Dunántúl, 1928. augusztus (18. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
XVIII. évfolyam, 173 szám. előfizetési ár házhoz szállítva vagy postán egy búza 2 Pengő 50 fillér Egyes szám ára 15 oldalas 24 ill. . ^ Kéziratokat nem adunk . Ara 15 fillér Pécs, 1928. augusztus 1. Szerda. Szerkesztőség Lyceum-utca 4. sz. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal: Lyceum utca 4. sz. Kiadóhivatal telefonja: szdlfíi Hirdetés díjszabás szerint. A szövetkezetek szövetsége írta: Kirschanek Ödön. A Baselben 1921-ben megtartott nemzetközi szövetkezeti kon-gresszus Gide indítványára azt aatározati javaslatot fogadta el, hogy a háború ellen a leghathatósabb fegyver a szövetkezeti szervezkedés és a szövetkezeti szellemben való nevelés. Ugyanerre az álláspontra helyezkedést. Az 1925-ben Párisban megtartott szövetkezeti kongresszus, mely azt a határozatot mondta ki, hogy a modern társadalomgazdasági fejlődésben a szövetkezeti szervezkedés a nemzeti béke és kibékülés egyetlen elképzelhető eszköze. És még a béke idejében a Glasgowban 1913-ban megtartott nemzetközi szövetkezeti kongresszus a világ lelkiismeretét rátogatta, mikor azt a tényt szögezte le, hogy a fegyverkezés és a nemzetközi konflikusok abban a mértékben fognak csökkeni, semily mértékben az emberiség gazdasági, és szociális életét, a következeti eszmék fogják átatni. A szövetkezés a munkásosztály életviszonyain akar javítani, építeni és nem rombolni és az emberiség szolidaritását nemzeti és nemzetközi alapon akarja felélni. A szövetkezés abból indul ki, hogy a kapitalizmus mint gazdasági rendszer a túlhajtott verseny következtében az emberekben az állati ösztönöket fejlesztett ki. Il Totominac megállapítja, hogy avilágháborút nem a szegénységes ínség idézte elő, hanem a legnagyobb, leggazdagabb és gazdaságilag leginkább kifejlett nemzetek. Miért? Mert a vad ösztönök hajtották reá őket. Az irigység, a féltékenység, a bosszúvágy, a kizsákmányolási ösztön. Amint a társadalmi fejlődést nemcsak gazdasági, hanem elsősorban erkölcsi okok mozdítják elő, úgy a társadalmi fejlődésben beálló zökkenéseket is erkölcsi okok idézik elő. A kapitalizmus gazdasági rendszere a gazdasági tevékenység előnyeit egy társadalmi osztály, akapitalista osztály javára biztosítja, azért van a társadalmi békétlenség, a tömegnyomor, mindenki versenytársa és ellensége a másiknak, osztály, osztály ellen, nép, nép ellen küzd. Angliában a munkásosztály teljes szabadságot és politikai egyenrangúságot élvez, a kormányzást is már magához ragadta, mégis a SweatingCommission, a munkaadók viszszaéléseinek felkutatására kiküldött bizottság a munkásosztály helyzetéről hajmeresztő dolgokat hoz nyilvánosságra, azért állapítja meg a páposi szövetkezeti kongresszus, hogy mert kevesen sokkal bírnak, sokan kevéssel. A javak termelésének folyamatába tehát más gazdasági formát kell beállítanunk, olyan formát, mely a testvériségre és az emberek szolidaritására van alapozva. Ez a gazdasági forma megtanít minket arra, hogy egyéni érdekeinket az összesség érdekeinek vessük alá. Kapitalista elméletekkel és érzelmekkel telített embertársaink efölött csodálkozni fognak és azt kérdezik, hát ez is lehetséges? Lehetséges-e, hogy az embereknek közös érdekeik és közös céljaik legyenek? Lehetséges-e, hogy gazdasági tevékenységemet az erkölcs és a törvény is korlátozza? Lehetséges-e, hogy a versenyfeltételek úgy alakuljanak ki, hogy a létért való küzdelemben mindenki megállhassa a helyét? Igaz, amíg emberek lesznek, tökéletes erkölcsi állapot sohasem lesz, de sok, sőt minden lehetséges, ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy testvérek vagyunk az Urban és szegények mindig lesznek közöttetek. Két irányzat van, mely a társadalmi bajok megszüntetésére törekszik. Az egyik a szocializmus, a másik a szövetkezeti szervezés. A szociálizmusnak az az irányzata, melyet a szociáldemokrácia képvisel, a társadalmi rend megjavítására képtelen. Két nagy tévedésből indul ki. A marxi tanítás szerint azt hiszi, hogy a társadalmi fejlődés kizárólagos tényezője az anyagi fejlődés, az erkölcsi tényezőket és különösen a vallásból eredő erkölcsi tényezők hatását vizsgálódása köréből kizárja és ezekről tudni nem akar. Ennek következménye a vallástalan és kommunista irányzatok az anyagi fejlődést hátráltató működése. Második tévedésük, hogy az új gazdasági rendet a verseny kizárásával akarják megteremteni. A magántulajdon megszüntetése és az összes, termelési eszközök elközösítése nem gazdasági rendet, hanem gazdasági anarchiát teremtenek, amint azt szomorú tapasztalásból tudjuk. A termelés folytonosságához verseny kell, mely fejlesztőleg hat az ember összes lelki és fizikai képességeire. Aki ezt tagadja, az letagadja az ember életképességének alapját az emberi lélek létezését. Még inkább tévednek, mikor a tőke önzésének neki szegezik a munka önzését és a termelési anarchiát a munka értéktöbbletének politikai célokra való lefoglalásával akarják megszüntetni. Ugyanezt teszi a kapitalizmus és gazdasági szervezetei is. Más a szövetkezés. A szövetkezés abból indul ki, hogy az embert gazdasági tevékenységében az erkölcs törvényei irányítják. Ez tehát egy emberséges irányzat, mely a termelés és értékesítés terén kiküszöböli a társadalmi ellentét és elégedetlenség forrását, a kereseti elvet. Megnemesíti a gazdasági tevékenységet, mert a szövetkezeti termeléssel, a szövetkezeti és szociális tőke gyűjtésével a gazdasági tevékenység áldásaiban nem a szervezett tőke, sem a szervezett munkás, hanem az egész társadalmat részesíti. Az elfajult verseny helyébe a nemes versenyt állítja és ezzel a gazdasági válságoknak veszi elejét. A termelés terén megvalósítja az etikailag kifogástalan termelési rendet és ezzel megvalósítja a szociális termelést, mely társadalomgazdaságilag minden produktív osztályra nézve az egyenlő termelési feltételek megvalósítására törekszik. A szövetkezetek nemzetközi szövetsége zászlaja a szivárvány békeszíneiben pompázik. Ez jelenti a népek és a társadalmi osztályok kibékülését. Van-e ember, aki ezt nem akarná? BnBHaBBHnBHBiiaflnBBiBanaaBaHiiflBBaBBMBBaBEsiiBflBiaaBggGsmaBtEses&aBB Nobile és társai útban hazafelé Bécs, júl. 31. — (Bécsi Távirati Iroda). Az olasz sarkexpedíció tagjai ma reggel menetrendszerűen a berlinrómai gyorsvonattal a két utolsó kocsiban áthaladtak Insbruckon. A vonat 8 percig állt. Nobile és társai úgy látszik aludtak, mert a kivilágítatlan, lefüggönyözött kocsikból senki nem szállt ki. A perronon csak az állomás személyzete és néhány utas volt, Brennenél körülbelül 40 személy üdvözölte ünnepélyesen Nobilét. Nobile és társai 7 óra 30 perckor átutaztak Trenton. A pályaudvaron tiszteletükre nagy tömeg jelent meg, amely lelkesen tüntetett a sarkutazók mellett. Virágcsokrokat dobtak a kocsikba és elénekelték a Giovinezzát. Mussolini miniszterelnök megbízta a bexzeni pefektust, hogy a Brenner pályaudvaron tolmácsolja a fascista Olaszországnak olasz területen első üdvözletét a sarkvidéki expedíció megmenekült tagjai előtt. 99999999999909999999999999909999999999999999999999999? Titulescu hosszabb szabadságra megy Budapest, júl. 31. — Bukaresti jelentés szerint a hivatalos lap mai számában megjelent közlemény szerint Titulescu egy hónapi szabadságra megy. Távollétében Bratianu helyettesíti. A francia sajtó Titulescu lemondását különféleképpen magyarázza. ' ** ' A lemondás mögött elsősorban politikai és nem egészségügyi ... A okokat látnak. Azt hiszik, hogy a hosszabb szabadság oka az, hogy . , , A Titulescu nem akar " a Népszövetség szeptemberi ülésén részt, venni, mert előrelátja, hogy az optánsperben Magyarország részéről újabb heves offenzíva indul meg. 99999090000999999990999009 Az új székesfehérvári tankerületi főigazgató Budapest, júl. 31.— A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előtejesztésére Mátray Rudolfot a székesfehérvári cisztercireálgimnázium igazgatóját a székesfehérvári tankerület főigazgatójává nevezte ki. Kassai Vidor meghalt Budapest, júl. 31. — Kassai Vidor, a Nemzeti Színház nyugalmazott tagja, Vácon 86 éves korában meghalt. Kassai Vidor 1899-ben vonult nyugalomba. Nyugdíjaztatása óta valóságos remete életet élt. Néha napokat festegetéssel töltött és kisebb cikkeket is írt. Néhány évvel ezelőtt megcsináltatta saját koporsóját és azóta ebben aludt. Fél esztendővel ezelőtt lépett utoljára színpadra, amikor Szilveszter éjszakáján a János vitézben játszott és pontban éjfélkor ő köszöntötte az 1928-as esztendőt. Régi vesebaja most kiújult és néhány nappal ezelőtt a váci kórházba vetette fel magát. Itt érte utol a halál. Temetése holnap délután 6 órakor lesz. Löwenstein bankár családja szándékos emberölés címén feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen Budapest, júl. 31. _ Párisi jelentés szerint Löwenstein bankár családja feljelentést tett a boulognei ügyészségen szándékos emberölés címén. A halott bankár egyik sógora kijelentette, hogy Löwensteinnek igen sok ellensége volt Franciaországban és Belgiumban és a család tagjai azt hiszik, hogy a bankárt megölték.