Dunaújvárosi Hírlap, 1970. január (15. évfolyam, 1-9. szám)

1970-01-13 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970. JANUÁR 13., KEDD Dunaújváros arca­tíz évvel öregebben Január 14-én fejeződik be a népszámlálás A városi tanács vb terme valósá­gos méhkashoz hasonlít. A népszám­láló biztosok egymásnak adják a ki­lincset, viszik az összeíró­ lapokat és hozzák a kitöltött — immáron hivatali titkot képező — népszámláló íveket. Itt rendezték be az 1970. esztendő népszámlálási főhadiszállását. Köz­ben szót váltanak a felülvizsgáló biz­tosokkal, elszívnak egy cigarettát, megisznak egy-egy forró feketét, mely elkel a téli zimankóban. Mi tagadás, az időjárás nem kedvezett az idei országos nagy számbavétel­nek, bár a munkát nem akadályozta. Lovas szánon ?é! méteres hóban — A külső területeken, a tanynyi­­lásban okozott csak gondot a lako­sok és a lakóhelyek megközelítése — mondja Hetényi István, a duna­újvárosi népszámlálás helyettes ve­zetője —, de ezt olyan emberekre bíztuk, akik nagy helyismerettel ren­delkeznek és hozzászoktak az útta­­lan utak járásához. Csavajda Györgyre, az óvárosi ta­nácskirendeltség vezetőjére és Man­­zéger Ferencre gondol, akik lovas szánon járták a környéket, sokszor derékig érő hóban, és írták össze a tanyavilág apraját, nagyját. Nekik is köszönhető, hogy az összeírás 80 szá­zalékát január 10-ig elvégezték Du­naújvárosban. Nehéz terület jutott Nagyszöllősi Ágoston óvárosi peda­gógusnak is, aki többek között a ki­kötőben téli pihenőre beállt uszá­lyok lakóit írta össze, a jeges víz fe­lett „lélekvesztő” deszkákon köze­lítve meg otthonaikat. Gyakran csak a pipáló kémények árulkodtak ar­ról, hogy hol élnek emberek az ir­datlan uszály-tömegben. Élénk érdeklődés, szívélyes fogadtatás A népszámlálókat szinte kivétel nélkül mindenütt szívélyesen fogad­ták. Ez az általános vélemény. Elő­kerültek a szil­veszterről átmen­tett italok, az ün­nepre sütött tész­ták, sok helyütt a finom disznóto­ros, kínálgatták a számláló­biztoso­kat. Ők pedig csak módjával kóstolgattak, meg­sérteni nem illik a «­­íves vendéglá­tókat, de beleme­rülni sem szabad, mert hivatalos mégiscsak ügyben járnak. Az érdeklődésre jellemző, hogy ahova január 10- ig nem jutottak el, a nebbek türelmetle­nre mentek a tanácshoz rek­lamálni, hogy ná­luk még nem voltak. mikor mennek a nép­­s­­ámlálók? Ne­hogy kihagyják őket­ Az össze­­í­ 5ér,qs többnyire az öregek játszot­ták a főszerepet. A nyugdíjasok a kérdésekre­­ vála­szolva elmond­ták kis visszaemlékezéseiket is. Ami­kor ők születtek, milyen világ járta: a fiuk, lányuk lakodalmán hogy mu­lattak, meg hogy az unoka valóságos kis tudós, annyi mindent kell tudni manapság az iskolában. S mire az ívet kitöltötték, a mappát összecsuk­ták, sajnálkozással váltak el se nép­számlálótól. — Kár, hogy már megy. Pedig jól elbeszélgettünk. .. Érdekes, szép munka a népszámlálás Az egyik pedagógus így vall mun­kájáról: — Őszintén szólva, amikor felkészítettek benn­ünket erre a fel­adatra, szorongás fogott el. Ajtóról, ajtóra járni, idegenekhez bekopogni faggatni őket, sokszor egészen kényes kérdésekről — nem valami lélek­emelő dolog. És magáról a statiszti­káról, melyben sajnos más értelem­ben elég sok része van a pedagógus­nak, amúgy sem volt jó véleményem. Aztán, hogy elindultam, és láttam a sugárzó arcokat, ha a gyarapodásuk­ról adtak számot, engem is felvilla­nyoztak. Az új lakás, egy-egy újabb háztartási gép, no persze nemcsak ez kapott meg. Tíz év alatt sok minden változás történt egy-egy családban Voltak, akik „elköltöztek”, és vol­tak érkezők, nagyranövő kamasz gye­rekek, férjhezmenővé serdülő lányok — és a népszámláló egy kicsit „csa­ládtaggá” vált, örömben és bánat­ban osztozott, míg az ívet kitöltötte. Hát, talán ezért érdekes és szép munka a népszámlálás. A kívülálló szemével gyűlnek a kitöltött ívek, valamen­­­nyit felülvizsgálják, rendezik és e munkát már nemcsak helyi erők vég­zik, hanem a Központi Statisztikai Hivatal országos és megyei munka­társai is, akik erre az időre „hor­gonyt” vetettek Dunaújvárosban Dallos Ödönné a budapesti központ részéről Fejér megye instruktora. Torma József pedig a megye részé­ről Dunaújváros instruktora. Mindketten a jól szervezett, pon­tos, példás gyakorlati lebonyolítást emelik ki először, mely a szervezők és a pedagógusok alaposságát dicsé­ri. Dallos Ödönné, aki itt-tartózko­­dása alatt sok ezer ívet átfutott, né­hány érdekes megállapítást tesz: — Azon kívül, hogy tíz évet öre­gedtünk — mondja derűsen —, ab­ban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámlálás alkalmával szintén jártam Dunaúj­városban. Mindig izgatott az új vá­ros statisztikával jól mérhető hely­zetének alakulása. Bár az adatok tit­kosak, így részletekbe nem mehetek bele, három — számomra nagyon meglepő dolgot — emelnék ki. Az egyik, hogy eltűntek a radari, déli­városi ideiglenes szállások, nagyon sokan jutottak tíz év alatt magas színvonalú, rendezett lakáskörülmé­nyek közé. A másik, hogy Dunaújvá­rosban sok a kettős lakóhellyel ren­delkező lakos. Ez több dologra en­ged következtetni. Például arra, hogy nagy a vonzása a városnak, szívesen jönnek ide az ország más tájairól először ideiglenes, később meg állan­dó lakosnak. A vonzódás egyben azt is kifejezi, hogy ennek a városnak jövője van. A harmadik, ami meg­lepett, az iskolázottság alakulása. A n­égy- ha­t el­em i­sok túlnyomó többsége eljutott az általános iskola nyolc osztályáig és tovább. Igen kedvező a középiskolát végzettek és az egyetemi végzettségűek aránya. Tehát magas szintű kulturális atmoszférája van ennek a városnak. Ezek az első meg­állapításaim — hozzátenném — a kí­vülálló szemével. Lehet, hogy önök számára ez nem hat az újszerűség erejével, hiszen önök benne élnek, de egy statisztikus számára öröm számba venni mindazt, ami­­ igen szép előrehaladást tükröz, akkor is, ha ez számukra talán köznapi, természe­tes... Akit nem írtak össze — jelentkezzék A népszámlálás országosan január 14-én zárul. Akit eddig valamilyen oknál fogva nem írtak össze, hala­déktalanul jelentkezzék a tanácsnál Az adatok feldolgozása ezután kez­dődik. Az országos „felmérés” nagy jelentőséggel bír, hiszen fejlődésünk eredményeit rögzíti, és alapját adja a népgazdaság további fejlesztésé­nek. A később kibocsátásra kerülő népszámlálási kötetek számos izgal­mas kérdésre választ adnak majd Láthatjuk Dunaújváros új arcát — tíz évvel öregebben —, de gyarapod­va, és választ kaphatunk arra a kér­désre is, vajon elértük-e már az öt­­venezres lélekszámot... ?! S. Gy. ismét kiVáló­szlóalj' ' / , / ^Tudósítás­­ a 2 oldalon) Másfél napos határidőrövidítés Szombaton délben befejeződött a meleghengermű nagyjavítása Hétfő helyett szombaton délben fejeződött be a vasmű meleghenger­mű nagyjavítása. A másfél napos ha­táridőrövidítés karbantartói bravúr: a központi- és hengerműi, valamint a kokszvegyészeti és kohászati gyár­részleg karbantartói hatalmas mun­kát végeztek. Valamennyi gépet, be­rendezést átvizsgáltak, megjavítot­tak, többezer alkatrész cseréjére ke­rült sor. A legkényesebb művelet az I-es gépteremben folyt, ahol a Ganz Vil­lamossági Művek tervei alapján megerősítették az előnyújtó meg­hajtómotorjának rögzítését. A javí­tás a mélykemence, az előnyújtó, a készsor, a kikészítő berendezéseire, a darukra, a gépészeti és villamos működtető egységekre terjedt ki. A meleghengerműben már pénteken összeszerelték a berendezéseket és szombaton a próbafordítások után megkezdték a hengerlést. A hengermű gyárrészleg nagyjaví­tási sorozata a héten a Ruthner vá­gósor, a két hasítósor háromnapos karbantartásával folytatódik. Még januárban a hideghengermű henger­állványainak, hőkezelő, pácoló és ónozó üzemének, valamint kikészítő üzemének nagyjavítását is elvégzik. Meggyorsul a lemezkiszállítás A vasmű hideghengermű csarnok­ban­­ megkezdték a készáru-raktár átrendezését. A kiszállítás meggyor­sítása érdekében a mérlegházat öt­ven méterrel előbbre, az átadópályá­hoz helyezték át és meghosszabbítják a vasúti pályát is. A vágányhosszab­bításhoz a padozat betonlapjait már fel is szedték és gépekkel hamarosan megkezdik az árokásást. Az átrende­zést a hengermű nagyrészt saját ki­­vitelezésben végzi, a vágányfektetést pedig a vasmű szállító gyár részese vállalta. Természetesen a rakodás és a kiszállítás a munkálatok idején sem szünetel. A rakodópálya meghosszabbításá­val meggyorsul a kiszállítás A kész­áruraktár vasúti sínjén eddig csupán hat vagon fért el, gyakran kellett tehát a kocsikat cserélni. Jellemző, hogy a rakodásnál a legtöbb kieső időt a mozdonyra várás okozta,­­az ú­j pályán egyszerre 13 vasúti kocsit rakhatnak, s hozzá a csarnok mind­három daruját használhatják. A mér­legház áthelyezéssel megrövidül a targoncás szállítás útja is. A hideghengermű csarnok átren­dezése előreláthatólag január végére fejeződik be, a saját kivitelezés eredményeként a munkálatok költsé­ge nem haladhatja meg a 300 ezer forintot Az átrendezés a jelenleginél nagyobb raktár­renddel párosulva jelentősen meggyorsítja a lemez ki­szállítását Az Építéstudományi Egyesület helyi csoportjának taggyűlése Az Építéstudományi Egyesület he­lyi csoportjának tagjai események­ben gazdag évet zártak a január 12- én, hétfőn a 26. Állami Építőipari Vállalat kultúrtermében rendezett taggyűlésen. A helyi csoport tagjai 1969-ben sok tapasztalatcserén vet­tek részt, nemzetközi szimpoziont is rendeztek városunkban a jugoszláv hézagtömítő anyagok felhasználásá­ról. Több előadás hangzott el külön­böző országok építőművészetéről és technikai újdonságairól. A taggyűlé­sen megtárgyalták és elfogadták az egyesület idei programját­­ is. Gyermek-gyógycipő gyártás Dunaújvárosban? Magyarországon összesen kilenc vállalat gyárt gyerekcipőt és gye­rekszandált. E vállalatok nem igen kapnak hajba azon, hogy ki gyárt­son több gyermeklábbelit, mert ez, enyhén szólva, nem a legkifizetőbb... Dicséretes viszont hogy a dunaúj­városi­­ Vegyesipari Vállalat a nagy­kereskedelem által igényelt 5 mil­lió pár gyermekcipőnek több, mint 10 százalékának­­ gyártását vállalta 1970-ben. Mivel azonban olyan vál­lalat is akad, amely idén lemondta a gyártást, a kereskedelem az igé­nyelt mennyiségnél félmillió párral kevesebbet tudott lekötni. A gyer­mekcipő így hiánycikk lesz. idén is valószínűleg Mindeddig hiány­cikk volt az anyagigényes, és épp ezért még kevesebb gyártási haszon­nal kecsegtető úgynevezett gyer­mek-gyógycipő. Ennek gyártását régóta forszírozza az Egészségügyi Minisztérium, de ezt egyetlen vál­lalat sem vállalta. Magyarországon először a dunaújvárosi Vegyesipari Vállalat ajánlkozott gyermek-gyógycipőket hogy 1970-ben is fog gyár­tani. Az előzetes tárgyalások ered­ményeképpen az Egészségügyi Mi­nisztérium, a Budapesti Cipőnagy­kereskedelmi Vállalat és az Orszá­gos Bőrellátó Vállalat képviselői ja­nuár végén Dunaújvárosban vitat­ják meg a Vegyesipari Vállalat ve­zetőivel a gyermek-gyógycipő ter­melés megkezdésének feltételeit. Zárszámadás januárban Tervek szerint még januárban megtartják a zárszámadó közgyűlést a Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben. Gazdag évet zártak az óvárosi parasztok. Búzából katasztrális hol­danként 18,5 métermázsás, kukoricá­ból pedig 35 métermázsás (májusi sporzsoltban számolva) átlagtermést takarítottak be. A gazdasági évben ^065 hízott sertést és 35 ezer liter tejet értékesítettek. A szövetkezet pénzforgalma nem kevesebb, mint 32 millió forint volt. A tagok és be­dolgozók évi jövedelme elárte, illet­ve eléri a 9 millió forintot. Szaporodnak a családi házak... A dunaújvárosi járás területén egy­­re több családi ház épül. 1968-ban 73 ház építéséhez adott hitelt az OTP és 51 ház elkészült. Tavaly már 123 volt a meghitelezett és 81 a felépült ’­•wnk «zám­a. ____ Orvost kap Dánieltelep Az Előszálláshoz tartozó Dániel­telep vadonatúj orvosi rendelőjébe rövidesen orvos költözik. A dunaúj­városi járásban ez az első tanyaköz­pont, ahol körzeti orvos rendel majd. A Dániel-telepi orvos egyéb­ként a huszonharmadik körzeti or­vos lesz a járásban.

Next