Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-18 / 105. szám

Hétfőtől Hétfőig Testvér­kapcsolatok Ma a Német Demokra­tikus Köztársaság Schwerin kerületéből pártküldöttség érkezik megyénkbe. Első íz­ben fogadják őket Baranya párt- és állami vezetői. A két terület vezetőinek ko­rábbi megállapodásai alapján kerül sor erre a látogatásra, melynek célja, hogy közös együttműködést alakítsanak ki, testvérkap­csolatokat teremtsenek. Baranya megyének, Pécs városának már eddig is több ilyen együttműködési megállapodása, testvérkap­csolata van. A Szovjetunió­ban Lvovval, Bulgáriában Szlivennel, Jugoszláviában Eszékkel és Finnország­ban Lahtival alakultak ki az elmúlt évek során ezek a kapcsolatok. Ma már sokféle szál fűzi egybe megyénket ezekkel a test­vérterületekkel. A politi­kai delegációk kölcsönös tikai delegációk kölcsönös cseréjén túl, egyre többen utaznak ki megyénkből szakemberek, tudományos kutatók, marxista oktatók, tömegszervezetek aktivistái testvérmegyéinkbe. A láto­gatások, a baráti kapcso­latok erősödésén túl, új is­meretek szerzésére is lehe­tőséget biztosítanak, me­lyeket kölcsönösen lehet hasznosítani mindkét fél részéről. Bevált gyakorlat, hogy szocialista brigádok, üzemek, intézmények rend­szeresen tájékoztatják egy­mást célkitűzéseikről, kísér­leteikről, kezdeményezése­ikről. Lvovi barátaink pél­dául nagy érdeklődést ta­núsítanak a baranyai me­zőgazdasági rendszerek iránt. Megyénk mezőgaz­dasági szakemberei nagy érdeklődéssel tanulmányoz­ták Szlivenben a zöldség- és gyümölcstermelés ered­ményeit. A Mecseki Szén­bányák munkásainak ér­deklődését váltotta ki a cservonográdi szénbányák korszerű termelőmunkája. Az elmúlt években több alkalom nyílott arra is, hogy eredményeiket kölcsönösen bemutathassák a testvér­területek. Tavaly Lvovban került sor Baranya megye kiállításának megrendezé­sére, mely a szocializmus építése útján elért ered­ményeinket reprezentálta. Lvovi, szliveni, eszéki kiállí­tók már eddig is részt vet­tek a Pécsi Ipari Vásáron, akik közül többen jelezték újbóli részvételüket ez évre is. A testvérkapcsolatok, mindenekelőtt az egyre jobban szélesedő turizmus­sal, jól segítik az inter­nacionalizmus erősödését a kölcsönösen szélesedő ismeretek, az egyre mélyülő barátságok útján. Ez is igen fontos része a testvér­területi kapcsolatoknak. A most létesülő új együtt­működés schwerini bará­tainkkal, újabb színfolt lesz kapcsolatainkban. Minden bizonnyal mindkét terület vezetői, politikai és állami szervezetei, üzemei és in­tézményei mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy mielőbb gazdag tar­talommal teljék meg ez az új kapcsolat. • Mic­ki Ervin □Hétfői Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik ­ A Pécsi Nemzeti Színház Budapesten A Madách Színház és a Pé­csi Nemzeti Színház közötti cse­­rejáték-megállapodás értelmé­ben ezúttal a pécsiek adnak egész hetes műsort Budapesten. A pécsi 160 tagú társulat teg­nap, vasárnap utazott el az áp­rilis 18-tól 24-ig tartó Madách Színházbeli vendégszereplésre. 18- án este Katona József Bánk Bánját adják elő — Nógrádi Róbert igazgató rendezésében. 19- én Sárospataky István Tánc­pestis című darabját tekintheti meg a budapesti közönség. A darab rendezője Sík Ferenc, ér­demes művész. 22-én Henrik Ibsen Peer Gyntjének színrevi­­telére kerül sor a Madách Szín­házban. A darabot Gáli László rendezte. 23-án ugyancsak Sik Ferenc rendezésében a Dániel az övéi között című Illyés-dara­­bot adják elő Budapesten a Pécsi Nemzeti Színház művé­szei. 24-én a Madách Színház­ban Georges Feydau: Makran­cos hölgyek című komédiájának előadásával zárul a pécsi tár­sulat budapesti vendégszerep­lése.­ Az előadássorozattal pár­huzamosan a Madách Színház kamaraszínházában a Pécsi Ba­lett művészei lépnek színre ka­maradarabokkal, amelyek között egy ősbemutató, Haydn: Kék­­szakáll című művének előadása is szerepel. Ugyanezen időszakban a pé­csi közönség a budapesti Rad­nóti Színpad négy előadását, a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház két előadását, valamint a Pécsi Balett két előadását te­kintheti meg. A Pécsi Nemzeti Színházban csütörtökön 17 és 20 órai kezdettel a Radnóti Színpad Karinthy-estjét láthat­ják a nézők, 23-án este 17.30 és 19 órai kezdettel pedig Gör­gey Gábor: Mikszáth különös házassága című­ játékát adják elő a Kamaraszínházban, hát. (A Piros bugyelláris című Ugyancsak április 23-án a Pé- népszínmű ezen előadásaira esi Nemzeti színházban a ha­ már minden jegy elkelt.)­posvári színház tart előadást- B. K. Tegnap délben két pótkocsis szerelvénnyel elindult a Színház öt darabjának díszlete, bútorzata. Tízéves a Glosszátor A tízéves Glosszátor jelen­legi és „örökös” szerkesztői találkoztak a hét végén Pé­csett, hogy meghányják-vessék az elmúlt évtized lapszerkesz­tési tapasztalatait. A Glosz­­szátor a Pécsi Tudományegye­tem Jogi Karának lapjaként indult, ma már az új karral gazdagodott Pécsi Tudomány­­egyetem hallgatóié, ők írják, szerkesztik és olvassák a belső használatú és terjesztésű lapot, mely évente négyszer jelenik meg 400 példányban. A jó hangulatú összejövete­len parázs viták alakultak ki, a „tárgyaláson" bírók, ügyészek, ügyvédek, jogtanácsosok és joghallgatók fejtették ki véle­ményüket. A szigorú, de igaz­ságos ítélet az eredmények, a hiányosságok és az enyhítő körülmények figyelembe vételé­vel született meg: éljen tovább a lap az egyetem hallgatói­nak, oktatóinak és hajdani diákjainak mind nagyobb meg­elégedésére. A javaslatok, bírálatok, öt­letek elhangzása egyben el­árulta azt is, hogy az „örökös" — tehát a hajdani — szerkesz­tők leküzdhetetlen honvágyat éreznek az alma mater, a régi évfolyamtársak és az elröppent egyetemi évek után. Megszüle­tett az elhatározás, melyet dr. Szotáczky Mihály tanszékvezető egyetemi tanár, mint tisztelet­beli szerkesztő fogalmazott meg: gyakrabban kell találkoz­ni és létre kell hozni az egye­tembarátok körét a már végzett hallgatókból. M. L. • •Ötezer szénbányász kommunista szombatra A délelőtti rekorderedmé­ - nyeket tovább javították a dél­utáni és az éjszakás szakban a Mecseki Szénbányáknál meg­tartott kommunista szombaton. Tizenhat üzemből ötezer fiatal dolgozott, összesen 10 146 ton­na szenet termeltek ki. Több mint kétszeresét a felajánlott mennyiségnek. Tizennégy bri­gád, KISZ-szervezet teljes lét­számmal képviseltette magát, mint például a Reinhardt Sándor vezette pécsbányai fejtési bri­gád, az anyagellátó üzemből a Csizmadia Sándor és Kos­suth Lajos gatterbrigád, vagy a villamosüzemi Petőfi Sándor KISZ-szervezet. A kommunista szembetért járó munkabér fe­lét KISZ-szervezetek támogatá­sára ajánlották fel a fiatalok. Görög füst a város felett Nitrogéndioxid, korom, üle­pedő por és kéndioxid; ve­szélyesek külön-külön is az em­ber egészségére. Hát még együtt, az év 154 napján! Ugyanis ennyi napon át, a megengedett értékek felett szennyezett Pécs levegője a környezetvédelmi szakemberek mérései szerint. Sajnos, nem­csak „termeljük”, hanem ka­punk is belőle, elsősorban a bolgár és a görög ipartelepek jóvoltá­ból.­­ Ahogy a Baranya megyei KÖJÁL osztályvezető főorvosa, Szabó Lajos elmondta, megfi­gyelések szerint az erős déli szelek tíz-tizenkét óra alatt Pécs fölé hozzák az „import” füstöt. Súlyosbítja a helyzetet a dombos vidék, mert a füst leül, rátelepszik a tájra. Ennek eredménye, hogy főleg a téli hónapokban, több rétegű füst­burában lélegzik a város. De maga Pécs is tekintélyes meny­­nyiségű kormot, port enged a levegőbe. A belvárost véve ki­induló pontnak, ötkilométeres körzetben 64, tíz kilométerre 42, tizenöt kilométerre pedig ismét 60 tonna felett rakódik le a por évente. Egy éven át figyelték az ipartelepek szom­szédságában levő gyümölcsö­söket, veteményeskerteket. A szennyeződés miatti kár 3 mil­lió forint. De károsodnak a tá­volabbi erdők, rétek és telepü­lések is. Megyénkben évente mint­egy 70 ezer adatot gyűjtenek össze a környezetről. Ezeknek jó része az íróasztalok fiókjai­ban fekszik, nem hasznosítják a gyakorlatban. Ez egyben jel­zi is: még mindig több a be­széd környezetünk védelméről, mint az érte való tett. Igaz, nem olcsó a légszűrő berende­zések vásárlása, üzemeltetése. Sok vállalat vezetője nehezen dönt e vásárlásokról, hiszen drágák és nem termelnek. (Egy széntüzelésű kazán kicserélése olajra több millió forintba ke­rül.) Ugyanakkor az adatok, a „százötvennégy" nap figyel­meztet, s nemcsak Pécsen, sürgősen cselekedni kell. K. G. Szekszárdi Gyermekfesztivál Április didergős idusa vasár­nap délelőttjén tehetséges gyerekek tánca, éneke, játéka varázsolt napsugaras meleget a felnőttek szívébe Szekszár­­don. A Babits Mihály megyei Művelődési Központban ren­dezték meg a Tolna megyei gyermek tánc- és bábfesztivált. A modern művelődési palota emeleti színháztermében a me­gye tájainak népviseletébe öl­töztetett , köztük színpompás sárközi ruhájú úttörő, kisdobos tánccsoportok színpadi pará­déja ragadtatta sűrűn tapsra a nézőket. A földszinti terem­ben a bábjátszók mutatták be meseműsorukat, kicsinyeket, nagyokat egyaránt­ szórakoz­tatva. A szekszárdi úttörőházban ugyanakkor tartották az úttörő éneklő rajok megyei "versenyének döntőjét. A döntőben a járási, városi versenyeken győztes út­­törő-kamarakórusok mintegy kétszáz dalosa szerepelt. Az úttörőházban nyílt meg a Béri Balogh Ádám Múzeum és a megyei úttörőház honismereti szakköre által közösen rende­zett pénztörténeti kiállítás is. B. L. ­ Új Duna-híd A bajai új közúti Duna-híd kivitelezését előkészítő munkák a tervidőszak végén, vagyis 1979—80-ban kezdődnek és ezt követően várhatóan három év alatt épül fel. Ezt azért jelent­hetem ki — mondja Gáspár Imre Elemér építészmérnök, a bíráló bizottság egyik tagja —, mert a tervezésére hirdetett pályázaton induló kollektívák munkáit értékeltük. Három bu­dapesti, így az Út- és Vasútter­vező, a Hídépítő és a Mély­építési Tervező Vállalat, ezen kívül a Műszaki Egyetem, vala­mint a Közlekedéstudományi Egyesület alkotói neveztek be 12 pályaművet. A tervpályázat egyik legfon­tosabb célja, hogy a közúti és a vasúti forgalmat különválasz­­szák, így enyhítsék a már meg­lévő híd túlterheltségét. Ezen­kívül Szeged és Pécs között az akadálymentes kapcsolatot kí­vánják biztosítani. Az új közúti híd a meglévő vasúti híd mellé épül az észa­ki oldalra és a régi, valamint az új pillérek összeépülnek. A híd pályaszélessége nyolc mé­ter, míg a gyalogjárda másfél méter széles. Hossza 570 mé­ter lesz. A kivitelezési tervek készítése közben dől el, hogy acélszerkezet, szabadon beto­nozott vagy szabadon szerelt feszített beton­­­szerkezet készü­l -e. Az új hídra vezető bal és jobb oldali utak vonalvezetésének megállapítására és az 55-ös út Baján való átvezetésére tervpá­lyázatot írnak ki. Az új közúti híd kiviteli költsége megköze­líti a fél milliárd forintot. Cs. J. Kaposvár: Balaton-VÍZ a csapokban A tervezettnél egy évvel ko­rábban, 1980. június 30-án, Ba­­laton-víz folyik a kaposvári csa­pokból. Jó ütemben halad ugyanis a megyeszékhelyet Fo­nyóddal összekötő regionális vezeték építése. Az ősszel kezdődött munka jól halad. Év végéig 20 millió forinttal többet végez el a Dél­dunántúli Vízügyi és Közműépí­tő Vállalat, mint amennyivel az eredeti terv számol. Decembe­rig a föld alá kerül az 55 kilo­méter hosszú csővezeték fele. És még az idén megkezdik Fonyó­don a vízkivételi műnek az ala­pozását, amely a megyeszékhe­lyet tisztított Balaton-vízzel lát­ja el. Az építkezés befejezése után, 1981-től napi 25 ezer köb­méter, jó minőségű ivóvíz Ka­posvárra szállítására is alkal­mas lesz, és hosszú időre meg­oldja az iparosodó város nagy gondját. K. I. Harkány: Ismét tavasz a fürdőhelyen Napsütéses, de huzatos va­sárnapra ébredt Harkány kö­zönsége. A fürdő meleg vizében néhány mindenre elszánt für­­dőző áztatja magát, az ember ha csak rájuk néz, megbor­zong. Jószerével mindenki a védettebb helyekre húzódik. Hajdú Gábor, a Hotel Dráva portása elmondja, hogy náluk csaknem telt ház van, a fürdő­szoba nélküli helyiségeket mind kiadták, a vendégek negyede Jugoszláviából érkezett. A Hotel Napsugár előtt épp most indul egy másik jugoszláv csoport autóbusza hazafelé, de máris az épület elé kanyarodik egy újabb, Magyarországon tanuló afrikai diákok érkeztek kóstolgatni a harkányi tavaszt. A szállóban szombaton telt ház volt, vasárnapra már csökkent valamit a forgalom. Az étterem­ben azonban mozogni is alig lehet. — Főleg a fácánleves, a vad­ételek fogynak — mondja Ju­hász Tibor, a fizetőpincér — de szép számmal rendelik specialitásainkat, az őzgerin­cet szekszárdi módra és a párizsias matrózhúst is. A strand előtt pécsi tanár­képzősök, rajzszakosok sétál­gatnak motívumot keresve. — Régi kapcsolatunk van Harkány­­nyal — meséli Vajdai Teréz — a hétvégeken meghívnak ben­nünket, rajzainkat, festményein­ket, melyeket ez idő alatt készí­tünk, itt állítjuk ki a kórház új szárnyában . . . Dél felé benépesedik a sé­tány sörözgető, fagylaltozó ven­dégekkel. A kora tavaszban egyelőre még ez a legnépsze­rűbb szórakozás a baranyai fürdőhelyen. Sz. P. Mezőfalva: Mocsárban a község A régi, legalább száz éve elfelejtett mocsár ismét vissza­­szivárgott a Tolna megye ha­tárán található Mezőfalván. A Kossuth Lajos utcában, aminek egyébként a régi neve Sár ut­­ca, a hetven ház pincéjét, víz- és szennyvízaknáját, vala­mint az udvarok kútját színül­tig megtöltötte a belvíz. A kertekben apró és nagyobb tavak keletkeztek. A házak falai egy-két méter magassá­gig feláztak. Ez elsősorban az 50—100—150 éves épületeknél okoz problémát, hiszen álla­guk veszélybe került. A pin­cékben tárolt mezőgazdasági termények, főként a burgonya, a víz martalékává váltak. De fennáll épp a pangó víz miatt a súlyos fertőzés veszélye. Leg­alább egy hónapja a hetven portán a víz ihatatlan. Ami furcsa, hogy a közelben lévő új falurészben, az úgynevezett Petőfi-telepen még súlyosabb a belvízveszély. Három mo­dern ház már majdnem élet­­veszélyesen megrongálódott: közfalak repedtek meg, tető­­szerkezetek roggyantak meg és ósak csúsztak odébb. Az új falurész nagy része is a hajda­ni, rég elfelejtett mocsárra te­lepült. Pedig itt már az alapo­zások is rendkívüli biztonság­gal történtek. Most a helybéli tanács egy négykilométeres árkot húz, hogy megcsapolja a felgyülem­lett rengeteg vizet Ugyanis a több helyen alkalmazott szi­vattyúzás semmit sem ér. Egy földkotrógép már dolgozik, de nem győzi a munkát A veszé­lyessé vált ügy gazdája a du­naújvárosi járási tanácsi hiva­tal lett Csuti János

Next