Dunántúl, 1941. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-11 / 8. szám

4 ártott-e a technika az emberiségnek? Dr. Koczkás Gyula és dr. Makay Gusztáv vitaelőadása a szabadlíceumban Péc­s , jan. 10. — A Pécsi Szabadlí­­ceum előadássorozatában tegnap, pén­teken este rendkívül érdekes vitaelő­­adás zajlott le: dr. Koczkás Gyula egyete­m-tanár, gyakorló gimnáziumi tanár és dr. Makay Gusztáv gyakorló gimn.­tanár rendezett vitát „Ártott-e a technika az emberiségnek? címmel. A szokottnál is nagyobb számú, előkelő közönség jelent meg a városháza köz­gyűlési termében, hogy meghallgassa a Szabadlíceum két kitűnő előadójának új­­szerű, magas színvonalú eszmei párba­ját és hogy hozzászólásaival részt ve­­gyen az előadás után kialakult érdekes vitában. Dr. Koczkás Gyula, mint a tech­nika szülőanyjának, a természettudomá­nyoknak kutatója és híve, azzal a meg­állapítással nyitotta meg a vitát, hogy az emberek nem becsülik meg eléggé a technikát, amely pedig annyi áldással ajándékozta meg az emberiséget, s ne­ki köszönhetjük, hogy ma sokkal többen juthatnak el a tudás forrásához, mint régebben. Makay Gusztáv dr., mint a szellemtudományok szószólója, azzal felelt, hogy éppen ellenkezőleg: a tech­nika túlságosan is nagy szerepet ját­szik az emberiség mai életében, való­sággal elgépesíti, elmechanizálja a mo­dern ember életét. A Szellem emberei éppen ezért bírálják a modern fizikai kultúrát, mert a szabad Ember szelle­mi céljait és igényeit védik a földhöz­ragadt technikai civilizáció túlságos tér­hódításával szemben. Dr. Makay végül 4 vádpontban fog­lalta össze ellenvetéseit a technikával szemben. A technika nagy uralma világ­nézeti téren anyagiassá, materialistává tette az emberiség gondolkodását, gaz­dasági téren az Ember fölé emelte, sőt ellenségévé tette a Gépet, társadalmi téren a modern gépi háborúk pusztítá­saival sújtja az emberiséget és még na­gyobb éket ver a nemzetek közé, s a mindennapi életben is egyre gépie­sebbé teszi az emberi életet. Korunkban tehát felbomlott az ideá­lis egyensúly a technikai és a szel­lemi kultúra között. Dr. Koczkás pontról-pontra kifej­tette nézetét az elhangzott vádakat il­letőleg. Szerinte a természettudomány helyes módszere mellett nem a term­é­­zettudományokat terheli a felelősség a materialista világnézetért. A helyesen alkalmazott gépkultúra nem nyomja el az embert, sőt éppen ellenkezőleg, az ember felszabadítására vezethetne. A háború pusztításaiért sem a technikát, hanem az­ emberi gyarlóságot kell okol­nunk. A szellemtudományok pedig nem tartottak lépést a természettudományok rohanó fejlődésével és a­helyett, hogy a két tudománycsoport egymást támo­gatva közelednék az igazsághoz, ma még egymást támadva késleltetik a fejlődést. A két előadó végül fokozatosan köze­ledő felfogással abban egyezett meg, hogy az alkalmazástól függ, váljon a technika áldássá válik-e, vagy átokká. Az emberiségen múlik, hogy életszint­jének emelésére vagy kárára használ­ja-e fel a technika nagyszerű eredmé­nyeit. A két tudománycsoport szembe­állítása sem szükséges. Az eszményi megoldás az, ha mind a kettő egymást támogatva küzd a maga területén és párhuzamosan halad előre az emberi­ség java, az Igazság megismerése, Isten felé. A magas színvonalú, mégis könnyen érthető formában, az élet elevenségé­vel előadott vitát a hallgatóság hozzá­szólásai követték, Így értékes hozzászó­lásaikkal hozzájárultak a felvetett kér­dések tisztázásához: dr. Berky Imre, dr. G­ösztön­yi Gyula, dr. Boross István, Gábor Jenő, dr. Orsós László, Makay Vévéas, dr. Orbán György és dr. Góbor ­HUNÁNTÚI, Szombat, IMI immár is. Emil Végül a két előadó­­ség egyszer röviden összefoglalta a hozzászólások eredményeit s a nagy sikert aratott vitaest ezzel véget ért. A sok hozzászólás is azt bizonyította, hogy a vitaelőadás megragadta a hallga­tóság érdeklődését Ugyanezt mutatta az a nagy taps is, amellyel a közönség az előadókat és a hozzászólókat jutalmazta. A vitaestet dr. Reuter Camillo egy­ tanár nyitotta meg, illetőleg zárta be. Legközelebb, kedden, Páldy Géza, a Mecsek Egyesület főtitkára tart elő­adást a Mecsek Egyesület részéről, „A visszacsatolt Erdély madarai“ címmal, vetített képekkel. Nyugalom F­ranciaországban A Bad. Kri. jelenti: Schmid würtenbergi miniszter, a franciaországi német katonai parancsnokság közigazgatási osztályának vezetője úgy nyi­latkozott, hogy a francia lakosság legnagyobbrészt ismét visszatért lakó­helyére. A legtöbb üzemben megindult a munka és az élet általában a ren­des kerékvágásba terelődött. Gazdasági szempontból a katonailag meg­szállt területeket Norvégia északi csúcsától a spanyol határig, mint egy­séges gazdasági egészt tekintik. A német katonai közigazgatásnak az a cél­ja, hogy a területek gazdasági előnyeit megfelelően kihasználja, ugyanak­kor biztosítsa a területek gazdasági vérkeringésének folytonosságát. A német hadiszempontból fontos üzemek német megrendelésen dolgoznak. A német katonai szervek és a francia közigazgatási szervek között nincsenek súrlódások. A német katonai közigazgatás csak olyan kérdésekbe avatko­zik bele, amelyek német érdekeket érintenek. A francia lakosság minden észrevehető ellenkezés nélkül aláveti magát a rendelkezéseknek. A mai évben csökkent Pécs idegenforgalma Filléres gyors egyáltalában nem érkezett — Diákszálló nélkül elsorvad a város diákforgalma Pécs, jan. 10. — A mai rendkívüli viszonyok mellett az idegenforgalom emelése érdekében kifejtett minden jó­szándék és törekvés rengeteg akadályba ütközik. A megélhetési gondok növe­kedése, de talán legjobban a sűrűn el­rendelt kényszerű vasúti forgalomkor­látozások nem alkalmasak arra, hogy pihenő­időnket ott tölthessük el, ahol szeretnénk. Nemcsak Pécsett, hanem az egész országban megérzik ezeket az akadályokat. Ezért érthető az a csök­kenés, amely 1940. év folyamán Pécs idegenforgalmában előállott. A városi idegenforgalmi hivatal által összeállított pászok szerint 1940-ben 14­028 belföldi és 1381 külföldi utas járt Pécsett. Ezzel szemben 1939-ben ez volt az ered­mény: 59.656 belföldi és 2245 kül­földi utas. Filléres vonat egy sem érkezett Pécsre, míg ezen a réven 1939-ben 13.556 utas érkezett a városba. Ami talán már vagy harminc éve nem fordult elő, 1940-ben egyetlen különvonat se indult Pécsről az újjáépített mária­­gyádi kegyhelyre. Ennek a rendkívüli viszonyok mellett az is volt az oka, hogy a 75 százalékos utazási kedvezményt beszüntették. Nagy visszaesés mutatkozik a diák­forgalomban is. A múlt évben 604 ta­nulmányutat érkezett a városba, míg 1939-ben 1004. A forgalom aránytalanul nagyobb lett volna 1940-ben, de közbe­jött az akadály. A fémipari szakiskolá­ban berendezett diákszállót igen gyak­ran a bevonult katonák foglalták el és így a jelentkező tanintézeteket sorra le kellett mondani. Külön kell erről az ügyről írnunk. Egy ízben már rámutattunk arra, hogy a vi­déki városok, így Szeged, Debrecen, Miskolc és Győr már megépítették a maguk diákszállóit. Az eredmény nem is maradt .1­­A tanulmányutas diákok nagy tömegekben keresték fel ezeket a városokat. Pedig nemrégiben még Pécs vezetett ezen a téren. Az ország tanint­ézet« nagy előszere­tettel keresték fel az ődi kultúrájú egye­temi várost. A diákszálló hiánya azon­ban a múlt évben már másfelé terelte őket. Pedig a város anyagi érdekei is megkívánják, hogy minél több diák jöjjön Pécsre. A város megismerése és megszeret­és­e mellett itt költenek is a diákok, tehát a város gazdasági életének is haszna van belőlük. A fémipari szak­iskolában szívességből átengedett he­lyiségek nem pótolhatják a rendes, ál­landóan rendelkezésre álló diákszállót, amely nélkül Pécs diákforgalma elsor­vad. Pécs városának most már a legko­molyabban foglalkozni kell egy minden tekintetben megfelelő diák­szálló létesítésének tervével. Ha valamelyik városi bérházban erre a célra nem állnak rendelkezésre a szük­séges helyiségek, úgy más megoldást kell találni. Ezt a kérdést azonban most már halasztani nem szabad. Dr. Esz­­tergár Lajos, Pécs országos nevű polgármestere a Dunántúlnak adott ka­rácsonyi nyilatkozatában a legszebb re­ményeket fűzte a város jövő idegen­­forgalmához, amikor a felszabadult er­délyi részek diáksága is meg akarja is­merni a Dunántúlt és annak központját, az egyetemi város Pécset. Erre az időre fel kell készülni, nehogy a nagy ér­deklődés készületlenül találjon. Úgy értesülünk, hogy a diákszálló ügye, a polgármesteri jelentés kapcsán a legközelebbi köz- . gyűlés elé kerül. Minden ok megvan arra, hogy ennek a fontos ügynek a közgyűlésen szószólója legyen. Tokió (NTI): A kormány pénteki ülésén Togo tábornok hadügyminisz­ter jelentése alapján egyhangúlag el­határozták, hogy megerősítik Japán légvédelmét. A haderő már előkészí­tette a programot a légierő kiegészí­tésére és megerősítésére. A kormány elhatározta még, hogy a véderő ja­vaslatát az 1941. évi mozgósítási terv keretében sürgős programként állítja be. (MTI) rövid Táviratok rmTmmntmtmniimnmi­mmi Filov megbetegedett A belgrádi Politika szófiai jelentése szerint lehetségesnek tartják, hogy Filov miniszterelnök egészségi álla­potának meggyengülése miatt kor­mányátalakulásra kerül sor. Támadják Rooseveltet Az Egyesült Államok szenátorai­nak tegnapi ülésén hevesen támadták Rooseveltnek azt a tervét, hogy Angliának főképpen hadianyagot en­ged át.­ ­­talakítják a jugoszláv kormányt Cvetkovics jugoszláv miniszter­elnök vidéki villájából visszatért Belgrádba. Belgrádi politikai körök­ben úgy tudják, hogy a régebben ter­vezett kormányváltozásra ezúttal hamarosan sor kerü­l Hopkins Angliában Hopkins, Roosevelt kiküldötte ma reggel Londonban megkezdte hivata­los látogatásait Még ma találkozik Churchill miniszterelnökkel, Eden külügyminiszterrel és Halifax lord­dal, az új washingtoni nagykövettel. A zsidótörvény Szlovákiában Pozsony (Bőd, Tud.): A pozsonyi központi gazdasági hivatal közzétet­te a zsidókérdés rendezésére vonat­kozó programot. Ez a program három részből: 1. biztosítéka annak, hogy a zsidó vagyon állami ellenőrzés alá ke­rüljön és megakadályozza a vagyon elmorzsolását, 2. a zsidó vagyon át­vitele keresztény kezekbe, 3. a zsi­dók kivándorlásának megszervezése a kérdés általános rendezésének ke­retei között (MTI) Anarchia Romániában London (MTI): Egyes lapok köz­ük a londoni román követség cáfola­tát a romániai belső zavarokról szóló hírekkel szemben. A balkán tudósítók jelentése alapján az angol lapok egy­re több hírt közölnek a romániai anarchikus állapotokról. Magyar kulturélet Jugoszláviában Újvidék (Bud, Tud.): A jugo­szláv-magyar baráti szerződés meg­kötése hatással volt a jugoszláviai magyar kisebbségre. A vajdaság ma­gyarlakta helységeiben mindenütt megélénkült a kulturélet. Egymásután tartják a közművelődési előadásokat és hangversenyeket. (MTI) Oroszország visszaadja az 1848-ban zsákmá­nyolt magyar zászlókat Berlin (MTI). A Berliner Bör­­senzeitung jelenti Budapestről, hogy az orosz kormány visszaadja Magyar­­országnak a szabadságharc folyamán zsákmányolt magyar zászlókat. Buda­pesti vélemény szerint — írja a lap — ebben a cselekedetben a Magyar­­ország és Szovjet Unió közötti a ba­ráti kapcsolatok jutnak kifejezésre.

Next