Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-06 / 80. szám
om. ÁPRILIS. napid Országos pedagógus-kórusfesztivál Pécsett Három hangverseny a Liszt־ teremben ״ Tizenhat pedagóguskórus, valamint a Budapesti Pedagógusok Központi Számiamscus Zenekara vett részt a Liszt Ferenc-teremben megtartott három nagysikerű hangversenyen. Szombaton este elsőnek a még fiatal hatvani pedagógus kórus (vez.: Bőze Tibor és Varga Illés) lépett a színpadra, majd a Budapesti Pedagógusok Központi női kara következett, amely Hamvas Anna igényes vezényletével több új magyar kórusmű bemutatására is vállalkozott őket a nagymúltú, de ezúttal kissé halványabban szereplő soproni (Nagy Alpár), majd a fesztivál egyik kellemes meglepetését hozó, kiegyenlített hangzású pápai énekkar (Serei Antal) követte. Jól megformált, biztos tempók jellemezték a fejlődő Szolnok megyei énekkar (Buday Péter, Kőbor Antal) szereplését. Vasárnap délelőtt Szekszárd város és járás pedagóguskó 10־ sa (Fertőszögi Béláné) nyitotta meg a hangversenyt, kellemes hangzással, oly eredményről tanúskodva, amely őszinte közönségsikert aratott. A kisvárdaiak (Vass János) vegyeskari számok mellett két Bartók női kari művel tűntek ki, a kecskemétiek kamarakórusa (Lőrincz Béla) becsületes felkészüléssel, a törökszentmiklósiak (Virágh Ottó) némi elfogódottsággal szólaltatták meg műsorukat örvendetesen feloldott zenélés jellemezte a hajdúszoboszlói városi és pedagógusénekkar (Török Zoltán) produkcióját. A Salgótarján zenei életét egyedül képviselő pedagógus kórus (Virág László) 12 tagú kamarazenekar kíséretével bemutatott műsora méltó befejezése volt a második hangversenynek. Vasárnap este a hevesi járási pedagóguskórus (Szabó Tivadar) kissé fáradtnak ható produkciója után a négy legkiválóbb pedagóguskórus mutatkozott be: a nyíregyháziak (Tárcai Zoltán) elmélyült magasrendű, őszinte éneklést nyújtottak, a Nevelők Háza Pécsi Kamarakórusa (Dobos László és Tillai Aurél) igényes műsorösszeállításával és a legnehezebb műveknek is bámulatos könnyedséggel történő bravúros tolmácsolásával egyaránt kivívta mind a közönség, mind a szakemberek legmagasabb elismerését. A győriek a fesztivál napjaiban Liszt-díjjal kitüntetett kargyüki, Szabó Miklós kulturált vezényletével szerepeltek, végül a nagylétszámú, jó hanganyaggal rendelkező, nemrég újjáéledt Budapesti Pedagógusok Központi Vegyeskara (G. Horváth József) szólaltatta meg drámai erővel műsorát E hangversenyen ünnepélyes keretek köztöt osztották ki a résztvevő kórusok vezetőinek az emléklapokat és a Rétfalvy Sándor készítette művészi kivitelű bronzplaketteket.. Pécsváradi és szigetvári hangverseny, városnézés egészítette a ki a programot Hétfőn délelőtt Maklári József, a Népművelési Intézet munkatársa értékelte a fesztivál tanulságait. Mint mondotta, a kórusok művészi színvonala az 1964-ben Sopronban megrendezett II. országos pedagógus-kórusfesztivál óta örvendetesen emelkedett. E találkozónak ma már rangja van, melyre csak a legfelkészültebb énekkarok neveznek be. A fesztivál felhívása értelmében minden kórus hozott a preklasszikus és romantikus mesterek alkotásai mellett néhány mai magyar művet, sőt nem egy bemutató is elhangzott Az énekkarok határozott politikai állásfoglalását tükrözte a műsoron szereplő művek mintegy negyedét kitevő olyan alkotások kulturált, magas művészi fokon történő előadása, melyek az 50 éves évfordulóra való készülődés jegyében csendültek fel. Ilyen mű volt többek között a győriek előadásában Sosztakovics: Halálraítéltek című alkotása. A háromnapos eseménysorozat példás megrendezésével, zavartalan lebonyolításával Pécs ismét remekül vizsgázott A Nevelők Háza Pécsi Kamarakórusa Megnyílt a hírlapolvasó Április 4-én, kedden fél tizenkét órakor adták át a nagyközönségnek az SZMT székház nagytermében berendezett hírlapolvasót. Az ünnepségen megjelent Pápai Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, Szentiványi József és Szentistványi Gyuláné, a megyei, illetve a városi pártbizottság osztályvezetői, Takács Gyula, a Megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Bogár József, az SZMT vezető titkára Vendégként köszöntötték a kecskeméti szakszervezeti könyvtár két képviselőjét. A hírlapolvasó avatásán Právitz Lajos, az SZMT titkára mondott beszédet. Az ünnepi beszéd után az SZMT Központi Könyvtár mellett újonnan alakult irodalmi színpad és a Nevelők Háza kamarakórusa adott műsort. Ezután az olvasó vezetője bemutatta a mintegy háromszáz folyóiratot és lapot tett — szívesen látják az érdeklődőket. A nyitvatartási időben — hétfő és péntek kivételével mindennap 13—20 óra kör A GALICSINA PÉCSETT Jó szakemberek, nagy művészek A VII. moszkvai nemzetközi fesztivál ezüstérmesei — ugye pirivocsnyik? — kiáltják a folyosón, többször is. A férfiöltözőben jellegzetes férfikölni illata terjeng, a lányok Pécsett vásárolt tűsarkú „tipegőket” mutatnak egymásnak, még negyedóra, s a pécsi közönség előtt fellép a Galicsina együttes. Az együttes vezetője Jaroszláv Csuparcsek. Egyébként ő a Galicsina megalapítója, szervezője, szíve-lelke. Több mint húsz esztendővel ezelőtt hozta létre ezt az öntevékeny együttest Lvovban, ő maga azonban nem amatőr, hanem főfoglalkozású táncművész, aki a lvovi koreográfiai intézetben végezte tanulmányait. — Megalapításával az volt a célom, hogy ébren tartsam a Kárpáton túli, a hucul népi ének- és táncművészetet, s dalokat. Ezért szerveztem ezt a tulajdonképpen vokálegyüttest. A Galicsina tagjai tehát kissé mindentudó művészek: énekelni, táncolni, s a népi hangszeren játszani szinte mindegyikük tud. Ez elengedhetetlen követelmény egy olyan nép művészetében, ahol például a táncoló férfiak egyúttal harmonikáznak is. — Sikerük? — Különböző versenyeken, melyeket a Szovjetunió öntevékeny együttesei számára rendeztek, kétszer nyertünk már első díjat a mi kategóriánkban. A VII. moszkvai nemzetközi fesztiválról pedig ezüstérmet vittünk haza. A Galicsina eddig négy alkalommal vendégszerepelt Lengyelországban, egyszeregyszer pedig Csehszlovákiában, illetőleg Bulgáriában. Magyarországon most vannak először. Tulajdonképpen a Lvovi Televíziógyár öntevékeny együttese, ötvennyolc tagja van, mégpedig huszonhat férfi és harminckét nő. Hetven százalékuk ebben a gyárban, a többiek a város egyéb üzemeiben dolgoznak. A vokálegyüttes tagjainak többsége munkás, technikus, mérnök. Büszkék arra, hogy jó szakemberek, sokat dolgoznak, s ezért az együttes felüdülést jelent számukra. Repertoárjukat nem is bővítik különösebben, hiszen mostani tevékenységük is sok munkát igényel, s viszonylag sok időt vesz el tőlük. Még néhány perc, s a színpadra szólítják őket. Búcsúzóul annyit mond Jaroszláv Csuparcsek: — Nálunk nincsen baj az öntevékeny együttesek utánpótlásával, a fiatalok sorra jönnek közénk. Földessy Dénes A mágocsi művelődési ház irodalmi színpada új műsort mutatott be nagy sikerrel adta elő Petőfi: A helység kalapácsa című művét A képernyő előtt VÁLASZOLUNK... Nem gyakori eset, de mert az ünnepek alatt íme előfordult, hogy a kritikus hosszú időn át csak töprenghetett: mit válasszon ki a műsorok tömegéből? A 34 órás maratoni ünnepi műsorban bőven jutott választék a gyerekeknek és a futballrajongóknak, az irodalombarátoknak és a humor, a derűs műsorok kedvelőinek. A Válaszolunk ... című műsor, a televízió bemondóinak kedélyesironikus önvallomása azért érdemelte ki a figyelmet, mert szellemes része volt annak a törekvésnek, hogy a televízió mindinkább az otthon része, tanácsadója, sőt mondhatni: cimborája legyen. A nagyvárosi ember mind kevesebbet mozdul ki szabadidejében a lakásából, a televízió sok mindent hivatott pótolni az ilyen lakásokban. E szerep ellenére is egyoldalú a tv és a néző kapcsolata, kevés benne a bensőség, az udvariasság hűvössége át a képernyő és a néző között a néző éppen ezért hálás egyelemmel fogad minden olyan műsort, mely a képernyők műhelyébe” enged bepillantani. A televízió bemondói naponta többször megjelennek a néző előtt, csaknem annyi kíváncsi levelet kapnak, mint egy közepes népszerűségű filmszínész — hogy ezek a levelek a kíváncsiságnak mily széles körét foglalják magukba, bizonyította a műsor, — a bemondókat mégis legjobban fedi ez a hűvös udvariasság. Pedig — mint a műsor mottója figyelmeztetett — ők is emberek. Ha a műsorban több szellemesség helyenként el is kelt volna, míg más helyen a túlironizálás zavart egy kissé, kedves, derűs félórát szereztek a tv bemondói a nézőnek. Kapcsolatot teremtettek a kamera túlsó oldalával, felvillantva néhány kis „műhelytitkot”, nehéz pillanatot is. A televízió nem egyszerűen bútordarab a lakásban, örvendetes, hogy a Televízió ezt mostanában kezdi figyelembe venni, s a szokásos vasárnapi komolykodást kezdi felváltani egy kis közvetlenség. TÖK AZ ADU A Világraszóló lakodalom és az öt jelenetet magába foglaló Világirodalmi Magazin mellett a tv-játékokat még a szombaton este bemutatott Tök az adu, Sipkay Barna csípős hangulatú, de kissé kiaknázatlanul maradt története képviselte. A nem eredeti, de érdekes alapötlet, a melankolikus lelkületű vidéki borbély boccacciói kalandja a kártyával és a kártyán nyert „feleséggel” — helyenként a tv-játékok legjobb „elődeit” juttatta a nézők eszébe. Ironikus, de szinte mindvégig kissé tartózkodó humora, a kártyázás lélektanának szellemes gúnyrajza, és néhány egész kitűnően sikerült jelenet (mint amikor Bubenyik és az öreg Kató megmondják Szekeráknénak, hogy a férje elkártyázta, vagy a Szekerákné és Rizsák közötti kitűnő percekre igényes rangot adott Lipkay tv-játékának. A helyzetek chaplini komikuma és a comme del’ arte játékmodor hosszú időn át kitűnő összhangban állt egymással. Ez rendezői-színészi érdem, miként színészi érdem a tv-játék legsikerültebb része is; Szekerákné (Szemes Mari) és Rizsák (Garas Dezső) ,,házasságának” derűs, szinte bohózatba hajló, s mégis valami költőien esendő emberséggel ábrázolt jelenete. Épp e percek után érte a nézőt kissé hidegzuhanyként a grand guignol befejezés, mely tetszett ugyan, dehát ennél több volt a történetben, s az előzmények is többet ígértek. FELE-FELE A könnyű műfaj hívei tudták előre, hogy érdekes szórakoztató összeállítás készül koprodukcióban a Moszkvai Televízióval, szovjet és magyar művészekkel közösen, mégis kellemes meglepetés volt. Nem csupán a műsorban szereplő produkciók magas színvonala (sőt a táncokat tekintve: megszokott virtuozitása) nem csupán a műfajon belüli kitűnő ritmus, lendületesség dicsérhető, de kerek szerkezete, mely nem hagyott maga után zavaró elégtelenséget (legfeljebb a sajnálkozást hagyta meg a nézőkben, hogy mily rövid volt a hetven perces műsor). Dicsérhető eleganciája, mely minden előadói számhoz megtalálta az igényes szituációt, a környezetet, helyet találva a moszkvai Metrónak, a seremetyevói repülőtérnek vagy a budai Citadellának, s ha a dicséretről van szó, neno utolsó sorban sok örömet, kedélyes percet szerzett ismét a bámulatos Raikin. Az első koprodukció ■vűt ez a két televízió között. ( ebből a szempontból is elismerést érdemel a műsor kétnyelvű érthetősége. IT) Ma este a tv-ben Zenélő órák Pécsről A Magyar Televízió közkedvelt műsorát, a Zenélő órákat ebben a hónapban Pécsről közvetítik. A televízió munkatársai már napok óta városunkban tartózkodnak, hogy előkészítsék a ma esti egyenes közvetítést, amelynek a Liszt Ferenc hangversenyterem a színhelye. A játékot Forrai Miklós, Kollár Endre és Lukin László vezeti. Közreműködik: Bálint András, Farkas Gabi, Halász Béla, Komlóssy Erzsébet Kovács Kolos, Ligeti András, K. Palló Imre, Pákolitz István, Takács Mária, dr Vargha Károly, a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola leánykara, a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és a Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Agócsy László, Antal György, Nagy Ferenc és Paulusz Elemér. 3