sen­ki sem kívánja azt, hogy a pénteki kéregetés eltiltásával károsodát érje a szegényeket. " A terv a következő volna. A v­á-­­ros szegényügyi osztálya írja ösz­­sze azokat, akik rá vannak szo­rulva a kéregetésre. A kereskedők és az iparosok adják be a pénteki­­napokon kifizetni szokott összeget a városhoz, amely­­ azt egyenlő arányban kiosztja a szegények kö­zött. Úgy tudjuk, hogy a kereske­dők és az iparosok, szívesen ven­nék az ügynek,­­ilyen módon való megoldását, csak a­ város vegye kezébe a dolgot. saBBaaBaaEssMtiif amset f­olleleUal­kat­­részek Ne’dhait f. 1 Bécs, Város­ház­ utca 2. sz Tér. 1-9S., JajstílusF 2. Vöröspipa mellső sza­makin átvarrása és átdolgoz modellek után meg’­gyobb választék tén-­us modell­­zásra külön­­cső árt A A »f f * ^ A t _ # #

Next