Új Dunántúli Napló, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-02 / 254. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Gyűjteményeket állítanak ki LIGET Gyűjteményeket állítanak ki a ligeti faluházban november 4. és 11. között. A tárgyak között szerepel nyakkendő, bögre, pénz, béka, korsó, maci, szalvéta és egyéb érdekességek, amik az említett napokon 10.00-11.00-ig valamint, 17.00-18.00 óráig tekinthetőek meg. (szd) Bepillantás az állatok életébe PÉCS A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága „Élet az erdőben ősszel" címmel szervez foglalkozást gyerekeknek november 14-én, 10 órától a Tettye Oktatási Központban. A foglalkozáson résztvevők bepillantást nyerhetnek az erdei állatok életébe. (szd) Büntetőjogról vitáznak PÉCS A Pécsi Akadémiai Bizottság „A kontinensek büntetőjoga” című tudományos ülést tart november 5-én, hétfőn a PAB székházban (Jurisics M. u. 44.). A témára való tekintettel várják az összes tudományág oktatóit/tudományos kutatóit és az érdeklődő jogalkalmazókat. Az ülés során a PTE oktatói és kutatói tartanak előadást a témakörben. (szd) Új induló született BERKESD-PÉCS Új fúvószenekari induló született Pécsett. Dr. Várnai Ferenc népzenekutató és zeneszerző, a hajdani siklósi, hazai és nemzetközi fúvószenekari fesztiválok és versenyek zenei vezetője magyar népzenékből építkező indulót komponált fúvószenekarra. Három magyar népdal szólal meg, köztük az egyik általa gyűjtött berkesdi népdal is. A „Magyar népdalos induló” című szerzeményét a Pécsi Sopianae Fúvószenekar mutatja be Mátyás Tibor karnagy vezényletével. (wk) 1904-ben temettek először a pécsi köztemetőben A kezdetektől fontos volt a végtisztesség Minden hónap utolsó hétfőjén a Civil Közösségek Házában Pécs történetéről, nevezetes eseményeiről, embereiről hallhatnak előadásokat az érdeklődők a Pécsi Városvédők és Városszépítők Egyesület szervezésében. Nemrégiben a hallgatóság a pécsi központi temetőnek a történetéről tudhattak meg érdekességet Vargha Dezső nyugalmazott főlevéltárostól. Zsigmond József Jozsef.zsigmond@mediaworks.hu PÉCS A pécsi köztemető közel hatvan hektáros területén jelenleg 69 parcella található, melyben megközelítőleg 170 ezer elhunyt nyugszik, több mint a város mostani lakosságának a száma. Négy jelentős nagyságú parcellában katonatemető helyezkedik el, ahol az első és második világháborúban elesett tizenkét nemzet katonái kapták meg itt a végső nyughelyüket, olvasható a Pécsi Temetkezési Kft. honlapján. Betelt a budai temető A város már 1879-ben olyan határozatot hozott, hogy a mai Balokány környéki budai temetőt föl kéne számolni, és egy új, nagyobb központi temetkezési helyet kell létesíteni. Olyan nagy területet kerestek, ami városon kívül helyezkedett el. Figyelembe vették azt is, hogy ha tovább terjeszkedne a város, akkor az épületek ne nagyon fogják körbe a temetőt, így esett a választás a mostani helyszínre. Talajtani vizsgálatokat végeztek, megtörtént a birtokok, házak kisajátítása. Külföldi tanulmányutak A városi tanács azt óhajtotta, hogy a temető berendezése a szerény körülményeknek megfelelően díszes berendezésű legyen. Mint a Pécsi Napló írta: „a temető ne legyen rideg és kopár, hanem élet honoljon a sírok között is, ezért áldoznak gazdag és nagy városok milliókat a temetési berendezésekre”. Evégett a szakembereket külföldi tanulmányutakra (London, Párizs, Berlin) küldték, hogy az ottani állapotokat felmérjék. Az első temetés idején 1903-ban hagyták jóvá a temetői szabályrendeletet. Először a temetői épületeket húzták fel, majd következett a főkapu, kerítés és utána kezdték a sírhelyeket eladni és a hallottak átszállítani a budai temetőből. Az első temetésre 1904. novemberében került sor. A halotti főkönyvbe az írnok ezt írta: Szemán Józsefné, született Windischmann Anna eltemetődött 1904. november 3-án, 23 évesen. Házasságának második évében. Vitázó papok és városiak A századfordulón és a 20. század elején a temetés a halottasházból indult el, így volt ez Pécsen is. Az új temető oly messze volt a várostól, hogy előfordult, hogy egy-két óráig tartott az út mire a koporsóval megérkeztek a sírhelyhez. Egy idő után a papok megelégelték a sok gyaloglást, és keveselték a díjazásukat. Előfordult, hogy a temetést celebráló pap a menetet megállította az úton és ott végezte a szertartást a temető helyett. Ebből alakult ki a vita a városvezetők és az egyház között. A városi rendőrkapitány erre válaszul a város területén megtiltotta a beszentelést és a város javaslatára, a költség kímélése érdekében a szertartást a temetőben végezték el. A helyi papság továbbra sem engedett a költségekből, továbbra is felszámolta azt, mintha temetési menet lett volna. Ekkor már a megegyezésre nem hajlandó plébánosokat a város kötelékébe történő elbocsátással fenyegették meg, így szűnt meg a papság ellenállása. Mindenszentek napján nagy forgalom volt a temetőbenFotó: L. L. A sírásó mester kiemelt feladatai A város szabályozta a sírásó mester kötelességét, továbbá a halottasház, a ravatalozó tisztántartására, a halott átvételére, a temetés előkészítésére is kitért és a tetszhalottról sem feledkeztek el. A boncolásig a halott úját csengővel kötötték össze. Az esetleges jelzésre is meghatározták a sírásó mester feladatát, aki a ravatalozóban tartózkodott, és ha a csengő hangját hallotta gyorsan meg kellett néznie az illető elhunytat. Pécsi tetszhalottról nem maradt fenn feljegyzés. A sírok gondozását három állandó női napszámos végezte a pécsi köztemetőben a 30-as évek elején. A feljegyzések szerint az öntözést három óra alatt végezték el. Egy órai napszámuk kettő és négy pengő között volt. Mivel akkor még nem volt vízvezeték a temetőben, szamárfogattal, hordóban hozták a vizet. Tárt karokkal várják a kisgyerekeket a magyar népmesékkel Megnyílt a Pécsi NépmesePont PÉCS Ünnepélyes keretek között nyílt meg szerdán Pécsett, a Kulturális Központban a Pécsi NépmesePont, amely gyermekbarát foglalkoztatóként várja a jövőben az aprónépet. A hivatalos megnyitón jelen volt dr. Hoppál Péter, országgyűlési képviselő, dr. Őri László, Pécs alpolgármestere és Kövesi Mária, a Pécsi Kulturális Központ igazgatója. Hoppál Péter köszöntötte az ünneplő hallgatóságot: - Szeretnénk, hogy minden magyar nagyvárosban lennének ilyen és ehhez hasonló központok, hogy a népmeséket megismertessük a fiatalokkal. Kutatások szerint a mindennapos mesélés, mondókázás a kisgyermek egészséges lelki fejlődésének elmaradhatatlan eleme - emelte ki Hoppál Péter. Őri László beszédében hozzátette, örül, hogy a tizenegy oktatási intézmény közreműködésével olyan színterek jönnek létre, amik a város környéki gyerekeket segíti a magyar kultúrával való megismerkedésben. Végül Kopa Dorottya elmesélt egy népmesét, és a hallgatóság ízelítőt kaphatott, milyen foglalkozásokkal várják majd a fiatalokat. Bátonyi Dénet A zene itt is fontos része a mesének Fotó: Laufer László 2018. NOVEMBER 2., PÉNTEK Maradnak a rendőrőrsök, szó sincs bezárásról PÉCS A terjedő szóbeszéd szerint jelentős átalakulások előtt áll a rendőri szervezet. Úgy értesültünk, a határra vezényelt egyenruhások miatt komoly létszámhiány alakult ki, emiatt - mint azt egyesek tudni vélik - hamarosan rendőrőrsöket szüntetnek meg a városban. Aggódó olvasók keresték meg az elmúlt hetekben szerkesztőségünket. Arról számoltak be, hogy a Pécsett terjedő szóbeszéd szerint hamarosan rendőrőrsöket szüntetnek meg, mivel a déli határszakasz védelme miatt jelentősen csökkent a szolgálatot teljesítő egyenruhások száma a városban. Az értesülések szerint az őrsökön lévő rendőröket egy „központi helyre” irányítják majd, ezt a folyamatot pedig nemrég el is indították. Egyik olvasónk szerint „katasztrofális” következményekkel járna, ha a területet, az ott élő embereket és nem utolsó sorban a problémás egyéneket jól ismerő egyenruhások már nem tartózkodnának az egyes városrészekben. Az értesülésekkel kapcsolatban tájékoztatást kértünk a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságtól, akik határozottan cáfolták a szóbeszédet. Mint közölték, nem zárnak be Pécsett rendőrőrsöket. Érdeklődésünkre hozzátették, ezek létszámát nem csökkentették az elmúlt időszakban. Mind a szolgálatot teljesítő rendőrök, mind az őrsök száma „változatlan marad” egész Baranya megyében is. P. P. Kiemelt szempont a közbiztonság biztosítása Fotó: L. L. Reményt látnak a megoldásra BARANYAI KÖRKÉP A nemzetiségi óvodapedagógus-hiányt orvosolni hivatott ösztöndíjprogram részleteinek megvitatása volt az egyik fő téma a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közgyűlésének legutóbbi ülésén. Az október 27-i budapesti tanácskozáson többek között szó esett arról a nemrégiben készült felmérésről is, amely azt kutatta, hogy nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények a közeljövőre tervezett beruházásaikhoz és felújításaikhoz milyen mértékű támogatásra tartanának igényt. Reményt látnak arra, hogy a vészes óvodapedagógus-hiány hosszú távon megoldódjék. Ugyanis hamarosan elkészül egy olyan program több nemzetiséggel együttműködve, amely vélhetően fenntarthatóan tudja biztosítani a jó szakemberek létszámát és azok pályán maradását. Ez elsősorban az óvóképző főiskolásoknak folyósított ösztöndíjban ölt majd testet, amiért cserébe csak annyi elvárás lesz, hogy azok évekig nem hagyhatják majd el a pályát. A kezdeményezés az első szemeszterben várhatóan német, roma, román, szlovák és horvátok vehetik igénybe. B. D.