Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-01 / 282. szám
NAPLÓ 1959. DECEMBER 1 Kádár János elvtárs előadói beszéde az MSZMP VII. kongresszusán Kádár János elvtárs bevezetőben megemlékezett arról, hogy a párt valamennyi szervezetében megtartották a kongresszusi vezetőségválasztó taggyűléseket, megtartották a pártértekezleteket. A párttagság egységesen kifejezésre juttatta, helyesli a három éve folytatott politikát és azt ldvánja, hogy ezt a politikát folytassuk következetesen a jövőben is. Egyértelműen helyesli a kongresszusi irányelveket is. Elmondható, hogy a Központi Bizottság és a párttagság összeforrott, az egység pártunkban erős, megbonthatatlan. Hazánkban ma erősek a párt és a tömegek kapcsolatai, a párt és a nép a szocializmus zászlaja alatt, tömörült egységes hatalmas erő. A Központi Bizottság azoknak tulajdonítja az elért nagy eredményt, akiknek támogatását a három év alatt élvezte. Köszönetet mondunk pártunk egész tagságának a bizalomért, amellyel követtek és a támogatásért, amelyben részesítettek bennünket. Köszönetet mondunk pártonkívüli barátainknak, akik az Elnöki Tanácsban, a kormányban, az országgyűlésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfrontban, a szakszervezetekben, valamennyi tömegszervezetben és tömegmozgalomban együtt dolgoztak velünk és támogattak bennünket. Hálás köszönetet mondunk munkásosztályunknak, dolgozó népünknek azért a hónapról-hónapra mélyülő bizalomért és fokozódó támogatásért, amelyben az elmúlt három év alatt részesítették a Központi Bizottságot, egész pártunkat. Kádár János ezután külpolitikánkról és a nemzetközi helyzetről beszélt. « A magyar nép 1945 tavaszén óta nyerte nemzeti függetlenségét, az állami szuverenitást. Azóta kivívta saját hatalmát és a szocialista építésben is nagy utat tett meg. Külpolitikánk célja népünk e nagy vívmányainak megőrzése és a szocializmus békésépítésének biztosítása. Külpolitikánk, alapelvei: magyar-szovjet barátság, hűség a szocialista táborhoz, Imperialista-ellenesség, békés egymás mellett élés minden országgal és néppel, tekintet nélkül a társadalmi rendszer különbözőségére. A magyar nép büszke arra, hogy a Szovjetuniót — a hétéves terv, a kommunizmus építésének országát, az emberi haladás és a világbéke e leghatalmasabb erejét— barátjának nevezett. A Szovjetunió célul tűzte, hogy az egy főre eső termelőben és fogyasztásban 1970-ig utoléri és túlhaladja a legfejlettebb kapitalista országot, az Amerikai Egyesült Államokat. Nincs ma a világom komoly politikai tényező, amely kételkedne e cél realitásában Mi magyar dolgozók szívből kívánják a szovjet embereknek: arassanak mielőbb teljes győzelmet e békés versengésben. A békés versenyben a Szovjetunió döntő fölényének záloga, a kapitalizmusnál magasabbrendű szocialista társadalma, amely megteremtette a határtalan fejlődés lehetőségeit. Hálánk örök a Szovjetunió iránt — Büszkeségünk, a magyar—szovjet barátság nem újkeletű. Ez a barátság akkor született, amikor 1917-ben a cári Oroszországba hadifogolyként került magyar munkások, parasztok és értelmiségiek széles tömegei megértették Lenin szavát és a szocialista forradalom lényegét. Tízezrével léptek a vörös had- up,r£agfoc és a vörös-partizán alakulatok kötelékeibe becsülettel harcoltak szovjet testvéreik oldalán a fehérgárdisták és intervenciósok ellen, a kommunizmus győzelméért. Tovább erősödött ez a barátság a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása és fennállása idején. *— A Szovjetunió kiverte Magyarország területéről a náci-fasiszta hadakat és fiai élete árán felszabadította a magyar népet a hódítók igája aló. Ezért nevezi népünk a Szovjetuniót felszabadítójának és ünnepli legnagyobb nemzeti ünnepként április 4-ét, azt a napot, amelyen a szovjet hadsereg az utolsó hitlerista megszállót is kiverte az ország területéről. Amíg öntudatos és becsületes ember él ezen a földön, hálásan emlékezik meg arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió — a forradalmi munkás paraszt komány kérésére 1956-ban nyújtott az ellenforradalom és az imperialisták által fenyegetett magyar néprek. E segítséggel akadályozhattuk meg, hogy a magyar nép nyakára ismétítve a boeák a kapitalizmust, a fasizmust és azt, hogy hazánkat az imperialisták katonai felvont területté tegyék, hadszíntérré váloztasza. A Szovjetunió tehát az utolsó 15 év alatt két ízben a fiai vére hullatásával adta bizony azt a magyar nép iránti mély barátságának, Internacionalizmusának. De segített a magyar népnek ezerféle módon a háborús károk helyreállításában és a szocializmus építésében is. A magyar és a szovjet nép ellenségei még évvel ezelőtt is saja Szovjetuniót, hogy „lezsákmányolja" országunkat. E rágalom ostobasága annyira nyilvánvaló, hogy ma már az ellenség is elismeri: a szovjet-magyar gazdasági kapcsolatokban a magyar fél élvezi a nagyobb előnyt. Barátságunk a magyar nép boldogulásának háloga Kádár János aláhúzta, hogy a Szovjetunió Magyarországgal és a többi szocialista országgal kifejlődött gazdasági kapcsolataiban nem a kereskedelmi haszon elvéből indul ki, hanem — mint az idősebb és erősebb szocialista ország — önzetlenül és áldozatkészen testvéri segítséget nyújt. A Szovjetunióból a tavalyi kereskedelmi forgalomban Magyarországra hozott áruk több mint 82 százaléka nyersanyag és félkésztermék, ugyanakkor a Szovjetuniónak szállított magyar áruk több mint 58 százaléka gépipari és finommechanikai termék volt. A magyar népgazdaság jelentős behozatalra szorul fontos nyesanyagokból, nevezetesen vasércből, olajból, fából. A szovjet szállítások a magyar népgazdasági Elvtársak! Szoros egységben haladunk, jó barátságban élünk a szocialista tábor valamennyi országával, a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, az Albán Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Román Népköztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal; — örülünk, hogy a szocialista tábor valamennyi országa nagy lendülettel halad előre a szocializmus útján, új és új nagyszerű eredményeket ér el . A szocialista tábor egységének szilárd és megbonthatatlan alapja a közös társadalmipolitikai rendszer, a szocializmus építésének közös útja, a közös világnézet, a béke megőrzésére irányuló együttes erőfeszítés. Együttműködésünket a táboron belül nemcsak az egyenjogúság, a területi integritás, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása. A belügyekbe való be nem avatkozás szabályozza , hanem ezeken túlmenően a kölcsönös segítségnyújtás elve. Szépen fejezte ki Hruscsov elvtárs, amikor Berlinben azt mondotta: táborunkban az „egy mindenkiért — mindenki egyért” elv uralkodik. — A szocialista tábor, amelynek magva és vezető ereje a Szovjetunió, napjainkban a haladás és a béke főereje a világon. A Magyar Népköztársaság a szocialista tábor egyenjogú és megbecsült tagja. Népünk életbevágó érdekeinek hű szolgálata megköveteli: külpolitikánk egyik fő feladata a jövőben is az legyen, hogy tovább erősítsük a szocialista tábor erejét, egységét és határozottan visszaverjünk minden kísérletet, amely ez ellen ilyen irányú szükségleteinek legnagyobb részét fedezik. Íme, így kereskedik egy szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió, egy kisebb szocialista országgal, a Magyar Népköztársasággal — állapította meg Kádár János elvtárs — majd így folytatta: — Nincs és soha nem is volt a világon olyan kapitalista nagyhatalom, amelyik kereskedelmi forgalmát úgy fejlesztette volna egy kis országgal, hogy annak kedvező módon, túlnyomóan nyersanyagot szállítana és tőle nagyobbrészt kész ipari terméket vásároljon. De ez ellenkezne is a kapitalizmus lényegével: a kapitalizmus saját népének kizsákmányolásán kívül más népeket is kizsákmányol. Az előbbit a „kezdeményezés és vállalkozás szabadságának", az utóbbit a „kereskedelem szabadságának", az egészet pedig a „szabad világ“-nak nevezi. — A magyar—szovjet barátság ma erős. Ez a barátság a magyar nép erőforrása, nagy támasza és boldogulásának záloga. A magyar— szovjet barátságot szüntelenül erősíteni, örök és megbonthatatlan barátságként megtartani — ez pártunk és kormányunk legfőbb külpolitikai feladata. — Népünk óhajának felel meg, hogy valamennyi szomszédos országgal és néppel a jóviszony kiépítésére törekszünk. A Szovjetunióhoz fűződő jó, baráti kapcsolatainkról már részletesen beszéltem. Közvetlen szomszédunk a testvéri Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság, örvendünk a szocializmus építésében elért nagyszerű sikereiknek, s annak, hogy e két népi állammal állandóan fejlődik barátságunk a legbensőbb Népköztársaságunk viszonya a NATO vezető országaihoz, illetve kormányaihoz nem kielégítő. Közülük is leginkább az Amerikai Egyesült Államok kormányával vannak komoly ellentéteink. Az amerikai szenátus évi 125 millió dolláros alapjából jelentős összegeket folyósítanak a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára. Mintegy ötezer magyar disszidenst felvettek az USA hadseregbe. Fenntartják az úgynevezett „Szabad Európa” rádióállomást, amely uszító hadjáratot folytat a Magyar Népköztársaság ellen. Azt a példátlan gyakorlatot folytatják, hogy miközben diplomáciai kapcsolat áll fenn országaink között, az amerikai kormány hivatalos küldöttei támadják a Magyar Népköztársaság hivatalos küldötteinek mandátumait az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetiközi szervezetekben. Mindezek ellenére őszintén óhajtjuk a normális viszony kialakítását az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaegyetértés és a szilárd alapjain, proletárinternacionalizmuk Jó szomszédi viszonyt akarunk Jugoszláviával Szomszédunk továbbá Jugoszlávia. Jugoszláviával az államközi kapcsolatok 1953. augusztusa óta fokozatosan normalizálódtak A viszony 1956—58-ig erősen romlott, majd a lassú javulás eredményeként ez idő szerint* diplomáciai, állami, gazdasági, s néhány társadalmi kapcsolat — mint például a sport '' területén normálisnak nevezhető. Véle'1’«' nyünk szerint — az ismert ideológiai elle"' tétek ellenére — megvan a lehetősége anna» hogy a két állam között normális jószomszédi viszony álljon fenn. Mi erre törekszünk, aert meggyőződésünk szerint ez Jugoszlávia? Magyarország népeinek közös érdeke. A szomszédi viszony kedvező alakulásában répet játszik az, hogy a Jugoszláv kon néhány fontos nemzetközi kérdésben poz'''v fellépésével segíti a békéért folyó harc * viszont nehezíti a viszony alakulását, hogy támadják barátainkat — mint a legutóbb időszakban — a Kínai Népköztársaságot és sí Albán Népköztársaságot. — Másik szomszédunkkal, Ausztriával «* idő szerint nem kielégítő a viszonyunk, sajnálatosnak tartjuk. Szerintünk nincs akadálya annak, hogy a két szomszéd állam* között — az eltérő belső társadalmi rants*? ellenére — jó kapcsolatok alakuljanak Nehezíti azonban az előrehaladást, hogy az osztrák kormány a két állam viszonyát il*" tőén a Magyar Népköztársasággal szem'«'« ellenséges nyugati körök mesterkedéseitől egedi befolyásoltatni politikáját. Az észtó kormány még mindig tűri, hogy Ausztria területén a Magyar Népköztársaság ellen ak"8' munkát folytató kémügynökségek és ma£'r fasiszta szervezetek tevékenykedjenek és garázdálkodjanak. Ez is számottevően zavar, viszonyunkat. Mi a kölcsönös előnyökkel tényleges jóviszony kialakítására törekszünk mert meggyőződésünk, hogy ez a Magya Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság neinek közös érdeke. . . — Semmiféle tényleges érdekellentét mia a Magyar Népköztársaság és az európai semleges államok, nevezetesen Ausztria, Svéd° szög, Svájc között. Ellenben közös érdek béke fenntartása, a békés egymás mellett él*» az országok közötti kapcsolatok bővül«*" Ezért arra törekszünk, hogy viszonyunkat vltsuk velük. Véleményünk szerint • nem jogos országok bizonyos pozitív szerepet m* . betöltenek és a jövőben még inkább bevőhetnek az országok és népek békés egy113 mellett élésének előmozdításában. Szolidárisak vagyunk a felszabadulásukért küzdő gyar mat* népekkel — Elvtársak! Korunk legfontosabb nyei között tartja számon az emberiség, az utóbbi 10—15 esztendő alatt a népek esti sora — közöttük India, Indonézia, Irak, Egyesült Arab Köztársaság — rázta le a.n.járól az imperialisták igáját és lépett az illő nemzeti fejlődés útjára. Velük Jósszonyunk, s arra törekszünk, hogy továbbvuljon. Egy fronton vagyunk velük az iITIP ‘ializmussal szemben; szélesíteni akarjuk , lük gazdasági és kulturális kapcsolatain»*.. Bizonyos mértékig a Magyar Népköztárk*^. s hozzájárulhat a gyarmati sorból M*** ^ sult országok önálló iparának fejlesztés* teljesen szolidárisak vagyunk a felszabadítsukért most küzdő gyarmati népekkel. ** győződésünk, hogy az imperializmus " $ tudja többé megállítani a felszabadulás«1^ ^ függetlenségért vívott harc folyamatát, s «ezedelmeskedik a gyarmati népek igaz*01* harca. De érdekelnek- Mi tiszteljük a magas civilizációt kitejlesztett amerikai . ,2- pet. Üdvözöljük azoknak az amerikai életi tényezőknek lépéseit, akik az utóbbi évben valamelyest hozzájárultak a vitás éések tárgyalások útján való rendelésén." A nemzetközi helyzet bizony az enyhítés«^ két ország közötti viszony normalizáláni kívánja, hogy az USA felelős körei ví*»*%il felül és korrigálják a hamis pneaztíJZ-oé,^' mindmáig fenntartott, idejét múlt, b«®8 t talán én célra nem vezető politikájú*1* Magyar Népköztársasággal szemben. . & — Lényegében arra van szükség, Egyesült Államok kormánya tartan ***‘ j|iében az egyenjogúság elvét és mondjon ** „albo való kísérleteiről, amelyekfced be aka® jpp kozni a Magyar Népköztársaság bein** nt- Vélményünk szerint ezen az alapon n*s* .j/;1' héz a magyar—amerikai viszony no* Hsának útját és módozatait megtalálni^ ^ mányunk ennek érdekében kész m’iw*” szerűnek látszó lépés megtételére.FMv**tév mi Külpolitikánk alapelvei: a magyar—szovjet barátság* hűség a szocialista táborhoz, imperialistaellenesség, békés egymás mellett élés Szoros egységben a szocialista tábor valamennyi országával A népeknek békében kell egymás mellett élniük