Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-01 / 207. szám

2 N'APC. Mendes-Vance nyilatkozata az El K-t elutasító szavazas uzáin­ gárnál (MTI). Mint az AFP je­lenti, Mendes-France miniszterelnök az Aumeran tábornok indítványa fe­lett megtartott szavazás eredményé­nek kihirdetése után a parlament folyosóin nyilatkozatot tett. — Már régóta tájékoztattam bará­tainkat és szövetségeseinket — mon­dotta a többi között, — hogy ami­lyen mértékben egy kormány a par­lament lelkiállapotát ismerheti — a nemzetgyűlésben a többség nem tá­mogatja az európai védelmi közössé­get Brüsszelben és máshol külföl­dön ezzel ellenkező értesülések ter­jedtek el. Annyi bizonyos, hogy a nemzetgyűlés többsége több hónap óta ellenzi a ratifikálást. Sajnálom, hogy brüsszeli partne­reink és angolszász szövetségeseink félreértették a nemzetgyűlés igazi ér­zését, amely — kis eltéréssel — úgy jutott kifejezésre, ahogy előre jelez­tem. Mendes-France a továbbiakban azt hangoztatta: a vita ugyanakkor azt bizonyítja, hogy a nemzetgyűlés ha­talmas többségű, kitart a nyugati szö­vetség mellett. — Ebben a keretben kell új meg­oldásokat tanulmányozni, — mondot­ta a továbbiakban — mégpedig ha­marosan, ezúttal nem fogunk három évet elvesztegetni. Remélem, hogy szövetségeseink és azok az országok, amelyeknek érdekei Franciaország érdekeivel azonosak, hamarosan vi­lágos döntéseket hoznak. A francia kormány rendületlenül és fenntartás nélkül kitart az atlanti szövetség mellett, amely mindig is irányelve volt és az is marad " A francia képviselők a Marseillaise eléneklésével köszöntötték az El­f elvetését Párizs (MTI). Amidőn a francia nemzetgyűlés hétfőn esti drámai ülé­sén a zsúfolásig megtelt ülésterem­ben Le Troquet elnök bejelentette, a szavazás eredményét, amely szerint a nemzetgyűlés 319 szavazattal -30 ellenében megszavazta a „vita előtti halasztó határozatot" és ezzel vissza­utasította az EVK ratifikálásáról szó­ló törvényjavaslatot, az EVK-t ellen­ző képviselők hatalmas tapsviharba törtek ki, majd elénekelték a fran­cia nép nemzeti himnuszát, a Mar­­seillaise-t. Az MRP-képviselők és az EVK más hívei tehetetlen dü­hükben elkezdték padjaikat csapkod­ni. A Marseillaise szárnyaló hangjai azonban elnyomták az MRP-képvise­­lők okozta lármát, kommunistáik és szocialisták, radikálisok, függetlennek és volt gaulleisták, mindazok a kép­viselők, akik nemet mondtak az EVK-ra, egy szívvel-lélekkel harsog­ták a francia nép diadalmas Himnu­szát. Velük együtt énekelt Mendes- France és a kormány többi tagja is. Az MRP-képviselők és társaik egy­másután kullogtak ki az ülésterem­ből: a diadalmas erővel feltörő Mar­seillaise kikergette őket Kisvártatva azonban ismét visszatértek, élükön Paul Reynaud-val és Georges Bi­­dault-val. (Bidault ez alkalommal mutatkozott elsőizben a ratifikációs vita megkezdése óta.) Paul Reynaud a szónoki emelvényre lépett és a kép­viselők tiltakozása dhenére beszélni akart. Többször is nekikezdett be­szédének, de szavait minduntalan el­nyomta a képviselők tiltakozása. Vé­­gül is, nagy zaj közepette jelentette ki: „Első ízben történt meg a francia parlament történetében, hogy egy szerződést elutasítottak anélkül, hogy annak szerzője és aláírója szót emel­hetett volna védelmében." (Paul Rey­naud azonban megfeledkezett arról, hogy ép az EVK híveinek a vita el­halasztására irányuló mesterkedése váltota ki az Amneran-féle indítvány beterjesztését) Ezután viharos jelenetre került sor, amelynek során Dubois, szocia­lista képviselő, aki az EVK híve, csaknem ölre ment egy volt gaulleis­­ta képviselővel, úgyhogy a teremőr­ségnek kellett közbelépni. Végül új­ból felhangzott a teremben a Mar­seillaise és az ülést berekesztették. A párizsi szavazás első nyugati visszhangja Eisenhower: „Kudarcot szenvedtünk“ Eisenhower elnök az „európai vé­delmi közösség" elvetését Dulles kül­ügyminiszterrel folytatott tanácsko­zás közben tudta meg. James Ha­­gerty, a Fehérház sajtótitkára meg­szakította az elnök és a külügymi­niszter tanácskozását és tudatta ve­lük a párisi hírt. Eisenhower elnök kijelentette: ,,Az európai védelmi közösségnek a fran­cia nemzetgyűlésben történt elve­tése hatalmas kudarc a nemzetközi kommunizmus elleni harcban.“ Az elnök hozzáfűzte: „Kudarcot szenvedtünk, de nem kell elcsüg­gednünk. Az Egyesült Államok soha­sem fog lemondani egy olyan do­logról, amely számára és a világ számára egyaránt jó ..." Jules Mochot, Daniel Mayert és Max Lejeunet kizárták A Francia Szocialista Párt Köz­ponti Végrehajtó Bizottsága nyilat­kozatot adott ki, amelyben kifeje­zésre juttatta „sajnálkozását“ a nemzetgyűlés döntése felett. A végrehajtóbizottság kedden reg­gel kizárta a párt három vezető tag­ját, Jules Mochot, Daniel Ma­vert és Max Lejeunet, mert az EVK ellen szavaztak. Milyen legyen az angol döntés? A „Reuter" beszámol arról, hogy a francia nemzetgyűlés döntésének hírét azonnal továbbították Chur­chill miniszterelnöknek és Eden külügyminiszternek, akik mindket­ten vidéken töltik szabadságukat. Az „AFP“ francia hírügynökség londoni jelentése beszámol a párisi döntés brit körökben keltett vissz­hangjáról. „Sem a brit kormány, sem a brit nép nem fogja soká gyászolni a pá­risi szerződést — mondja a jelen­tés. — Churchill és Anglia állás­pontja ebben a kérdésben különbö­zik Eisenhowerétól és az Egyesült Államokétól. Az EVK elutasítása nem jelent kudarcot az angol kor­mány számára, bár tanácsolta és kétségkívül óhajtotta a szerződés ratifikációját. Nagybritanniát a to­vábbjutás szükségessége most sok­kal nehezebb helyzetbe fogja hozni, mint az Egyesült Államokat... Ang­lia most döntés előtt áll. El kell döntenie, hogy Nyugat-Németország az atlanti szövetség új tagja legyen­­e, vagy pedig jobb, ha egy szűkebb­­körű szövetségbe lép, amelynek Anglia is tagja lenne és­ amely át­meneti megoldást jelentene az EVK és a NATO között. Az „AFP" londoni jelentése a to­vábbiakban ezeket mondja: ,,A brit kormánynak tanácskozásokat kell kezdenie Franciaországgal és az Egyesült Államokkal, hogy értékel­ik a francia parlament szavazásá­nak következményeit és hogy tanács­kozzanak a végső célról: hogyan le­het megoldást találni a Nyugatnémet Köztársaság szuverenítása, valamint a nyugati védelemben való részvé­tele kérdésében. A franciaországgal való előzetes tanácskozás után szó lehet négy-, nyolc-, vagy tizennégy­­hatalmi értekezlet összehívásáról." A londoni rádió értesülése szerint az angol kormány előreláthatóan minisztertanácson tárgyalja meg az F­VK elutasítása után előállott hely­zetet. Anglia és az Egyesült Álla­mok rövidesen megkezdik tanácsko­zásaikat a bonni egyezmény élet­­beléptetésének kérdéséről. Bonnban megdöbbenés és új köve­t­ések Blücher nyugatnémet alkancelár a szabadságon lévő Adenauer he­lyett nyilatkozott az EVK elvetésé­ről. Blücher kijelentette, hogy „csa­lódott és megdöbbent a szavazás eredménye hallatára.” Az „AFP" beszámol a bonni vé­leményről. „Bonni politikai körök­ben nem jelentett meglepetést a francia nemzetgyűlés döntése, mert a brüsszeli értekezlet kudarca óta nem ringatták magukat illúziókban az EVK esélyeit illetően — mondja a jelentés. Bonni politikai körökben hangsúlyozzák, hogy nem Nyugat- Németországnak kel alternatív meg­oldást javasolnia. Hangsúlyozzák to­vábbá, hogy Nyugat-Németország a maga részéről az utolsó pillanatig kitartott az EVK terve mellett" Az „AFP" jelentése utal arra is, hogy bonni politikai körökben a pá­risi szerződés elvetése folytán „ide­jétmúltnak" tekintik a bonni szer­ződés bizonyos cikkelyeit. „Bonnban úgy vélik — mondja a jelentés — hogy az EVK elutasítása most már nem jelentheti egyszerűen és simán a bonni egyezmények életbelépteté­sét, mert ezek szorosan kapcsolódtak a párisi szerződéshez és elavulttá váltak azáltal, hogy a francia par­lament ezt a szerződést elvetette. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy a német szuverenitást olyan alapokon kellene megteremteni, ame­lyek jobban megfelelnek a jelenlegi helyzetnek. Ezeknek az alapoknak a meghatározása a négy érdekelt ál­lam részvételével a közeljövőben összehívandó értekezlet feladata le­hetne." Lee­biék sajnálkoznak A londoni rádió jelentése szerint Rómában sajnálkozással fogadták a francia döntést, Scolba miniszter­elnök megszakította szabadságát és visszatért Rómába, hogy tanácskoz­zék a helyzetről. A miniszterelnök hazarendelte szabadságon lévő mi­nisztereit ,a és keddre összehívta a kabinet ülését Angol lapok a­­ EVK m­­­g­umi kris­tájáról London (MTI). Az angol sajtó az AFP szavai sze­rint „sajnálkozással, de lényegében harag és nehezte­lés nélkül temette el az európai védelmi közösséget." „Franciaország megölte ez európai hadsereget", „Franciaország elvetette az EVK-t", „ Ilyen és ha­sonló elvék alatt számolnak be a londoni lapok a franc­­ia nemzetgyűlés határozatáról. Több angol lap első oldalán közli Hernet fényképét, mivel általában az a vélemény, hogy a veterán politikus felszólalása nagy­ban befolyásolta a szavazás kimenetelét. Az angol la­pok általában nem ütnek meg bíráló hangot Francia­­országgal szemben, kivéve a News Chronicle-t, amely éles szavakkal bírálja a francia parlamentet. Több polgári lap arról ír, hogy most alkalma nyí­lik Angliának „a kezdeményezés átvételére “ „Annak ellenére, hogy Anglia kevésb­é hatalmas, mint régeb­ben. Franciaország mégis inkább feléje fordul, mint az Egyesült Államok felé — írja a The Times. — Sir Winston Churchill és Eden most átveheti ezt a szere­pet, amelynek átvételét eddig megtiltották neki." Az Egyesült Államok súlyos vereséget szenvedett Amerikai vélemények az­ EVK elveténérő il Washington (MTI). A washingtoni és newyorki la­pok egész oldalas címben közölték az EVK elvetésének hírét. A New York World Telegram címe: „A francia nemzetgyűlés megölte az európai védelmi közösséget." A New York Herald Tribune, a Daily Mirror és több más lap hasonló címeket hozott. A Journal American kiemeli: „Ez a döntés olyan súlyos politikai válságot idéz elő, amelyet Európa a má­sodik világháború óta még nem látott.” A Washington Fest azt írja, hogy „Az EVK Fran­ciaország által történt elvetése vitathatatlanul a Szov­jetunió Európában aratott legnagyobb háború utáni győ­zelme." A lap hozzáfűzi: „Ez nem jelenti azt, hogy min­­den veszve van." Az atlanti szövetség tagjainak nem szabad vesztegetniük az időt. El kell választani az európai védelmi közöeségről szóló parizúdéstól a né­­met keretszerződést és sürg­ar­ ratifikálni kell Ez elő­zetes intézkedés lenne Nyugat-Ném­etországnak az at­lanti szövetség keretében való újrafelfegyverzése előtt." A lap szerint Mendr­c-Franceban jóindulatú partnert" fognak találni ezzel kapcsolatban. 1954. SZEPTEMBER 1. Megyénk dolgozói tiltakoznak az Amerikai Kommunista Párt betiltása ellen Tiltakozó gyűlés a Heremendi Cementgyárban Baranya megye községeiben, váro­saiban és Pécsett tovább folynak a tiltakozó gyűlések, amelyeken a dol­gozók elítélik az Egyesült Államok Kommunista Pártját betiltó rendel­kezést. A Beremendi Cementgyár dolgo­zói hétfőn délután fél 3 órakor tar­tottak tiltakozó gyűlést, amelyen mintegy nyolcvanan vettek részt. A gyűlésen a következő tiltakozó hatá­rozatot hozták: • „Mi, a Beremendi Cementgyár dol­gozói, felháborodással értesültünk ar­ról, hogy az Egyesült Államok kor­mánya a Kommunista Pártot betil­totta. Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja tudja azt, hogy az egész világ munkásosztálya, minden hala­dó erő támogatja­ harcukat. Mi, a III. pártkongresszus határo­zatainak megvalósításával, munkánk­kal, adóssáágunk csökkentésével, a ter­melékenység állandó fokozásával fe­jezzük ki tiltakozásunkat ezen aljas cselekedet ellen és követeljük, hogy az amerikai vezetők a betiltó rendel­kezést vonják vissza. A Beremendi Cementgyár dol­gozói nevében: Molnár István párttitkár, Veres István Sz. B. elnök.* „Mi bőrgyári dolgozók az amerikai koramuniaták mellett vagyunk“ A Pécsi Bőrgyár dolgozói kedden délben műhelyrészenként tartottak tiltakozó röpgyűléseket, amelyeken a pártcsoportvezetők a következő til­takozó szöveget olvasták fel: „Újabb lépés történt az évek óta egyre lep­lezetlenebb fasiszta módszerekkel fo­lyó hajszában, amelyet Amerikában az Amerikai Kommunista Párt ellen folytatnak. Eisenhower elnök aláírá­saival hatályba lép az Amerikai Kom­munista Párt beszüntetéséről szóló törvény. Évek óta vetik sorozatosan börtönbe­ az Amerikai Kommunitt Párt vezetőit, funkcionáriusait, egy­szerű munkásembereket csak azért, mert bátor szóval minden üldözés ellenére a demokrácia védelmére kel­nek a fasiszta módszereiket alkalma­zó monopóltőke és annak kiszolgálói ellen. Ismeretes, hogy az Amerikai Kom­munista Pártnak kettős nyomással kell harcolnia, amikor a munkások és dolgozók szervezésének és harcra mozgósításának nehéz munkáját vég­­zik. A kommunisták ellen a monopol­­tőkések kormányban lévő képviselői mellett azok az ugyancsak monopól­­tőke szolgálatában álló szakszervezeti bocs­ok is hajszát folytatnak, akik kezükbe kaparintották az amerikai szakszervezetek vezető tisztségeit. Az állandó hajtóvadáárat, a kommunis­ták sorozatos bebörtönzése már amúgy is szinte lehetetlenné tette a kommunista párt működését. De az amerikai burzsoázia nem elégedett meg ezzel; a kommunisták eszméinek gyors elterjedése olyan riadalmat váltott ki az amerikai nagytőkések között, hogy kommunis­­ta-gyanús lett mindenki, aki a ha­ladás mellett emelt szót, vagy a bé­ke mellett nyilatkozott, vagy a né­pek függetlenségének elismerése mel­lett tett hitvallást Amerika olyan rendőrállam lett amelyben hamaro­san minden lakos ujjlenyomata ott lesz a rendőrségen, ahol mindenkit börtönbe juttathatnak azzal az egysze­rű ráfogással, hogy kommuniata-gya­­nús. A kommunista párttól, a töme­gektől való félelem a világpolitiká­ban Amerika elszigetelődéséhez, a belpolitikában pedig a nyílt fasiszta kormányakc­ióhoz vezetett. Ilyen kormányakció az­ Amerikai Kommunista Párt betiltása. Ezt az akciót a félelem diktálta. Sokszor betiltották már a kommunisták párt­ját sok országban. Alig 10 évvel ez­előtt is volt egy ország, amelyben ha azt mondták valakiről, hogy kom­munista, azt bitótára, vagy koncen­trációs táborba küldték. Ez az ország a hitleri Németország volt A kom­munistákat azonban ők sem tudták megtörni. Mi, bőrgyári dolgozók az ameri­kai kommunisták mellett vagyunk, akiknek jelszava a­ béke, szabad­ság, demokrácia." A tiltakozó határozathoz számos bőrgyári dolgozó szólt hozzá és el­ítélte a kommunista párt betiltásá­ról szóló amerikai kormányintézke­dést. A ga­bon­a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítéséért! A pécsváradi járás dolgozó parasztjai to­vábbra is legesélye­sebbjei a megyei párt vég­reha­j­tó bizot­tság vándorzászlajának.­­ Már csak 2­9 százalék választja el a járást a 100 százalékos tel­jesítéstől, szemben a mohácsiakkal, ahol az előrehaladás igen lassú. A pécsváradiak gabonabagyűjtési ter­vüket 97,1 százalékra teljesítették, a mohácsiak 89­­ százalékra. A pécsi járás meggyorsította elő­rehaladását. Meg könnyen beleszól­hatnak a második hely alakulásába. Gabona beadásukat a legújabb jelen­tés szerint 83,7 százalékra teljesítet­ték. Járási tanácselnök: G. Nagy Enig­­mond, a Begyűjtési Hivatal vezetője: Jurinovics József.A sásdi járás dolgozó paraszt­jai elkerülték a villányiakat. Az ötödik hely­ről a negyedikre törtek előre. Gábo­­rnabegyújtási tervüket 8, 7 százalék­ra teljesítették. Járási tanácselnök: Vadon Antal, a Begyűjtési Hivatal vezetője: Vas­maller József. A villányi járás 811 százalékos terv teljesítése most már csek az ötö­dik helyhez elegendő járási tanácselnök: Rajnai István, a Begyűjtési Hivatal vezetője: Kovács József. A siklósi járást még 29 7 százalék választja el gabonabegyűjtési tervük teljesítésétől. Az utolsó jelentés sze­rint mindössze 18 százalékot halad­tak előre és így begyűjtési tervüket 7­,3 százalékra teljesítették. Járási tanácselnök: Hernádi Jázs­ió, a Begyűjtési Hivatal vezetője: Huszár István. A Sellyei járás, amely az előző jelentésünk szerint elkerült a szé­gyenletes utolsó helyről, tovább erő­síti az áramot Egy nap alatt­­.5 százalékkal haladtak előre. Gabona­­begyűjtési tervüket 721 százalékra teljesítették. Járási tanácselnök: Földvári Já­nos. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Szabó József. A szigetvári járás foglal­ja el az utolsó helyet. Eddig mindössze 7, 8 százalékos eredményt tud felmutat­ni. A lemaradás egyik oka számos községben ahelyett, hogy felszólíta­nák a gazdákat kötelességük teljesí­tésére vagy élnének a törvény szi­gorával, a könnyebbik „megoldást" viltasztot­ák: egyszerűen átütemez­tek más terményekre. Csupán a tör­vényesség következetesebb betartá­sára van szükség s elkerülhetik az utolsó helyet. Járási tanácsel­vök Fekarek Gésa. A Begyűjtési Hivatal vezetője Kő­vári János. ✓jjv­­ Fees város /y továbbra is esi /7S galateúsággá 1 BOT kúszik a cél jg felé Gabonabe­gyűjtési lárvá­két eddig mindössze 83 százalékra teljesítették Városi tanácselnök- Gyurkó An­tal. A Begyűjtési Hivatall vezetője: Németh János. ­ mininztertanári határozata az általános­ és közép­­ikolák 1954—55. évi tanévének időtartamáról A minisztertanács határozatban szabályozta az általános és középis­kolák 1864—­ évi tanévének idő­tartamával kapcsolatos kérdéseket A határozat kimondja, hogy a tan­év IIM. nnplinte­len koszt­ódik és N­I. Június 20-án ér véget A téli sulinet december 31­ól január 1- ig tart. A módosítás nem vonatkozik ■ dolgozók általános iskoláira, a szak­­érettségire előkészítő tanfolyamokra és a gyakorló gimnáziumokra A tanulók megfelelő szüneti fogá­sáikra U p­láza céljából az iskolai nap­közi otthonok, továbbá a szükséghez képest iskolánként egy-egy tanterem fűtését a teli azüstet alatt jó bizto­sí­teni kell

Next