Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-25 / 233. szám

Van-e még egyáltalán hitele a rendőrségi nyomozásnak?... B­űnrekordokat döntöget az ország Elképesztő méreteket fog öl­teni Magyarországon a bűnö­zés, ha nem sikerül időben megálljt parancsolni. A té­nyek azt mondják: míg ta­valy az első tíz hónapban 166 874 bűncselekményt re­gisztráltak, addig az idén no­vember 1-ig 271 082-t. Ha trendet húzunk, nemso­kára félmilliónál tarthatunk? Talán nem: a jóslatok nem ilyen egyértelműek. Egy múlt száza­di londoni felmérés szerint — a ikonflisaik elterjedése okán — azt­­jósoltá­k, hogy ötven év múlva annyi lótrágya halmo­zódik fel, hogy betemeti a várost. . . Közben, ugye, föl­találták a benzinmotort, s a jóslat jóslat maradt. A Baranya Megyei Rendőr­­főkapitányságon dr. Lusztig Péter főkapitánnyal az elhara­pódzott bűnesetek kapcsán a rendőri munkáról beszélget­tünk. Főleg arról: vajon a de­mokratizálódás nyomán gyöt­­rőbb lett-e a munkájuk? Ugyanis, mint arról már ír­tunk, megváltoztak a bűnözők „szemmel tartásának” feltéte­lei: megszűnt például a rend­őri felügyelet intézménye. A büntetésvég­rehajtá­s szigorított őrizete is a múlté, s az ebből szabadulókat már nem várhat­ják „tárt karokkal" rend­őreink. Az előzetes fogvatar­­tást az ügyész indítványára­ a bíró szentesíti; a rendőrök számára nem elég a­­megér­zés, meggyőző érveket kell produkálni. Az igazoltatás — ellenőrzés —, vagy éppen egy szórakozóhelyi vizit csak főka­pitányi hozzájárulással, komoly okkal, razzia képében foga­natosítható. Az intézkedő rendőrnek kétszer is meg kell gondolnia, hogy például gép­járműellenőrzésnél bekukkant-e a csomagtartóba. Ugyanakkor módosultak a nyomozás során fölbuk­kant „bizonyítékok” érté­kelési módjai is. A lényegi pont: a fogságban történő ki­hallgatás ab ovo kényszer, s az így „bevallottakat” a bíró­ság nem fogadhatja el. Ez utóbbiról a megyei főkapi­tányság két szakembere, dr. Fenyvesi Csaba és dr. Eiter Sándor szakmai dolgozatot írt e meghökkentő címmel: „Van-e még egyáltalán hitele a rendőrségi nyomozásnak?" Mondom dr. Lusztig Péter­nek: - Ilyen szomorú a helyzet? — Semmi esetre sem. Évek óta bővülnek az állampolgári jogok, a hatósággal szembeni védelmük kiterjedt. Mára egy kissé az indokoltnál jobban. A gond ott van, hogy sem a büntetőeljárási törvény, sem egyéb törvények nem gondos­kodtak ilyen mértékben a többség védelméről. Nemrég az USA-ban járt kollégáim szerint Amerikában 20 évvel ezelőtt volt ez probléma, de ma már eljutottak odáig, hogy a becsületes polgárok megvé­désére a rendőrség plusz jo­­gokat kapott. Ez kell ahhoz, hogy ott azt a néhány­ száz­­ezer kemény bűnözőt szem­mel tarthassák, ellenőrizzék. — Nálunk is így lesz majd? — Hiszek benne. A készülő­ben levő rendőrségi törvény­tervezet erre mutat. Mind­annyiunk érdekében szükség van az ismert, szerveződésre mindig nyitott kemény bűnö­zői kör ellenőrzésére, a meg­előzés és a rehabilitáció miatt. Másrészt az is igaz, hogy föl kell nőnie rend­őreinknek az új feladatokhoz. Szakképzettségben, létszámban és műszaki-technikai téren is. Biztosam nem tudja ön, de Európában a 10 000 főre jutó rendőrök száma nálunk a leg­alacsonyabb. - A múlt heti VDN-ben ír­tunk két pécsi bűnözőről, aki­ket Ausztriában tettek ártal­matlanná. Egyiküket lelőt­ték ... Feltételezem: ha elő­zetesben várják ügyüket, s nem szabadlábon, a tragédia nem következik be. - A példa igazságtartalma erős. De az ellenük szóló bi­zonyítékokat még ellenőrizni kellett, s nem volt annyi dön­tő érv a birtokunkban, amivel mi az ügyészhez, az pedig a bíróhoz fordulhatott volna .. . Levontuk belőle a tanulságo­kat. S még valami, ami azért ide kívánkozik: a minap hol­land rendőrök jártak Baranyá­ban, szakmai tanácsokkal jöt­tek, átvilágították a helyi rendőri szervezetet. Szerintük Hollandiában jó a felderítési mutató, 29 százalékos. Lusztig Péter szerint a miénk még mindig 40 százalékos (!), eb­ben a rossz helyzetben is. S nem kéne időközben 29 szá­zalékra lecsúszni ahhoz, hogy elmondhassuk: jól dolgoznak rendőreink . .. Kozma Ferenc Tíz havi mérleg: 166 ezerről 271 ezerre nőtt a bűncselekmények száma Egy film, amelyik „megrengetheti” a Dunát C­oustea­u Kék Gemence\ ^VUJVvCIU vll V*IIII 1V« W» Holtfáradt a csapat. A Fon­­dation Cousteau hét munka­­tása mindennap hajnali öt­kor kel, s este nyolc óra felé jár már az idő, amikor „be­szédülnek” a szállodába. Most, négy héten keresztül a bajai Hotel Sugovicába. Az előzmény: a legendás Cousteau kapitánynak az a régi álma, hogy felmérje a vi­lág, ezen belül Európa nagy folyóit, elsősorban szennye­zettségüket, veszélyeztetettsé­güket, s ebbe a körbe épp­úgy beletartozik a Nílus, az Amazonas, mint a Duna, sőt, a Tisza, a Dráva és a Száva is. Maradjunk azonban most a Dunánál: a kapitány végig­röpülte a folyót, s felülről Ge­­mencre bökött. Azt mondja most Francois Sarand, a búvár-biológus: — A Duna legszebb része Gemenc, ám a Duna legve­szélyeztetettebb szakasza a ■magyarországi... Ez volt a kapitány döntésé­­■nök háttere, annak magyará­zata, hogyan került a Cos­­teau Alapítvány hét munka­társa - kik között ott van Anne Marie Cousteau is, ám nem a team vezetőjeként, mert ilyen nincsen, mint mond­ják, mindenki a saját feladat­körében „parancsnok” - Ge­­mencre. A feladat: felmérni a Du­nát teljes hosszában, a Feke­te-erdőtől a Fekete-tengerig. S bár az alapítvány elsősor­ban tudományos kutatómunkát végez — így non-profit vál­lalkozás -, a publikációk, az időközi sajtókiadványok, a helyszíneken forgatott filmek ettől függetlenül, szerződés alapján készülnek, vagyis hasznot hoznak. Elsősorban a további feladatok megoldásá­nak anyagi bázisaként. Itt, Gemencen is forgat tehát Frédéric Labourasse, az ope­ratőr, mégpedig nemcsak eb­ben a pár hétben: szalagra veszik mind a négy évszakot. Legközelebb januárban jön­nek. A Cousteau-i gondolát: megmenteni - mert lehet és kell ennek érdekében tenni, bár erre talán tíz évünk van még, azt követően könnyen irreverzibilissé válhat a kör­nyezet romlása — a jövő ge­nerációinak a természet vilá­gát, népszerű: csak az USA- ban 365 000, Franciaországban 85 000 tagja van az alapít­ványnak. Azzal együtt - véli Anne Marie Cousteau -, hogy őrültség lenne pusztán a ter­mészet védelme érdekében visszatérni az „ősállapotok­hoz”. Az egyensúlyt kell meg­találni a természeti javak ki­aknázása és a környezet óvása között. Mindenesetre Cous­­teau-ék egyetértenek azokkal, akik tiltakoznak a Gabcsiko­­vo-nagymarosi vízlépcső meg­építése ellen, s veszélyesnek vélik a Drávára tervezette­ket is. A Gemencen dolgozó csa­pat tagjai a világ minden részéből érkeztek: Ausztráliá­ból, Szumátráról, a Karib-ten­­gerről, a Fülöp-szigetekről. Az alapítvány tagjai ugyanis a Föld minden részén forgatnak, végeznek kutatómunkát, túl ez utóbbi hasznán azért is, hogy a Párizsban lévő Cousteau Oceanográfiai Parkot állan­dóan friss információkkal lás­sák el a vizek életéről. Tervezik, hogy a gemenci kutatómunka eredményeit , feldolgozásukat követően - a magyar egyetemi oktatásnak felajánlják, hogy a képzésben hasznosítsák. Elkészítenek természetesen javaslatokat is, amelyek a Duna állapotának további romlását hivatottak szolgálni, a folyót érő környe­zeti ártalmak megelőzését. A legendás Cousteau kapi­tány idén júniusban ünnepelte 80. születésnapját. A Gemen­­cet bújó csapat korátlaga mintegy 35 év lehet. Úgy tű­nik tehát, hogy a Cousteau-i gondolatnak van folytatása. Kérdés persze: mindebből mit fogadunk meg mi, mennyire támaszkodunk majd a jól fel­készült, nagy tapasztalatokkal rendelkező kutatók vélemé­nyére? Tisztább forrást ugyanis aligha találhatunk. Mészáros­­Attila Fotó: Szundi György Munkában az expedíció tagjai a Rezi holt-Duna partján Másfél milliárdért akár ölhetnek is r Úthengerrel a videó feketepiac ellen? Az összeroppanó kal­álka­zetták­­hangja és a rajtuk át­gázoló nehéz jármű pöfögése mellett is jól érthető a Pala­tínus Hotel előtt álló videó­forgalmazók egyikének véle­ménye . " A demonstrációnk célja egyszerűen megfogalmazható. Le­het, hogy a járdán most kevés kalózkazetta törik por­rá, lehet, hogy az úthenger ki­csi, de nem fenyegetéskép­pen mondom, vannak sokkal nagyobb­­hengereink, léteznek­­jóval nagyobb kazetták és szélesebb utak is. Hogy e til­takozásnak milyen hatása lesz a magyarországi törvénytelen videó forgalmazására, azt ne­héz eldönteni. De hogy a vál­tozás szükségszerű, azt köny­­nyen belátjuk, ha megismer­jük a videózás területén dol­gozók véleményét. A fekete­­piac nagyon jól és szervezet­ten dolgozik - mondja Tálas János videótékás. - A filmek tulajdonosai ki­kötik, hogy hat hónappal a film bemutatása után írható át a történet mágnesszalagra. Ezzel saját bevételüket, hasz­nukat próbálják védeni. Mi történik nálunk? A kópiát vagy a szinkronstúdióban vagy a premiermozi­kban ellopják, így a kazetták a mozibemuta­tó előtt már a piacon kapha­tók. Szinkronizálva, kiváló mi­nőségben. Utána következik a második lépcső, a viszontel­adók műsorsokszorosítása, így a hamisítványt is hamisítják. Lényeges elem a kereskedel­mi hálózat, ami szintén jól szervezett és gyors. A sebes­séget a rendkívül jó techni­kai háttér biztosítja, hiszen ezek a kereskedők olyan gyors­másoló berendezésekkel ren­delkeznek, amelyekkel még a profi kiadók sem. A meggaz­dagodás nyilvánvaló, a fe­ketepiac évi bevétele 1,5 mil­liárd forint, szemben a hiva­talos kiadó egymilliárdjával. Ezek olyan összegek, melye­kért szinte élni is érdemes. Kovács Béla, a Gödöllői Polgármesteri Hivatal munka­társa, aki rendszeresen ellen­őrzi ezeket az üzleteket is: — Nem véd bennünket a törvény. Mondok egy konkrét példát. Egy illetőnek nem volt vállalkozói igazolványa, hiány­zott a teljes beszerzési bi­zonylata, szerzői jogilag nem rendezett kazettákat árult, akadályozta az ellenőzést. Mit tehet ilyen esetben az önkor­mányzat? Bevonja a vállalko­zói engedélyt. Mi történik? Másnap az illető vesz egy 100 Ft-os illetékbélyeget és kivált­ja az új vállalkozói igazol­ványt. Mit tehet az önkor­mányzat? Tudomásul veszi, mert ilyenek a rendelkezések. Arra a kérdésre,­­hogy jo­gilag miért nem szabályozott a magyarországi videóforgal­­mazás, Borsos Árpád, a Mű­velődési Minisztérium Filmfő­igazgatóságának osztályveze­tője így válaszolt: - "Alapvetően szabályozott,­­hiszen nemzetközi normák vannak, amik ránk is­­érvényesek. Csak az a hely­zet,­­hogy álliberálisak va­gyunk. Sajtórendészeti vétség­ként vagy szabálysértésként kezelte eddig a kérdést jog­­gyakorlatunk. De valóban an­nak vehető? Ha a nézőt va­laki oly módon becsapja, hogy állítólag törvényes kere­tek között, az ő törvényesen megkeresett pénzéért törvé­nyesen árut ad, holott az áru lopott, ez szerintem bőven ki­menti a csalás vagy jogtalan haszonszerzés fogalmát. De mindezek bizonyítása ma Ma­gyarországon meglehetősen nehézkes és lassú folyamat. Zsoldos László A csötörtöki demonstráció eredménye: közel kétszáz meg­semmisített kalóz videókazetta. Új lehetőség az ingatlantulajdonosoknak Csereüdülés a nagyvilágban A határidő: december 5. Lakóház és vagy üdülőtulajdonos honfitársaim! Még sose fordult meg a fejükben, hogy de jó lenne a nyári vakációt úgy külföldön tölteni, hogy valamilyen üdülőcserével kint legalább a tetőt a fejük fölé in­gyen kapják? Mert kinntartózkodás esetén a szállás kerül a legtöb­be, a hasán viszont úgyis kénytelen spórolni a magyar. Ugye, eszükbe jutott már ilyesmi? És jutottak már ezügyben valamire? Mert ha nem, nosza, mielőbb adjanak fel egy levelet a Transmission 90 BT. címére (7401 Kaposvár, Pf.: 254), benne egy önmagának megcímzett és pos­tabélyeggel ellátott válaszboríték­kal. Ha az adatlap minden felté­telének eleget tesznek december 5-ig, akkor január végén kapnak Londonból egy címet, fotókkal és ajánlatokkal teli csere-üdülő kata­lógust, és ha valamilyen külföldi partnerrel egymásra találnak, ak­kor ingyen szálláshely várja önöket a nagyvilágban. Mindez oly szép, hogy nem is le­het igaz? De kapaszkodjon meg: szép is, igaz is. Viszont olyan, mint a lottózás, szerencse is kell hozzá, hogy legyen, akivel nyélbeütheti az üdülőcserét. De félre a tréfás hangvétellel, mert komoly dolgokról esett és esik szó ezután is. Az említett kaposvári BT. nem más, mint a világ 32 országában a tagjainak ingyen bérelt otthonokban és nyaralókban otthoncserét és nya­ralóbérlést biztosító Worldwide Home Exchange Club (Ltd.) ma­gyarországi képviselete, ügyvezető­je Puska Ferenc, a Pannon Agrár­­tudományi Egyetem kaposvári kará­nak idegennyelvi lektorátusán an­gol tanár, aki először mellélőtt, amikor a londoni céggel felvette a kapcsolatot. Azt remélte, segítik őt abban, hogy az idegen nyelveket tanuló azon magyar fiatalok, akik­nek szülei rendelkeznek lakó vagy üdülőingatlannal, akár úgy is ki­juthassanak négy-hat hétre külföl­di családhoz nyelvgyakorlásra, hogy előbb őket idehaza vendégül lát­ják. A cég egyelőre elzárkózott ez elől, mondván: nem profiljuk az ilyen jellegű közvetítés. De mivel van ilyenre igény, Puska Ferenc természetesen nem mondott le er­ről a tervéről, így hát bekapcsolta hazánkat a csereüdülés világlánco­latába. A csereüdültetés és a lottózás ha­sonlatánál maradva: a tagfelvételi követelményeknek eleget tett honfi­társunk, a megkapott katalógusból kiválaszthatja magának a megál­modott célországban a számára leg­­ideálisabbnak tűnőt, felveszi annak tulajdonosával a kapcsolatot. De hogy bejön-e a csere? Az már a szerencsén múlik. Lehet kérni csak a katalógust, vagy valamennyivel többért azt, melyben már a cse­rére, netán a bérbe, avagy a teljes körű vendéglátásra felkínált, Ma­gyarország bármelyik részén lévő la­kása, üdülője, parasztháza, stb. legfőbb adatai is benne vannak. (Higgyék el, nem csak a Balaton­ból áll kis hazánk.) Eddig több mint ezer ajánlkozást tart nyilván a világcég kaposvári képviselete. A januárban postá­zandó katalógusban azok az üdü­lők és lakások címe lesz benne, amelyek tulajdonosai december 5-ig eleget tesznek a jelentkezés vala­mennyi feltételének. S aki nem tud ilyen gyorsan dönteni? Az még be­fér az áprilisi pótkatalógusba. Szá­mukra viszont a nyári csereüdülés nyélbeütéséhez még nagyobb szük­ség lesz a szerencsére, mely köz­tudott, amúgy is forgandó- M.­L vasárnapi 3

Next