Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-25 / 26. szám

Huszonkettedik évfolyam. 26. szám. Pápa, 1911 junius 25. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez. Kis József felelős ~ szerkesztő címére küldendők.­­ Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4­50 K), hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. Országos Református Nőnevelő­ Egyesület. Jeleztük már a Lelkészegyesület hasábjain, hogy Mátészalkán egyházunk érdekét, jövő fej­lődését szívükön viselő lelkes nőkből s férfiak­ból álló buzgó kis csoport egy, a mai kornak megfelelő, internátussal egybekötött országos református nőnevelő-intézet létesítésén fáradozik. A mozgalom élén ifj. Péchy László mátészalkai főszolgabiró áll, kit egyházias érzületéről, egyház­társadalmi tevékenységéről széles körben jól ismernek. Természetesen úgy ez ügy érdekében alakult előkészítő bizottság, mint ennek említett agilis elnöke és vezére igyekszik az eszmének megnyerni a magyar ref. egyház egyházi és világi vezérférfiait s egyházunk, respective ref. nőnevelésünk iránt érdeklődő, e téren már eddig is nagy áldozatokat hozott, köztiszteletben s elismerésben részesülő úrnőinket. Teljes meg­elégedéssel jelezhetjük már most, hogy úgy Budapesten, mint a vidéken igen előkelő helye­ken s egyháztársadalmi tevékenységükről ismert férfiak és nők érdeklődnek az eszme s a moz­galom iránt, mely körülmény igazolja, hogy ezen országos ref. nőnevelő-intézet közszükség­letet, régen érzett hiányt pótolna s megbecsül­hetetlen szolgálatot teljesítene ref. szellemű nő­nevelésünk fejlesztésében. Épen ezért szerénytelenség nélkül mondva, ha az előkészítő bizottság sem időt, sem fárad­ságot, sem áldozatot nem kímél s minden követ megmozgat ez intézet valósulása, egyetemes ref. egyházunk ezen egyik eminens ügye érdekében, úgy gondoljuk, hogy magyar ref. egyházunk vezető, számottevő tényezői részéről sem alap­talanul kérhetjük s várhatjuk a jó­indulatú támogatást, sőt azt, hogy ez eszmét, célt maga-­í kévá téve biztos kezekkel vezessék a meg­valósulás felé. Természetes az is, hogy még ilyen fel­tételek mellett is évek kellenek ahhoz, hogy ily nagyszabású intézethez még állami támogatás esetén is — ami épen nincs kizárva, sőt alapos kilátást nyertünk afelől — a kellő alapot össze­hozhassuk. Az előkészítő bizottság tehát első­sorban oly egyesület megalkotásán fáradozik, melynek feladata társadalmi úton, az egész ország területén a megyei székhelyeken felállí­tandó bizottságok által megteremteni a Buda­pesten létesítendő, internátussal egybekötött nőnevelő-intézet alapjait. E végből az előkészítő bizottságnak gondoskodnia kellett megfelelő alap­szabályról, melyet Komoróczy Jenő györteleki körjegyző, aki szintén egyházias, buzgó tevé­­kenységéről ismeretes, el is készített s az elő­készítő bizottság jóváhagyta s kinyomatta. Ezen kinyomatott alapszabály egy példányát azon kéréssel küldöm meg a nt. Szerkesztő úrnak, hogy b. lapjában ismertetés végett ezen sorok kíséretében egész terjedelmében közzé­tenni, a hozzá­szólásnak helyt engedni, az eszmét pártfogásába, jó­indulatú támogatásába venni, érlelni szíveskedjék, hogy amikor ifj. Péchy László előkészítő bizottsági elnökünk megbíza­tásához képest Budapesten az alakuló közgyű­lést összehívja, a közvélemény tájékoztatva s teljes mértékben előkészítve legyen s az eszme hírlapi megvitatás utján megérlelődjék s a köz­gyűlés által elfogadott alapszabály miniszteri jóváhagyást nyerjen. Juhász László , ref. lelkész.

Next