Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-01 / 90. szám
Ünnepeljen velünk 2004.03.31 - 04.04-ig. RENO TÖBB MINT DIVAT ÉS MÁRKAPHúS @ Pécs.Bajcsy-Zsilinszkyu.il Kedvezmény minden termékre! Telefon: 72/505-000www.dunantulinaplo.hu 2004. április 1., csütörtök UJ ÜZLETNYITÁS Mai SZÁMUNKBÓL Az MSZP és az uniós kampány Interjú Horn Gyulával Dobópárbaj a rangadón MOM Pécsi VSK - Sopron 83-80 „Vérdj” a gyújtogatóra Már több mint tű sziget égett el Esély a Zengő védőinek Független munkacsoport a lokátor ügyében Budapest A miniszterelnök kezdeményezésére a honvédelmi, a környezetvédelmi, a külügy-, valamint az igazságügyi miniszter egy kormánytól független munkacsoportot kér fel arra, hogy a Zengőn létesíteni tervezett lokátorállomás ügyében a környezetvédelmi és a biztonsági érdekeket egyaránt figyelembe vevő megoldást találjanak - mondta Gál J. Zoltán a kormány szerdai ülését követő sajtótájékoztatón. „A kormány nem választani akar a két érdek között, hanem a lehetőségek szerint harmonizálni akarja azokat” - közölte a kormányszóvivő. Hozzátette: a környezetvédelmi érdek és a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdeke egymással is összevethető jelentőségű. A szóvivő szerint a megoldásnak a költségtényezőket is figyelembe kell vennie. Gál J. Zoltán kitért arra, hogy a környezetvédelmi és a biztonsági érdek kiegészülhet két teljesítendő kötelezettséggel is, „az elődök által örökül hagyott megállapodások teljesítésének jogállami kötelezettségével, valamint a NATO szövetségi szerepvállalásból adódó kötelezettséggel”. A kormány kezdeményezi, hogy a parlament környezetvédelmi bizottsága hallgassa meg azokat a döntéshozókat, akik az előző kormány idején döntéseket és határozatokat hoztak a radar felállítása ügyében. Gál J. Zoltán közülük Pepó Pált, az Orbán-kormány környezetvédelmi miniszterét említette. IDŐJÁRÁS Reggel ködfoltokra számíthatunk, eső, erős szél nem valószínű. Orvosmeteorológia: nincs fronthatás. További folyamatos, helyfüggő információk a Westel Wap-on 9 7 7 0 8 65 9 1 30 4 3 0 4 0 9 0 „ A pedagógus nem vándorköszörűs” A szaktanárok faluról falura, iskoláról iskolára való utaztatása, több önkormányzat általi alkalmazása nem ellentétes az oktatási törvénynyel. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja, megyei ügyvivő szerint maguk is ezt javasolják a kistelepüléseken - sőt a városokban is - végszükség esetén. A szakember azonban úgy véli, hogy bár a pedagógus nem vándorköszörűs, az elbocsátásnál sokka jobb megoldás az órarend ilyetén beosztása. Ám mint mindennek, ennek is akad hátránya. A vándortanárokból áló tantestület egysége nehezen teremthető meg: a diák csak tanulnivalót kaphat, szeretetet és vele egy közösségben élő pedagógust nem. Nem lesz újabb csomag Budapest Nem lesz új csomag - jelentette ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter a kormányülés után, cáfolva azokat a sajtóhíreket, hogy újabb költségvetési megszorítások várhatók idén. A kormány ugyanakkor fél százalékkal módosította az idei inflációs célokat, a 6 százalékos pénzromlás helyett 6,5 százalékossal számol. (További részletek a 3. oldalon.) Eurómilliók Baranyának Budapest Bóly csaknem hétszázezer, Siklós pedig 1,6 millió eurós területfejlesztési támogatásban részesül a PHARE 2002-2003 Orpheus programja keretében. A pénzből előbbi településen a „Malom a város szélén”, míg Siklóson a „Mediterrán déli kapu” elnevezésű programot valósíthatják meg. (További részletek az 5. oldalon.) Falvakban kilincselő tanárok Egyre több kisiskola ajtajára kerülhet lakat az elkövetkező években Drámai jövőképet festett a mohácsi és a pécsváradi kistérségek iskoláiról az a tanulmány, amelynek első következtetéseit éppen ma ismertetik Mohácson a térség pedagógusai és polgármesterei előtt. Az elkövetkező években egyre több kisiskola ajtajára kerülhet lakat. Baranyai körkép Hárs József hólyi és Zsáfi János pécsváradi polgármesterek, a két kistérség tanácsának elnökei kezdeményezték a helyi tanintézetek átvilágítását. Ugyanis a több mint hatvan települést magában foglaló két szomszédos kistérségnek ma már csupán 33 iskolája van, az iskolák per részében pedig csak az alsó tagozat négy osztálya tanul. Mit lehet tenni? Csökkenteni az iskolák számát? Elküldeni a pedagógusok egy részét, vagy utaztatni településről településre. E szomorú helyzet feltárását szolgálja az a tanulmány, amelyet Bényei József igazgató vezetésével a debreceni Csokonai Pedagógiai Szolgáltató Intézetének munkatársai készítenek. A szakember elöljáróban leszögezte, hogy az országos átlagnál kedvezőtlenebb mutatók jellemzik a két statisztikai térséget. Drámaian csökken a gyermekszületések száma, alacsony a kistelepülések eltartó ereje a kedvezőtlen gazdasági adottságok miatt, nő a fiatalok elvándorlása. Bényei szerint az aprófalvak elöregedése oly mértékű, hogy egyre gyakoribb a 15-50 fős iskola, helyenként 3-10 fős tanulócsoportokkal is találkoztak. A szélsőségeket jelzi, hogy akad olyan település, ahol 320 ezer forintba, másutt pedig egymillióba kerül évenként az önkormányzatnak egy-egy kisdiák oktatása, napközis ellátása, étkezési támogatása, miközben Bolyban, Pécsváradon vagy Mohácson csupán 250-280 ezer forint önkormányzati támogatás kell az állami fejkvótához, Így nem csoda, hogy az ezer főnél kisebb falvakban az évi 5-8 százalékos gyermeklétszám-csökkenés az iskolák és az óvodák fenntarthatóságát veszélyezteti. A szakember szerint a törvényben rögzített átlaglétszám feléné is kisebb óvodai vagy iskolai csoportok fennmaradásához az államnak a jelenlegi fejkvóta három-négyszeresét kellene biztosítania. Ez azonban előreláthatólag nem fog megtörténni. Ezért mikrotérségi közoktatási társulások létrehozását és az ésszerű integrációt javasolják. A diákokét és a pedagógusokét is. Ahol tudják, tartsák meg az óvodákat és az alsó tagozatot helyben, az 5-8. osztályosokat pedig próbálják közös fenntartású iskolákban tanítani. ________________________KOZMA FERENC BOKA RÓBERT KOMMENTÁRJA Biciklin már nyeregben A falufogyatkozás állomásai közt a kisiskolák bezárása volt az első nagy történelmi tett, később a kultúrházak becsukott ajtajára rozsdásodott rá a lakat, de még mindig maradtak fórum románumnak a kocsmák. Nem azért, hogy a szociális segélyt nyerjék, hanem hogy helyet adjanak tereferének, koccintásnak, néha lakodalomnak. Van, ahol már kocsma sincs: ezekben a falvakban már akkora a nyomorúság, hogy még legyintenek is rá, s önvigasztalásul azt mondják, egy gonddal kevesebb. Marad a vegyesbolt utolsó mentsvárnak, amit ma főként asszonynép felügyel, de reggeli ital - pálinka, vodka - is leemelhető a gondoláról, egy üveg sör elkortyolható a tilosban - csak a lépcsős küszöbtől el kell húzódni az öreg fűz lakózöld árnyéka alá. Sok falu van, vajon végleg elsöprik-e a falusi kisboltokat az uniós előírások, ahol a boltos jobban járna, ha ki se nyitna, nem tud csak a kenyér, a tej meg a védőital eladásából megélni. Ha nincs bolt, indul a falubusz bevásárolni naponta, ahol ez sincs, ott az öregember is szabódoa nyeregbe pattan, hogy a közeli boltba jusson. (Cirka nyolc kilométer). A kisboltok léte most tovább nehezül: a legapróbban is ládamosó, raktár, vécé, egy sereg uniós előírás teljesítése kell a működéshez, és csak olyan felvágottat mérhet ki az eladó a nyugdíjasnak még hitelbe is, melyet uniós előírások szerint kezelt uniós bérkékből uniósan darálnak uniós péppé asszonyok-lányok, uniós védőruhában, az óra uniós járása szerint. Szép lesz az új világ, fényes és tükrös, kérdés, hogy a hetente kétszer-háromszor kinyitó boltocskákon, melyek az önkormányzat segítsége nélkül már rég feladnák, milyen pénzforrás segít? Vagy inkább a biciklire vonatkozó előírásokat kellene megvizsgálni? Ha az teljesíthető, a biciklizésben kell a kitörési pontokat megtalálnunk uniós fitneszprogram keretében. Falusi kisboltok... 5. oldal tempó AmAhan rtka a ■ Apróban óriás