Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-22 / 71. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napjó XXX. évfolyam, 71. szám 1973. március 22., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja . ........... ■■ A tartalomból: Feszült állapot Irak és Kuvait határán (2 old.) Svobodát jelölték köztársasági elnöknek (2. old.) Rövidesen befejeződik a foglyok szabadonbocsátása (2. old.) Indul az országos szójaprogram (5. old.) Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden a kormány kétéves munkája Szerdán a parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról. 2. A büntető eljárásról szóló törvényjavaslat. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő beszámolója Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd alapokon, vívmányaink továbbfejlesztésével erősödik rendszerünk. Munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadalmunk építése tervszerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. Az államhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesül pártunk iránymutatása alapján a munkásosztály vezető szerepe. Tovább erősödött államrendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Fejlődött a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása. Népünk kibontakozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék a dolgozók cselekvő részvételére közös, nagy feladataink megoldásában. Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a képviseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére. Megválasztása óta olyan törvényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szövetkezeti mozgalom erősítését szolgáló, a szövetkezeteiről szóló valamint a fiatalok problémáinak gyorsabb és szervezettebb megoldását elősegítő ifjúsági törvény javaslata. A kormány részt vállalt a módosított alkotmány egységes szövegének e-dololgozásában is. Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk alapelveit és célkitűzéseit tartalmazza a megalkotott új egészségügyi törvény. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát, a törvényesség biztosításának fokozását szolgálják a bíróságról és az ügyészségről alkotott törvények. A népgazdasági tervezésről szóló törvény megalkotása pedig egy negyedszázada meglévő valóságot, tartós, időtálló gyakorlatot igazolt, amely társadalmi és állami rendszerünk egyik alapvető intézménye volt és marad Még ebben az évben hasonló jelentőségű törvények megalkotása vár legfőbb államhatalmi és államigazgatási szerveinkre. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat megvitatására és várhatóan elfogadására. Az Országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kormány előterjeszteni a miniszteri felelősségről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatokat. Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Biztonsági szerveink megbízhatóan őrködnek a belső rend megóvódsán, határozottan fellépnek a bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. A bíróságok ítéletei következetesek, bár a kormány megítélése szerint kívánatos lenne gazdasági bűncselekményeknél, vétségeknél az anyagi kártérítéssel, a pénzbüntetéssel keményebben élni. Fegyveres erőink tervszerűen fejlődnek. Néphadseregünk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömörült országok hadseregeivel összhangban, egységes elgondolások alapján végezzük A követelményeknek megfelelően és lehetőségeink arányában folytatjuk ellátásukat korszerű harci, technikai eszközökkel. A személyi állomány jól képzett, politikai-erkölcsi állapota jónak mondható. Szélesebb alapokra helyeztük a honvédelmi felkészítést, a polgári védelmi oktatást. Tovább fejlődött népünk általános műveltségi színvonala. Erősödtek a népünk munkájára és magatartására jellemző szocialista vonások. Alapvető célunk, hogy felkészítsük az ifjú nemzedéket élethivatására, az építőmunkára, a szakmára, a közösségi és magánéletre, a szabad idő értelmes és kulturált eltöltésére. Igyekszünk felkelteni az ifjú s nemzedékben, de az idősebb generációkban is az önképzés és továbbképzés, az ismeretek szüntelen megújításának, és gyarapításának igényét Azrodalom és a művészetek általában a szocialista eszmeiség jegyében fejlődnek. Népünk műveltségi színvonalának emelkedését bizonyítja fokozott érdeklődése a könyvek, a színház, a zene és a képzőművészeti alkotások iránt. Hazánkban a képességek kibontakoztatásának tág tere nyílik. Közművelődési rendszerünk továbbfejlesztéséről a jövő évben törvényjavaslatot terjesztünk elő. S Fock Jenő beszédét tartja Koszorúzási ünnepség Pécsett A Tanácsköztársaság kikiáltása 54. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartott tegnap délelőtt Pécsett, a Munkásmozgalmi Emlékműnél az MSZMP Baranya megyei és Pécs Városi Bizottsága. A kegyelet és hála virágait elsőként dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára és Lukács János, az MSZMP Pécs Városi Bizottság titkára helyezte el az emlékmű talapzatánál. Dr. Földvári János elnökhelyettes, a Megyei Tanács, Wieder Béla elnök pedig Pécs megyei Város Tanácsa képviseletében koszorúzott. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa koszorúját Beck Ferenc, az SZMT elnöke és Bogár József vezető titkár helyezte el. A KISZ Baranya megyei Bizottsága nevében Petőházi Szilveszter első titkár, Lukács László, a KISZ Városi Bizottsága első titkára és Benkő Gyula megyei úttörőelnök koszorúzott az emlékműnél. A Hazafias Népfront képviseletében Sztergár János megyei titkár és dr. Gyöngyösi Jánosné városi titkár adózott koszorúval a hősök emlékének. Ezt követően a Szabadság úti módszertani központba vonultak az ünneplők, ahol a Tanácsköztársaság volt katonáit látták vendégül. A már felsoroltakon kívül részt vett az ünnepségen dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára is. A meghívott hatvan munkásmozgalmi veteránt meleg szavakkal köszöntötte Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, majd munkásmozgalmi dalcsokor csendült fel a Pécsi Nagy Lajos Gimnázium vegyeskorú tolmácsolásában. Takács László pécsi joghallgató részletet adott elő Petőfi Apostol című elbeszélő költeményéből, míg a diákkórus Juhász Frigyes—Petőfi Sándor: Ha majd a bőség kosarából című alkotását szólaltatta meg. A műsor után a Városi Pártbizottság és a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága fogadást adott a Tanácsköztársaság volt vöröskatonái tiszteletére. Javulás mint Tisztelt Képviselő Elvtársak! A kormány az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására, az országgyűlés által jóváhagyott programjának, valamint pártunk Központi Bizottsága időközben kidolgozott útmutatásainak megvalósítására az eltelt két évben számos határozatot, rendeletet hozott. Országunk gazdasági fejlődését jelzi, hogy a nemzeti jövedelem évről évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetőségünk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gazdasági életünkben részben az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézségek is jelentkeztek. Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya, a külkereskedelem és a költségvetés egyensúlya. Ezeket a kedvezőtlen jelenségeket és a teendő intézkedéseket 1971. decemberében megtárgyaltuk a párt Központi Bizottságában, a kormányban, az országos gazdasági aktívaértekezleten és más fórumokon, végül az 1972. évi terv és költségvetés vitája során az országgyűlésben. Intézkedéseink hatására 1972- ben mindhárom területen javulást értünk el. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a népgazdaság egyetl en területen súlyát ez év végére, s méginkább 1974—75-re megerősítsük. Belpolitikai életünk kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az elmúlt év novemberében megtartott ülése. A Központi Bizottság a politika elsődlegességéből kiindulva, reális és világos értékelést adott a X. pártkongreszszus határozatainak eddigi végrehajtásáról. A határozat legjellemzőbb vonása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ez az egész dolgozó népnek érdeke és a szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen feltétele. A Központi Bizottság megvizsgálta azt is, hogyan valósítottuk meg a 4. ötéves terv időarányos feladatait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson elfogadott irányvonalnak, a gazdaságirányítás rendszere alkalmas és célravezető eszköz az építőmunka szolgálatában, fejlesztése, igazítása pedig szakadatlan feladat. Részletesen elemezve az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamatokat, meghatározta az 1973-as népgazdasági terv fő irányvonalait is. A határozatot népünk egyetértéssel fogadta. Az előzetes várakozással és a közhangulattal találkozott, hogy a párt utóbbi négy kongresszusán kidolgozott marxista-leninista politikája lényeges elemei-C folytatás a 3. oldalon)