Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-27 / 39. szám
174. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1936. ránk) épült. Csokonai Vitéz Mihály egy szabadtéri arénaszerű dombhajtásnál maga köré szokta gyűjteni tanítványait és a szabad természet élén tanítgatta őket. Máté Lajos ny. ref. lelkész, aki egykor Somogyvisonta lelkipásztora volt, segített meghatározni ezt a helyet, mint akit 65 évvel ezelőtt még olyan tanárok tanítottak, akik a Csokonaival együttműködő kartársaiktól tudták, hogy a parknak ezen a részén szokott egy tüskén üldögélni a szabadban tanítani szerető Csokonai, aki »A magánossághoz« című örökszép ódáját is itt írta. Ugyancsak Matolcsy Sándor dr. kezdeményezésére a megállapított helyet megjelölni határozta a fenntartótestület, még pedig egy Csokonai-paddal. Ennek a padnak a leleplezési ünnepe és környékének »Csokonai-liget«-té avatása folyt le hétfőn d. e. 10 órától. Itt Egyed Lajos VI. o. tanuló szavalta el Csokonai Vitéz Mihálynak »A magánossághoz« c. közleményét. Majd az intézet tanulóifjúságából alakított énekkar adta elő »A tihanyi ekhóhoz« című költeményét. A jelenvoltak szemébe örömkönnyek szöktek az édes meghatottságtól. A négyszólamú énekkar az ünnepély ezen helyén énekelte a költeményt és minden két sor eléneklése után a közbeeső szünetben az utóbbi sornak visszhangja volt hallható az ünnepély színhelyétől mintegy 120 méterre fekvő tornateremből, úgyhogy valósággal a tihanyi ekhót varázsolta oda az éneknek ilyen pompás feldolgozása és előadása, mely Rácz Dezső tanár művészi ízlését, zenepedagógiai nagyvonalúságát dicséri. Ezután Écsy Ödön István tanár szavalta el alkalmi szép ódáját, amelynek előadása közben lehullott a lepel a szép Csokonai-padról. A padot Gády Lajos, a kaposvári gimnázium ihletett lelkű szobrászművész rajztanára tervezte és mintázta, amelynek reliefje híven adja vissza a szabadban tanító Csokonait és a reája figyelő tanítványokat. A 30 mázsa súlyú dunaharaszti márványkőbe illesztett relief alatt ez a kétsoros vers van, Écsy Ödön István tanár tollából: „Itt, ahol most zöld gyep felett, vén fák alatt e kis pad áll. Itt tanított s verselgetett Csokonai Vitéz Mihály“. Máté Lajos ny. ref. lelkész, a csurgói gimnázium öreg diákja mondott ezután beszédet a Csokonai-pad előtt, elmondván egyebek között azt, hogy az ő diákkorában még »Csokonai-liget« volt ennek a helynek a neve, amelyet most ez a pad véglegesen is és örökre »Csokonai-liget«-té avat. Dr. Bene Kálmán igazgató a tervezésért és mintázásért a jelenlevő Gády Lajosnak mondott elismerő szavakat. . Végül a Magyar Hiszekegy rekesztette be az ünnepséget. Szept. 15-én, kedden a vidéki tanulók befogadására szolgáló új internátust, vagyis a »Gróf Festetics György fiúnevelő intézet«-et adták át ünnepélyesen rendeltetésének. Tolnai gr. Festetics György, a csurgói gimnázium forró magyarszívű alapítója, aki a keszthelyi »Georgicon«-t is létesítette, tudvalevőleg őse volt a mai Festetics György hercegnek, aki megőrizte nagy elődjének érdeklődését a csurgói intézet iránt, mert e hó 12-én, szombaton délután személyes látogatásával tisztelte meg Festetics György herceg a csurgói gimnázium épületét, amelyben egy teljes órán át figyelmesen megnézett mindent s minthogy más irányú elfoglaltsága akkor elszólította. Ígéretet tett arra, hogy a most létesült internátust külön más alkalommal fogja érdeklődésével megtisztelni. Mivel pedig a mára kitűzött ünnepélyes megnyitáson sem lehetett személyesen jelen, gondoskodott arról, hogy részt vegyen az új csurgói internátus megnyitásán úgy az ő személyének, mint családjának képviselete. Ott is volt a d. e. 8 órakor kezdődő szép ünnepségen dr. Lénárd János kormányfőtanácsos, hercegi titkár, valamint gr. Festetics Domonkos országgyűlési képviselő, mint az alapító család képviselője, aki a család üdvözletén kívül tolmácsolta kerületi székhelyének, mint a magyar kultúráért karddal küzdő harcos egykori várnépének szeretetét is. A megnyitó ünnepen a Festetics-család említett képviseletén kívül jelen volt dr. Balogh Jenő ny. igazságügyminiszter, egyházkerületi főgondnok, továbbá Huszár Aladár felsőházi tag, egyházmegyei gondnok és Halka Sándor esperes, erdőcsokonyai lelkész vezetésével az egyházmegye egész lelkészi és tanítói kara, a csurgói gimnázium tanári testületével. Kaposvárról jelen voltak Csertán Márton lelkész, dr. Matolcsy Sándor főgondnok, mint a csurgói intézet igazgatótanácsának elnöke, dr. László Sándor törvényszéki elnök, dr. Magay Ferenc törvényszéki bíró, a büntetőtanács elnöke, kaposvári gondnok, mint egyházmegyei tanácsbíró, továbbá Kiss Kálmán árvaszéki elnök, dr. Zsobrák János, az Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Boross István és dr. Sárközy László ügyvédek, Kontskó Andor számv. főtanácsos, számveőségi főnök, de ott volt a nagykanizsai egyházközség részéről gr. Teleki Béla földbirtokos, mint egyházmegyei tanácsbiró, úgyszintén Vécsey Barnabás, Nagykanizsa város műszaki tanácsosa, az ottani ref. egyház gondnoka, továbbá Pécsről dr. Závodszky Levente tanker, főigazgató, egyetem. tanár, Budapestről dr. Szabó Béla tanügyi főtanácsos, volt kaposvári tanfelügyelő, Nagybajomból Sárközy Imre kormányfőtanácsos, földbirtokos, Szigetvárról dr. Balla Béla ny. járásb. elnök, Kisasszondról Sárközy Zoltán földbirtokos, Csurgó nagyközség vezetői csaknem teljes számban voltak ott, élükön Haám Lajos járási főszolgabíróval (kinek édesatyja néhány évtizeddel ezelőtt a gimnázium előterében levő parkot nagy szakértelemmel létesítette Festetics Tasziló herceg kívánságára) és dr. Felméri Gyula járásbirósági elnökkel, valamint a község főjegyzőjével, birájával stb. Az új internátus udvari főbejárata előtt folyt le a hangulatos megnyitó ünnepély, amelynek kezdetén a gimn. énekkar a Himnuszt adta elő. Majd Izsák Aladár somogyjádi lelkész, a gimn. igazgatótanács lelkészelnöke mondott megható alkalmi imát. Ezután a fentartótestület részéről Huszár Aladár egyházmegyei gondnok adta át rendeltetésének az új internátust, hatalmas szónoki beszéd kapcsán, amelyben történelmi visszapillantást vetett Csurgó múltjára, a gimnázium másfélszáz év előtti alapítására, találó párhuzamot vonván gr. Festetics György és gr. Széchenyi István között és méltatván az iskola nagy alapítójának a kultúra, a magyarság és a ref. egyházi élet körüli áldozatos tevékenységét, amely katolikus vallású főúr részéről azokban az időkben egészen rendkívüli teljesítmény volt. De nem feledkezett meg ez a gazdag történelmi adatgyűjtésre épített beszéd a csurgói iskola többi nagynevű jóltevőiről sem s így felsorolta és méltatta Sárközy Istvánnak.