Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-01 / 31. szám
Tanácskozik a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége Ha a tanácsok, az iskolák, más oktatási intézmények jó gazda módjára, ésszerűen és takarékosan gazdálkodnak az idei fejlesztésekre és fenntartásra-működtetésre rendelkezésre álló pénzzel, töretlenül folytatódhat az oktatás fejlődésének folyamata — hangsúlyozta Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes, a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének mai ülésén. A szakszervezet vezető testülete a idei közoktatási fejlesztési célkitűzéseket tekinti át. Megállapították: már jól látható, hogy az V. ötéves terv fejlesztési céljait csaknem minden vonatkozásban sikerül túlteljesíteni. Az óvodai ellátásban például az eredeti feladat az elért szint megtartása volt, a tervezett 84 ezer új óvodai helylyel szemben viszont öt év alatt várhatóan 104 ezer létesül. Államközi egyezmény alapján Algériai középiskolások tanulnak Pécsett TESCO-nak hívják azt a magyar irodát, amely szellemi export-import ügyeinket intézi a világban. Hivatalos elnevezése: Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési Iroda. Rajta keresztül bonyolódnak le a fejlődő országokba küldött magyar szakemberek utazásai, s a TESCO a „gyámja” valamennyi hazánkban tanuló harmadik világbeli fiatalnak. Az Elnöki Tanács elnökének algériai útját követően született meg egy megállapodás a két állam között, amely szerint lehetőséget biztosítunk arab szakemberek magyarországi képzésére. Az újdonság ebben a megállapodásban az volt, hogy ezúttal nem egyetemi, hanem szakközépiskolai oktatást vállaltunk. Mintegy húsz magyar szakközépiskolában megközelítőleg ezer algériai diák tanul. (Elvétve más fejlődő országokból is érkeztek.) A TESCO havi 2600 forintos ösztöndíjat fizet minden egyes hallgatónak, és fedezi IBUSZ-szobáik költségeit is. A külföldi diákok iskoláztatása bizonyos oktatási-szervezeti problémákat is a felszínre hozott. A Rendtartást például alaposan felül kellett vizsgálni, ugyanis, ha szigorúan értelmezték volna paragrafusait, a tanulók be sem tehették volna a lábukat az iskolába. Nem szocialista országból érkezett külföldiek ugyanis csak az Oktatási Minisztérium vagy a megyei művelődési osztályok engedélyével látogathatnak magyar iskolát. Czuczor József, a Baranya megyei Tanács főelőadója is tagja annak a munkabizottságnak, amelynek az iskolai rendtartást kell a külföldi hallgatókra „átigazítani”. — Ezek a diákok nagyon eltérő iskolai végzettséggel rendelkeznek. Vannak közöttük tizenévesek, de olyanok is, akik közel járnak a negyedik X-hez — mondja. — Nálunk sokkal szigorúbbak az egészségügyi előírások egyes szakmákkal kapcsolatban, s ez is problémát okoz sok esetben. A mi nappali tagozatos diákjainktól eltérő számonkérési rendszert kellett kialakítanunk számukra. Félévente vizsgát tesznek, és az érdemjegyeken kívül általános minősítést is kapnak. Baranyában egyedül a pécsi Zipernovszky Szakközépiskolában tanulnak arab középiskolások, szám szerint huszonhárman. Délután járnak iskolába, külön osztályba. Tegnap délelőtt az ATI-nál autóvezetést tanultak, ezután váltottam néhány szót Nadir Lagradával, aki 23 éves, Bou-Saadaban lakik, és szépen beszél magyarul. - Matematika-fizika szakos iskolában végeztem Algériában. Az édesapám kereskedő, tízen vagyunk testvérek. Ha végzek, otthon technikusként fogok dolgozni egy új gyárban — mondta. — Pécsen jól érzem magam, vannak magyar barátaim is. A téli szünidőt sikerült otthon töltenem, s ennek én is, a család is nagyon örült. H. J. Az arab diákok egy csoportja Dimántáli napló Tanácsülés három baranyai Három baranyai városban, Komlón, Szigetváron és Mohácson tartottak tegnap tanácsülést, hogy egyéb napirendi pontok mellett megtárgyalják az ez évi költségvetést, meghatározzák a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását. Annyi bizonyos, hogy nem volt könnyű dolguk a testületek tagjainak, hiszen az igények — még a megalapozott igények is - meghaladják egyegy város anyagi lehetőségeit. Éppen ezért azok a területek kaptak nagyobb figyelmet, amelyeknek fenntartása, fejlesztése a lakosság alapellátásának, az egészségügyi és oktatási feladatok megoldására irányultak. Komlón a végrehajtó bizottság a tavalyinál csaknem 20 millió forinttal magasabb költségvetést terjesztett a tanácsülés elé, de ez nem jelenti azt, hogy könnyebb lesz az idei gazdálkodás, mivel fokozottabb mértékben kell idén támaszkodni a saját bevételekre. Figyelemre méltó, hogy 1980- ban a teljes költségvetésnek 81,3 százalékát fordítják az egészségügyi és a kulturális intézmények fenntartására. Változatlanul vezető helyen szerepel a költségvetésben a lakásépítés és a belváros fejlesztése, s ugyancsak jelentős összeget , mintegy hatmillió forintot fordítanak a város vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok fejlesztésére. Az utak, hidak felújítására várhatóan ötmillió forintot fordítanak, de nem feledkeznek meg a városkörnyéki településekről sem. A költségvetés Magyaregregy község felújítási alapjára például 110 ezer forintot irányoz elő. A Szigetváron, a városi tanácsülésen is a legnagyobb érdeklődéssel fogadott napirendi pont volt a város idei költségvetésének tárgyalása. A végrehajtó bizottság olyan javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben messzemenően figyelembe vették az ésszerű takarékosság és a rendelkezésre álló pénzeszközök minél hatékonyabb felhasználását. Úgy fogalmazott a tanácsülés, hogy az egészségügyi ellátásban, valamint az alsófokú oktatásban semmilyen, pénzügyi okokból bekövetkező zavar nem lehet a jövőben sem. Nagy hangsúlyt kapott a társadalmi munka szervezésének jelentősége, hiszen a tervek szerint idén mintegy ötmillió forint értékű, a várost szépítő, illetve az intézmények fenntartását segítő társadalmi munkára számítanak a város vezetői. A beruházások közül feltétlen teljesítendő feladatként jelölték meg az ötödik ötéves tervben előirányzott lakásszám megépítését, a szennyvíztisztító-telepnek, a 120 férőhelyes középiskolai kollégiumnak mielőbbi elkészítését, továbbá a városi vízmű átadását. * A költségvetésről szóló vitát követően a tanácsülés jóváhagyta a „Szigetvár város Díszpolgára” cím, valamint a „Szigetvár városért” emlékérem kitüntetés alapításáról, illetve odaítélésének feltételeiről szóló rendelettervezetet. A közoktatáspolitikai határozatból következő tanácsi feladatok végrehajtásáról, a város idei költségvetéséről, fejlesztési tervéről, valamint a városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának munkájáról szóló jelentést tárgyalta meg és fogadta el tegnap délután Mohács város Tanácsa. A városban még soha nem járt annyi gyerek óvodába és iskolába mint az elmúlt évben, s ez egyben meghatározta a közoktatáspolitikai határozat tanácsi feladatait. E terület feladatainak sürgős megvalósítását húzta alá a város idei költségvetéséről szóló javaslat is, amelyben kimondták, hogy még az idén elkészítik a Felszabadulás lakótelepen tervezett 75 személyes óvodát, egy 40 személyes bölcsődét. Dinamikusan fejlődik idén a város lakásépítési programja is. A Felszabadulás lakótelepen kettő, egyenkénti 40 lakásos épület átadása várható tanácsi beruházásból, ehhez épít még az OTP ugyanitt 80 lakást. Két 24 lakásos épület készül a Trukl János utcában, egy 24 lakásos épület pedig OTP-beruházásból a Duna-parton. A város lakóinak ellátását javítja majd a kilencmillió forintból létesülő nagy szolgáltatóház, amit a város új részében, a Felszabadulás lakótelepen adnak át Ugyanezen lakótelep kap élelmiszer- és zöldségboltot, presszót, fodrászati és patyolatszalont. K. L.K. Gy. városban Fő napirend: az 1980. évi költségvetés 1980. február 1., péntek Ognyenovics Milán (1916-1980) Életének 64. évében elhunyt Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének nyugalmazott főtitkára, a Magyar Partizán Szövetség tagja, Baranya megye volt országgyűlési képviselője. Temetéséről később intézkednek. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, A Magyar Partizán Szövetség --------------------------- -- --------------------------— Ognyenovics Milán 1916. június 22-én született Sárokon. Iskolai tanulmányai után betanított gépmunkásként kereste meg a kenyerét. A munkásmozgalomba 1942-ben kapcsolódott be, tevékenységét Dél-Baranyában és Pécsett fejtette ki. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt tagja lett. 1945-től 1948-ig a Pécsi Bányaigazgatóság üzemi bizottságának elnöke volt. 1948-ban a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkára, majd főtitkára lett. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, később rehabilitálták, s ő azonnal bekapcsolódott ismét a mozgalomba. Az ellenforradalom leverése után a párt Baranyába küldte, az MSZMP Intézőbizottságának elnökhelyettese és egyben az agitációs és propaganda osztály vezetője lett. 1957-től újra a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségében annak főtitkáraként dolgozott egészen 1973-ig, nyugdíjazásáig. Első ízben 1958-ban választották meg országgyűlési képviselőnek az akkori sellyei választókerületben. Ettől kezdve négy országgyűlési ciklusban képviselte a Magyarországon — és így Baranyában is — élő délszlávok érdekeit a parlamentben. Országgyűlési képviselőként aktív részt vállalt 1959—60-ban a délszlávlakta területeken a termelőszövetkezetek szervezésében. A szövetség főtitkáraként és országgyűlési képviselőként szüntelenül a kisközségekben élők gondjainak megoldásán fáradozott, számos helyen neki köszönhetően épült bekötő út, lett villanyvilágítás, vízellátás. A drávai árvíz idején sokat segített választókerületének bajba jutott lakosságán. Ognyenovics Milán elsőrendű feladatának tekintette mindenkor a párt politikájának anyanyelven való közvetítését és mozgósítani annak megvalósítására. Fáradhatatlan harcosa volt a délszláv kulturális hagyományok ápolásának. Nyugdíjba vonulása után is fiatalos lendülettel és nagy kedvvel vett részt továbbra is a szövetség munkájában. Ognyenovics Milán a közelmúltban könyvtárát, nemzetiségi gyűjteményeit és más értékeit a pécsi és a felsőszentmártoni délszláv klubra hagyományozta. Munkásságának elismeréseként a Magyar Szabadság Érdemrenddel, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel, a Magyar Partizán Emlékéremmel, három ízben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Zárszámadás Lippón A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére kiemelkedő eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt a lippói termelőszövetkezet. Talán ez lehet az összegzése a tegnapi zárszámadó közgyűlésnek, melyen Karasz László, a gazdaság elnöke számolt be a tagságnak és a megjelent vendégeknek a tavalyi munkáról. A termelőszövetkezet 1964 hektár területen kívül, kooperációban a kisharsányi termelőszövetkezettel még 174 hektáron gazdálkodik. A növénytermesztés 91 százalékát a búza, kukorica, cukorrépa és a szója jelenti, de ezen kívül lucernával, borsóval és zöldségfélékkel is foglalkoznak. Búzát az elmúlt évben 508 hektáron termesztettek, s annak ellenére, hogy az őszi és a téli időjárás ennek a növénynek sem kedvezett, a hektáronkénti átlaguk elérte az 55,56 mázsát. Ezzel az eredménnyel Baranya megyében az elsők lettek. Kukoricát 803 hektáron termesztettek, a hektáronkénti átlag 76 mázsa volt. Cukorrépából 472, ipari szójából 18,2, vetőmag szójából 24,4, míg borsóból 12,75 mázsás hektáronkénti termésátlagot értek el. Állattartásuk szerkezete az elmúlt évhez viszonyítva nem változott, így tavaly is pecsenyecsirke és szarvasmarha-hizlalással foglalkoztak. 1979-ben már üzemelt a kétszer hat órás baromfitelep, melynek eredményeként nőtt az állattartás árbevétele. Pecsenyecsirkéből egyébként a tervezettnél lényegesen többet, 25 078 mázsát értékesítettek. A takarmányfelhasználás egy kilogramm élősúlyra 2,37 kilogramm volt. A baromfitakarmányok keverése teljes egészében saját keverőüzemükben történik. Jó eredménnyel zárta az esztendőt a szarvasmarha-ágazat. Az értékesítési súlytervük 1452 mázsa volt, ezzel szemben 1865 mázsát teljesítettek. Az egy kilogramm súlygyarapodásra felhasznált abrak mennyisége elérte a 4,9 kilogrammot. A termelőszövetkezet támogatja a tagok háztáji gazdaságát. A kukorica és takarmánybúza vásárlás mellett korlátlan mennyiségű tápot adtak, amit házhoz is szállítottak. Segítettek a hízómarha alapanyagbeszerzésben, s emellett naposcsibéből is az igényelt mennyiséget biztosították. A tagok a háztáji termék előállításból több mint 20,5 millió forint bevételre tettek szert, ami 800 000 forinttal több az előző évinél. A lippói termelőszövetkezet tavalyi tiszta eredménye 18,8 millió forint, az árbevétele 141,7 millió forint volt. Az egy dolgozóra jutó termelési érték meghaladja a 408 000 forintot. Az egy dolgozóra jutó éves átlagkereset 51 522 forint volt, ami 4294 forintos havi átlagkeresetnek felel meg. Ezt követően hozzászólásokra került sor, majd a tagság egyhangúlag elfogadta Karasz László beszámolóját. A zárszámadó közgyűlésen részt vett dr. Németh Elemér, a Mohács Járási Hivatal elnöke. Ugyancsak tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a sásdi Búzakalász Termelőszövetkezet. A tagságnak Renner Tibor, a gazdaság elnöke számolt be az elmúlt év eredményeiről. A közgyűlésen részt vett dr. Pates Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára és dr. Bíró Sándor, a Baranya megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára. R. N. Szép eredményeket ért el a szövetkezet