Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-01 / 276. szám

MIS DECEMBER 1 Nyolcszáz pedagógus és a szülői munkaközösségek erélyes tiltakozása az ifjúságot megmételyező mindszenty sta uszítás ellen A Pedagógia Szakszervezet, az MNDSz, a Sz­IT és a szülői munka­­közösség, a Nőegy­letben közös an­­kétot tartott,, amelyen megtárgyal­ták a nevelés problémáit. Megjelen­tek a demokratái­» pártok és a­ár­­sadalmi szervezetek képviselői is. Kovács Margit ,az MNDSz ki­küldője nyitotta meg az ülést, majd Újvári Pál tankerületi főigazgató hangoztatta, hogy ma a nevelésben már nem csupán a pedagógusok vesznek részt, hanem négy tényező gondoskodik arról közös munkával, hogy a mai ifjúság nevelése helyes irányba haladjon. Ezek a tényezők: a szülői munkaközösség, a neve­lők, az ifjúsági szervezetek és a demokratikus társadalmi szervek Beszédében eli­élte a diákságot fél­renéző mindszentista tanár­okat és kérte a szülői munkaközösségek küldötteit és a társadalmi szervek vezetői, hogy a nevelés helyes irányításában ak­tívan vegyenek részt. Dr. Ernst Jenő egyetemi tanár üg­­vözölte a szülői munkaközösséget, az MNDSz lelkes asszonyait és ar­ra buzd­ítta őket, hogy a peda­gógusokkal még nagyobb mérték­ben működjenek együtt az ifjúság nevelésén. A lelkiismeretlen hittanárok működése Az MNDSz központi nevelésügyi­­ osztálya képviseletében Kovács Margit a szülők, az MNDSz asszo­nyok és a pedagógusok közös mun­kájának erősítésére kérte a hallga­tóságot, mert csak ezúton lehetsé­ges az ifjúság eredményes politikai nevelése. Simó Gyuláné a pedagó­gus szakszervezet országos szer­vezési osztályának vezetője felhívta a szülői munkaközösségeket a reakciós mesterkedések elleni harcra. A szülői munkaközösségek szer­vezéséről és a munkaközösségek értékes munkájáról dr. Ortay József tanfelügyelő számol­­ be. Kiemelte az MNDSz vezető szerepét az is­kolai , állandó patronázs munka, a szülők és­ nevelők közti kapcsolat elmélyítése terén. Dr. Szabó Pál Zoltán pedagógiai főiskola igazga­tója a nevelők kérdéseivel, a neve­­lőkre háruló felada­tkról beszélt, majd több felszólaló után Kiss Ist­ván­né MNDSz városi­ titkár arra mutatott rá, hogy ké­t pécsi közép­iskolában lelkiismeretlen hittanárok demokráciaellenes uszításba tud­ták berántani az ifjúságot, nagy­részben a szülők hibájából is ered. Az ifjúság képviseletében Heid Je­j­nő MINSZ városi titkár főként a pedagógusokhoz szólott, kérve őket,­­ álljanak az ifjúság mellé és velük­­ együtt m­unkakodjanak el népi de­­­­mokrácia éptésén. A szülők nevében felszólaló Ács Károlyné, mint katolikus anya tiltakozott Mindszenty és ügynö­kei demokráciaelenes uszításai ellen. A szülői munkaközösség, a pedagó­gus társadalom és az ifjúság kon­ferenciája elé ha­ározati javaslatot terjesztett, melyet a jelenlevők egy­Pécs városi és pécsi járási pe­dagógus szakszervezet kedden dél­előtt a városháza közgyűlési ter­mében közel 800 tanító és tanár jelenlétben tartotta tisztújító köz­­gyű­lését. Az Intézőbizotság részé­ről dr. Szatkó Pál Zolán főiskolai S­ajó megnyitója után Aross­iné a szakszervezeti központ képviselője bel- és külpolitikai rész­letes referátumot "­ártott. Részletesen tárgyalta a kleriká­lis reakció demokráciaellenes uszításait. A nagyhatású beszéd után Bertal István nagykozár­ tanító javasla­tára e közgyűlés 41 fokozó távirat­­ba­ fordult a kormányhoz, hogy ves­sen véget Mindszenty és mögéje csoportosult reakciónak. A közgyű­lés nagy lelkesedéssel tette magáé­vá a javaslatot. Az ideiglenes in­­■­ézőbizottság lemondása után a sorelnök dr. Hang Ferenc felve­tte a kérdést, h­ogy a közgyűlés kivétve titkos választást tartatai, hangúlag elfogadtak. A határozati javaslat így hangzik: „Mi demokrikus édesanyák és pedagógusok a legerélyesebben ti­­takozunk Mindszenty érsek népel­­lenes tevékenysége ellen. Kérjük a kornányt, gátolja meg, hogy Mindszenty a demokratikus magyar nép val­lásos érzületét sértve a templo­mokat használhassa fel demokrá­­ciaellenes uszításra és az iskolákban gyermekeink ta­nulását tovább ne zavarhassák lel­­kiismeretlen hikoktatók”. A közgyűlés­­közfelnátással fogadta el az új tisztikart. Elnöknek választották dr. Szabó Zoltánt, alelnökök: Wittmann Ti­bor és Kun Béla, titkár: Lakatos József, re szórt felelősek: Dénes Bé­la, Barrels Béla, Balogh Lajos, Ná­­dasy László, Erdős István, dr. Si­­monyi Gusztávné és Ahácz Imeréné. Vezetőségi tagok lettek: Ahácz Im­re, Barrels Béláné, Bernics Ferenc, Dobra János, Antal György, dr. Farásdi Lászlóné, dr. Harag Ferenc, Merkze József, Meskó Gyula, Ortay Jolán, Rónaszéki Nándor, dr. Ortay József, Pataros Ferenc, Somogy­­vári János, dr. Tenk Béla és Végh István. Az új titkár program­­beszé­­dében hangsúlyozta, hogy a pedagógus szakszervezet együtt akar haladni a munkásság szer­vezeteivel, nagy súlyt helyez a klerikális re­akció elleni h­arcra és benső kap­csolatot kíván tartani a szülői mun­kaközösséggel. Új tisztikart választott a pécsi városi és járási pedagógus szakszervezet A iPQTik mai műsora APOLLO A «ZÍT legszebb filmregénye Vo­t egyszer egy kislány SzerenoszU* : Nasztyenka,9ér«# kislány, Nina Ivanov« ; u anya : Ada Yoflsik ; az «oa, N. Kora. El^a^mnok­ j 5—7—9 órakor 0 fi A U I A A nemzetközi film­verseny győztese A legnagyobb Sz alin-diíss színes, zenés filmköltemény Szibériai rapszódia Főszereplőík : Vladimír Ortyanyikov, Marina Ladl­yína Előadások­­ 5 fél 8 óm­kor ! a R K Marseillaise A­ttassy francia forradalom felele. A Dél­i nép harca a/­e­nyo-nék allén. J.Jatier­e Lepasse, lőszer­elők : Sierra Renoir és J­d­ris Jonvel Előadóitok­­ 6 — 8 emkor DUNANTÚLL NAPLÓ n­ Farkas Mihály elvtárs beszél a kibővített megyei válasz­t­mányi ülésen A Magyar Dolgozók Pártja Baranya megyei Bizottsága szombaton, december 4-én délelőtt 10 órakor a Széchenyi téri pártházban nagyjelen­tőségű, kibővített megyei választmányi ülést tart. A napirenden Farkas Mihály elvtárs honvédelmi miniszter, az MDP főtitkárhelyettesének po­litikai beszámolója szerepel. A Meszhart dolgozói kerültek az élre az országos széntermelési versenyben Az országos szén­termelési ver­seny állása kerületenként a követ­kező: 1. Mesztuar­t 104.2, 2. Borsod 104.1, 3. Tata 100.6, 4. Salgó 100.3, 5 Középdunántúl 95, 6 Dorog 93.4, 7 Mecsek 93.2 százalék­ A Mesz­­hart dolgozói megmutatták, hogy az országos versenyben az első heelye kiharcolják. A vállalat dolgozói megértették, — mondotta Kusnyér Zoltán igaz­gató, — hogy a mocietizmus építé­sét a ’több is jobb termekével lehet elősegíteni. A vállalat vezetősége mindent elkövet, hogy a dolgozók munkáját újítások bevezetésével és a helyes munka­megszervezéssel megkönnyítse. Az elővásási munkák meggyorsítása és megkönnyí­tse érdekében új típusú fúrógépeket ál­dottunk be­, ami nemcsak könnyeb­ben kezelhető, hanem a bányamun­kások egészségére sem káros. A fűtőkészülék vízöblítéses ét így tel­jesen pormentes. A teljesítményt is megsokszorozza. A Meszhart igazgatósága arra törekszik, hogy a dolgozók aeglsé­­gére siessen, hogy könnyebben tud­ják a munkatermelékenységét fo­kozni. De elősegít a többtermelést a nagyobb kereset és az esmnzinvonal emelkedése is. Például 1938-as vájár keresetek a következők voltak. An­tal Pál ,szabolcsi vájár egy műszak­ra 4.93 pengőt kapott, ez egy hó­napban kizel 123.25 pengőt, ebből a keresetből levonták a nyugtért, a betegbiztostást, a­ különböző adókat, papipar bért. Szabó György vájár nagi keresete volt 5.15 P ugyan­ezekkel a felvonásokkal. 1948-ban viszont Antal Pál vájár keresete egy műszakra 31.30 forint ez egy hónapra kitesz 782.50 forintot, ugyanakkor a be­lsegélyzőt, nyug­bért a vállalat ü­zem A múltban nem volt fizetett ünnep, étkezési és éjjeli pólék és nem fizették meg a dol­gozók részére az első három napot, na beteg volt. „A takarkosséi Mon­tow&HKOHps. A gazdasági élet minden, terén mindinkább kidomborodik a taka­rékosság fontossága. Különösen ott van igen nagy jelentősége, ahol az áruk előállítási költségé­nek nagysága attól függ, hogy a termelő munkát végző dolgozók miként spórolnak az anyaggal és energiával, de nem "utolsó sorban a termelésre fordított idővel. A hároméves terv kezdete óta üzemeink dolgozói is egyre jobban belátták azt, hogy a hároméves terv sikere milyen nagy mérték­ben függ ettől. Az apró észszerűsí­­tések tömegével tették gyorsabbá, eredményesebbé és olcsóbbá a ter­melést. Igen gyakran egészen­ je­lentéktelennek tetsző újítással ér­tek el komoly megtakarítást­ Ma­guk az ésiszerfisitő munkások ér­demesnek sem tartották, hogy öt­letüket nyilvánosságra hozzák. Ahol az időveszteség­­ nem veszteség A Mesm­ír-gépkoc­sijavító garázs munkásai már a tervgazdálkodás kezdete óta bevezették azt a rend­szert, hogy minden javításra ke­rülő járműt alaposan megvizsgál­nak, a művezető és a munkások megbeszélést tartanak, eldöntik a munka elvégzésének legcélraveze­tőbb módját. Ez a rendszer egy­magában is — bár látszatra a megbeszélésre fordított idő a munkaidőt növeli —, az össze­vetett ötletek felhasználásával min­den esetben értékes munkaórákat takarítanak meg). Egy ilyen megbeszélés ered­ménye­ volt, hogy néhány héttel ezelőtt a hengerfúró géphez fel­fogó szerkezetet készítettek, amely­nek segítségével a hengerforás munkaidejét felére csökkentették. Komoly anyagmegtakarítást ér­tek el azzal, hogy a gépkocsik kiégett feszültségszabályozó beren­dezését nem dobják el, mint ed­dig tették, hanem újratekercselik. A Sopiana Gépgyár munkásai az árok belső szállításának racionali­zálásával érek­el lényeges meg­takarítást. Míg azelőtt a szükséges anyagot a géphez és a megmunkált darabokat a raktárba egyenként, kézierővel szállították, most a másnapi anyagszükségletet össze­írják, kocsival néhány perc alatt a géphez szállítjátt, ugyanakkor a kocsi elviszi az aznap elkészült munkadarabokat a raktárba. Ezzel az egyszerű munkabeosz­tás-módosítással hetenként 50 óra időmegtakarítást értek el, heten­ként egy ember munkáját szaba­dították fel értékesebb termelő­munka céljára. Ezzel egy-egy darabnál közel 800 forintos megtakarítást érnek el, ami azért is jelentős, mert leg­inkább közületek és üzemek gép­kocsijainak javításával foglalkoz­nak. A borsa­jt­ó-tányéroknál dara­bonként 200 méternyi szállítást ta­karítottak meg azzal, hogy nem a többmázsás tányérokat viszik a festőműhelybe, hanem a festők mennek ,a tányérokhoz, ha is ha­talm­as idő- és energiamegtakarí­tást jelent. Ilyen egyszerű és jelentéktelen­nek látszó megtakarításokból adó­dik össze iparunknak az a hatal­mas megtakarítása, ami Gerő Ernő elvtárs szerint a jövő telvévben szükséges 5 milliárd forintnyi többletkiadás egy részét fedezi. És ezek a példák bizonyítják Rákosi elvtárs szavait is: „a takarékosság nem boszorkányság." M. F. Jelennél« jelen »*elt felező ájít’fixokk­al peogpie«ridő v­éd pénzt takarítanak mei» ••• az üggyel dolgozók Többet ésszel, mint erővel? RENDELETEK ftlappac A Magyar Közlöny november 30-i száma közli a kormány rendeletét az árkiegyenlítési rendszerének egysze­rűsítéséről, és kazd kapcsolatban a bevételeknek a forgalmiadók rend­szerébe való beillesztéséről. A ren­delet kihirdetése napján lép életbe. Közli a kormány rendeletét a hi­­vat­os lap a műszaki újítások díja­zásáról, az államnak felajánlott ta­lálmányok szerzői jogvédelméről, az ipari központok jogi képviseleinek szabályozás­áról, továbbá az ipari és mezőgazdasági kiállításokra vonat­­kozó engedélyek újabb szabályozá­sáról, egyes vámtételek módosítá­sáról, az alapítványok bejelen­téséről. A Gazdasági Főtanács rendeletét a társadalombiztosítási egyenérékek megállapításáról és a­­ nyersbőr árak m­­e­gállapí­t­ásának módosí­tásáról. Végül közli az igazságügyminisz­­ter rendeletét a bírósági szakírók megbízatásának felülvizsgálásáról és­­a pénzügymm­iniszter rendeletét a ta­­­­noncollionokba való felvételi kér­­t­vények ileté­km­entess­égéről.­­ I Pécs és Kaposvár városok közigazgatása között­ megindult munkaverseny „félideje­ként” hétfőn Pécsre érkezett a verseny időszaki állásának megál­lapítására a versenybizottság. En­nek elnöke dr. Fábián László bajai és bácsmegyei főispán, dr. Dániel Róbert Kaposvár város tanácsnoka főszámvevőség­ főtanácsosa dr. Tóka János, az MDP kaposvári szervezete tikárának Vatt István kíséretben, a pécsi versenybizott­ság vezetőjével dr. Csolosz Jenő főjegyzővel együtt, egész napot fordí­tott a pécsi közigazgatás mun­kájának tanulmányozására.­­ A szerk­te kiértékelése a január hó végén befejeződő munkaverseny eredményeiben mutatkozik majd meg. Mená!I»Df’ó­ták egyes szerződésre termelt vetőmemrak­érát A Gazdasági Főtanács rendele­tileg megál­­apította egyes szerző­désre termelt vetőmagvak­­árát. Az árak mázsánként a követke­zők: cukorrépa 580.— Ft, édes­­cirokmag 250.— F.„ spenótmag 400.— Ft, sárgarépamag V. 700.— Ft,­­okos rícinusszag 220.— Ft. Fenti árak a jóváhagyott szer­ződéses termelésnek termelt vető­magvakra vonatkozak. A­­jenne- ifik részére csak a megállapító­ árat szabad kifizetni. Hadi forrász híradó Az MDP hadifogolyszolg­álój­a jelenti, hogy Máramarosszigetre a következő pécsi és­­ pécskörnyéki hadifoglyok érkeznek: Kö­­cg Károly Pécsi bányatelep, Anekker István Rókus alja 8, Wesitl László Dam­janich u. 36, Mág József Zöldfa utca 20) Dórai János 1913, Kossuth u 60; Topál(?) József Halász u. 18; Hegyi József Amónia­ u. 18; Lenta Ad­ám (?)­ Tamann László Makai u. 54; Varga István Pécsbánya­­telep; Fridrich Gyula Orsolya u. 18; Keller Adáim (szül. 1919); Fekete Sándor (1922); mindkettő pécsi közelebbi lakcím nélkül. Prémiumot kapnak a gazdák a napraforgóért Az eDetatten lakosság zsíretításá­­nak tekintetében elsőrendű országos közellátási érdek e napraforgómag intenzív begyűjtése .A beszolgálta­tási kötelesség, a földadó és mező­­gazdasági fejlesztési járulék telje­sí­tésén felüll fennmaradó készlete „C” vételi jegy ellenben eladott napraforgómag után 20 forint juta­lom fizetendő a termelőnek. Ezt a* jutalmat csak december 31-ig bezá­rólag beszolgáltatott „C” veteti je­­gy/és napraforgómag mennyiségek u­tn fizetik ki. Az értékesítés csak gyűjtők­e­reskedő útján lehetséges. A Közellátási Felügyelőség fellhivja te­­hát a gazdáéi­gyelmét, hogy­ napi. ■ forgómag kesztetüket m minél előbb valamely gyűj osteneskedtinek rír.dás céljából ajánlják fel.

Next