Új Dunántúli Napló, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-01 / 126. szám
2 Életmentők és bulvárhősök És meghal a hegymászó Erőss Zsolt, és véget ér a túlzottdeficit-eljárás, és ötvenéves Orbán Viktor, és aláz a Bayern München, és szakít Rékasi Károly és Détár Enikő, és lesz reklámadó, és emiatt kivonul az RTL Klub, és dagad a trafikbotrány, és buzizott egyet Kerényi Imre, és így tovább, jönnek, csak jönnek a hírek tucatszám, alig győzünk szelektálni, nem is sikerül igazán, fogyasztunk, fogyasztunk, és közben egyre érzéketlenebbek vagyunk. És egyszer csak, szinte teljes csendben, fű alatt bekerül a hírfolyamba egy olyan, amely miatt valóban meg kellene állnunk. A pécsi klinikumba ugyanis olyan műszerek kerülnek, amelyek a szakértők szerint is világszínvonalúak, s amelyekkel rengeteg gyerek életét lehet majd megmenteni, illetve a koraszülöttek életminőségét javítani. És az lenne a legjobb, ha most mindenkit, Orbán Viktort, Rékasi Károlyt, a komplett RTL Klubot, Kerényi Imrét, a trafikbotrány összes szereplőjét szépen elrángatnánk az egyik koraszülött-osztályra, vessenek már egy pillantást arra, ami ott van, a sok kisbabára a furcsa gépek alatt, ahogy kapkodják a levegőt, a megtört, de azért bizakodó szülőkre, az anyákra, akik mindenüket odaadnák azért a mondatért, hogy a gyermeke egészséges, most már hazamehetnek, az apákra, akik kinn a folyosón várakoznak, és nem tudják, mit írjanak az érdeklődő SMS-ekre válaszul. És ők állnának, néznék mindezt szótlanul, és nagyon nagyokat hallgatnának, mert megsejtenék, hogy a lényeg nem odakinn van, hanem itt, a lélegeztetőgépek alatt, a halk zümmögésben, az ütemes csipogásban. És akkor helyre is állna a világ rendje. BARANYA Érettségi után, már éretten kalandok Kovács Krisztina úgy véli, érdemes fiatalon külföldre menni london-pécs Huszonhárom évesen egy étteremben menedzsernek lenni - tagadhatatlanul jól hangzik. És még jobban, ha tudjuk, hogy az étterem Londonban van. Az angol városban átélt kalandjairól mesélt a pécsi Kovács Krisztina. Fülöp Zoltán - Én 2008. szeptember hatodikán jöttem ki Londonba. Az érettségi után nyáron dolgoztam a Balatonon, amint ott végeztem, rögtön indultam ide. Néhányan az osztályban már az utolsó gimis év közben elhatároztuk, hogy így próbálunk majd szerencsét. Már januárban megvettem a repülőjegyem, szóval én ezt nagyon komolyan gondoltam. - És volt hova menni? - Az egyik osztálytársam édesapja már Londonban élt, amikor megérkeztünk, akkor ő segített szállást találni, de ezt leszámítva minden itt derült ki. Az elején egy olyan házban laktam, ami tele volt magyarokkal. Ez természetesen előny és hátrány is volt egyben: sok tanácsot kaptam az ügyintézésekhez és a munkakereséshez, de az angolom nem sokat fejlődött. Egyértelmű, hogy valamilyen alap nyelvtudásra szüksége van az embernek, ha helyt akar állni, de szerintem a rátermettség és a bizonyítási vágy mindennél fontosabb. - Ez mind nagyon szép, de mégis: azért nem egyértelmű, hogy gyorsan sikerül munkát találni. - Az ember az elején szerintem nagyjából mindent elvállal - azért természetesen becsületes melóra gondolok, így is kell igazából nekiindulni, aztán ha majd van tapasztalat meg helyismeret, akkor már lehet válogatni. Nekem is volt olyan munkám az elején, például hotelmelók, amiket ma már biztosan nem csinálnék. Most menedzser vagyok egy étteremben. Sokat dolgozom, heti 4-5 nap reggel 10-től zárásig, este 11-ig. Ugyanakkor nagyon szeretem, így nem anynyira fárasztó a dolog. Kovács Krisztina immáron lassan öt éve él Európa egyik legnagyobb városában - amely városról köztudott, hogy egyre több magyarnak lesz az új lakóhelye. Ennek ellenére azt gondolnánk: azért néhanapján mégiscsak hiányzik Magyarország, az ország nem hiányzik, túrórudi és kolbász nélkül is élet az élet - árnyalja a képet Kovács Krisztina. - Az emberek, a családom, a barátaim persze hiányoznak, de a technika fejlődésének köszönhetően néha azon kapom magam, hogy most többet beszélek telefonon és interneten velük, mint mikor otthon voltam. Vicces, de tényleg így van. Ha pedig személyesen akarjuk látni egymást, arra is már megvan minden lehetőség. Ahogy mindenkinek mondani szoktam, London nem a világ másik felén van! Ha akarnék, akkor akár igazából kéthetente hazajárhatnék. Az út nagyjából két és fél óra, és már a repülőjegyet is pár tízezer forintból meg lehet venni. Szóval London tényleg nincs messze, úgyhogy mindenkinek elmondom: nem kell minket félteni, nem a világ végére jöttünk! - A sok munka egyben azt is jelenti, hogy emiatt csak visznylag ritkán tudsz hazajönni? - Igen, elég ritkán járok haza, nagyjából évente egyszer, de a családom azért sűrűbben meg szokott látogatni, évente kétszer-háromszor biztosan kijönnek hozzám. Ezenkívül persze rendszeresen tartom a kapcsolatot mindenkivel, aki fontos nekem: van olyan hét, hogy kétszer-háromszor is beszélünk, plusz ott van a Facebook, a Skype, a chat. Amikor végül mégis hazamegyek, igyekszem minél hasznosabban tölteni az időt, ilyenkor szoktam összefutni például az osztálytársakkal is. Csak néhány magyarral tartom kint a kapcsolatot, szinte már az elejétől fogva. Sajnos a többiek kikoptak, hazamentek, de persze vannak ismerőseim Iránból, s rengeteg a lengyel, szlovák, francia, olasz. - Már meglehetősen régen élsz kinn. Nagy élmények, nagy csalódások értek? - Élménynek elég nagy volt önmagában az, hogy teljesen önállóan kellett egy életet elkezdenem egy idegen országban, egészen fiatalon. Csalódásról nemigen tudok beszámolni: én megpróbálom a dolgokat nem csalódásképpen megélni - azt gondolom, ha valami roszszul sikerül, akkor mindig kell keresni egy másik utat a célok felé. - Ha már a célok szóba kerültek, a hazaköltözés mondjuk ide sorolható? - őszintén szólva nem tervezem a hazaköltözést, de persze még bármi lehet. Ha egyszer mégis úgy alakul, hogy hazamegyek, mindenképpen az itt megszerzett tapasztalatokat próbálnám érvényesíteni - elsősorban tehát a vendéglátásban szeretnék dolgozni. De, mondom még egyszer, a hazaköltözés nincsen sem a közeli, sem a távoli terveim között. Nekem szerencsére könnyű volt megszokni a kinti életet, és most már kifejezetten jól érzem magam. Úgy érzem, itt megtaláltam önmagam, és ez is nagy biztonságot ad, hogy biztosan tudom: a családom mindenben mellettem áll, bárhova vet is a sors. Túrórudi és kolbász nélkül is élet az élet .Ahogy mondani szoktam, London nem a világ másik felén van!" 2013. JÚNIUS 1., SZOMBAT HÍREK Bicsérd újjászerveződött a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Bicsérdi Csoportja, az új elnök, Kovácsné Nagy Katalin tagja lett annak a 12 tagú küldöttségnek is, amely részt vett május végén, a Budapesten megrendezett Máltai Szeretetszolgálat országos közgyűlésén. A héten a csoport aktivistái ruhaadományokat osztottak szét a településen a rászoruló családoknak. (ház) Mohács A város két partnertelepülésén is működő baráti kör, a Mohács-Aranyosgyéres és a Mohács-Benhheim Baráti Kör tagjai is gyűjtést indítanak a kórházban által tervezett komputertomográf-készülék megvásárlása érdekében. A betegségek korai felismeréséhez nélkülözhetetlen berendezés beszerzéséhez pénzadományokat várnak. (mb) Pécs A beruházás sikeres befejezésével június 4-én nyílik meg a város lakói, látogatói előtt a belváros egyik nagy hagyományokkal rendelkező kereskedelmi komplexuma, a Nick-udvar passzázsa. A felújított létesítményt Páva Zsolt polgármester avatja fel a 13.30-kor kezdődő ünnepség keretében. (k) Vetőkrumplit kaptak a térség rászorulói szigetvár-sellye Több mint száz tonnányi vetőburgonyát osztottak ki harminckilós zsákokban a szigetvári és a sellyei kistérség rászoruló gazdálkodóinak a háztáji program keretében. A jó minőségű szaporítóanyag fejében a résztvevők azt vállalták, hogy a terményből ugyancsak egy-egy zsák vetőburgonyával hozzájárulnak a következő idényben a program bővítéséhez. A kezdeményezés célja, hogy élelmiszerhez, megélhetéshez juttassa a rászoruló háztáji termelőket. Az önellátást célzó burgonyatermesztés az első eleme a háztáji programnak. A későbbiekre nézve az elképzelések között szerepel a sertés- és baromfitartás, illetve a gyógynövény- és zöldségtermesztés beindítása szakmai segítséggel. ■ K. E. Gyermekek életét menthetik meg az egyetem új berendezései beruházás Félmilliárd forintért érkeznek hamarosan inkubátorok, lélegeztetőgépek, ultrahangkészülékek Pécs Nem túlzás azt állítani, hogy a pécsi intenzív centrumban világszínvonalú ellátást kapnak majd a közeljövőben az újszülöttek azoknak az orvosi berendezéseknek köszönhetően, amelyek beszerzéséről a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a szállító cégek képviselői pénteken írtak alá szerződést. A szülészeti klinika összesen százharminchárom új eszközzel, köztük inkubátorokkal, lélegeztetőgépekkel, ultrahangkészülékekkel gazdagodik. A pécsi egészségügy modernizálását célzó Janus Pannonius-program keretében megvalósuló és javarészt európai uniós támogatásból zajló fejlesztésre ez év őszéig 467 millió forintot költenek. A beruházás olyan adatrögzítést és terápiát tesz lehetővé, amely jelentősen növeli a koraszülöttek életben maradásának, a náluk fellépő szövődmények korai felismerésének és eredményes kezelésének esélyét - mondta Érti Tibor, a projekt szakmai vezetője. A sajtótájékoztatón elhangzott: az országban évente mintegy 1200 gyermek születik másfél kilogrammnál kisebb súllyal, közülük mintegy százan kerülnek a PTE két telephelyen működő újszülött intenzív centrumába. A csecsemők 80-90 százaléka életben marad, harmaduknál azonban szövődmények lépnek fel. Az új készülékek ezen az arányon javíthatnak jelentősen: a rendkívül korszerű inkubátorok, lélegeztetőgépek, monitorok és informatikai beruházások olyan adatrögzítést és terápiás lehetőségeket tesznek lehetővé, amik további esélyeket adnak a koraszülötteknek nemcsak az életben maradáshoz, de a felnőttkori minőségi élet alapjaihoz is. Decsi Tamás, a PTE Klinikai Központjának főigazgatója elmondta: az új berendezéseknek köszönhetően a pécsi újszülött intenzív centrum semmiben sem különbözik majd a világ hasonló centrumaitól. ■ F. Z. Kedvezőbb az átlagnál a csecsemőhalálozás terén a régió és Baranya megye jobb adatokat tud felmutatni, mint az országos átlag - 2011-ben országosan 0,0049 százalék, regionálisan 0,0045 százalék, Baranya megyében 0,004 százalék volt az arány a gyermekek körében. Ugyanakkor az életben maradás mellett ugyanilyen fontos az elérhető életminőség hangsúlyozása is, hiszen például a 28. terhességi hétre született koraszülöttek 90 százalékának esélye van az életben maradásra, de ezzel együtt egyharmaduknál súlyos szövődményre kell számítani. A pécsi klinikára évente mintegy száz koraszülött baba érkezik