Dunaújvárosi Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 79-87. szám)
1970-10-20 / 84. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 84. SZÁM * 1970. OKTÓBER 20., KEDD * ÁRA: 1. FORINT Az új feladatok a pá példamutatását követelik Tanácskozott a városi pártértekezlet A X. pártkongresszust megelőző pártrendezvény-sorozat utolsó, helyi aktusaként, szombaton tartották meg a városi pártértekezletet. Négyezer dunaújvárosi párttag képviseletében kétszázhetven küldött érkezett a tanácskozás színhelyére, a Dunai Vasmű kultúrtermébe. A legmagasabb városi pártfórum napirendjén ezúttal a következők szerepeltek: 1. a városi pártbizottság beszámolója a megválasztás óta végzett munkáról, vita és határozathozatal. 2. A kongresszusi irányelvek és szervezeti szabályzat-tervezet vitája, az alapszervezetekben elhangzott vélemények összegezése és a pártértekezlet ezzel kapcsolatos állásfoglalásának kialakítása. 3. A városi pártbizottság újjáválasztása illetve a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása. Röviddel nyolc óra után, az alkalomhoz illő ünnepélyességgel berendezett teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és az elnökség. A pártértekezlet 23 tagú elnökségében helyet foglalt Homoki József, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára, dr. Kovács Sándor, az MSZMP Fejér megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, dr. Látos István, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Takács Imre, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára, Sudár Iván, a városi pártbizottság titkára, Barsi Tamaj, a KISZ Városi Bizottságának titkára, dr. Maróti János a városi tanács elnöke, Engler Ibolya, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Wirth István, a Mező Imre munkásőrzászlóalj parancsnoka, Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója, továbbá számos alapszervezeti párttitkár és más párttisztség-viselő. A pártértekezlet elnöki tisztét Nics János, országgyűlési képviselő és Mika Józsefné a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja látta el. Napirendek előtt Takács Imre, a pártbizottság első titkára átadta, a pártbizottság kitüntető emlékzászlaját az elmúlt négy évben legjobb gazdasági eredményt felmutató Dunai Vasműnek. A gyár dolgozói nevében Borovszky Ambrus vezérigazgató vette át a négyévenként egyszer odaítélt, legmagasabb városi kitüntetést. Ezt követően Nics János elnöki megnyitója után Takács Imre, a városi pártbizottság első titkára lépett mikrofonhoz, hogy előterjessze a városi pártbizottság beszámolóját az elmúlt négy év munkájáról. A városi pártbizottság beszámolója — Pártunk X. kongresszusára készülve — mondotta bevezetőjében — Takács Imre elvtárs, — a város mintegy négyezer kommunistáját képviselve ültünk össze — a vállalatok és különböző intézmények küldöttei, — hogy a városi pártbizottság e pártértekezleten adjon számot városunk közéletében a IX. kongresszus óta történt változásokról, fejlődésünkről és közös gondjainkról. Majd kiemelte, hogy ez az esztendő igen jelentős évfordulók éve, felszabadulásunk negyedszázadát köszöntöttük, majd a kommunista világmozgalom nagy ünnepét, Lenin születésének századik évfordulóját, és a lenini eszmék vezérelte országépítés olyan jelentős állomásához érkeztünk, mint Dunaújváros alapításának huszadik évfordulója. Az a lendület, az a közéleti aktivitás, amely az ünnepekre készülés alkalmával jellemezte a dunaújvárosi embereket, az utóbbi hónapokban a kongresszusra való készülődés jegyében folytatódik tovább. A város kommunistái együtt a pártonkívüli dolgozókkal, igen nagy aktivitással készülnek pártunk kongresszusára — hangoztatta a beszámoló. — A város üzemeiben és vállalatainál munkafelajánlásokkal, a termelés jobb szervezettségével, a termékek minőségének javításával köszöntik az ország életének kiemelkedő eseményét. A város közel kétezer szocialista brigádja a munkában való helytállást, tudásuk gyarapítását, a szocialista emberi morálban elérendő célokat — mint vallatásokat — a kongresszus jegyében teszi meg — s ezzel nap mint nap összekapcsolja az eszmét az élettel és a pártkongresszusra készülést e legfontosabb tartalmi jegyekben szinte össznépi cselekvéssé teszi. A közös cselekvéshez igen jó feltételeket teremtenek a város társadalmi-politikai és gazdasági helyzete, a nem bőséges, de kielégítő kulturális és szociális körülmények, s azok perspektívák, melyeket a negyedik a 5 éves terv fejlesztési célként tár a város elé. A beszámoló ezután azt vizsgálta, milyen körülmények között, milyen közegben és milyen társadalmi közérzetben folyik városunkban a politikai munka. Elsőként városunk társadalmi és politikai helyzetét elemezte. Erősödött a város lakóinak közéleti aktivitása — Városunk politikai és társadalmi életére — csakúgy mint országosan — a kitűzött céloknak megfelelő fejlődés, kiegyensúlyozottság jellemző;—állapította meg a beszámoló. — Városunkban 48 ezer ember él. A munkavállalók 71 százaléka dolgozik az iparban és ez meg is határozza a város jelleget. Városunk erős ipari város, nagyszámú munkássággal, mely a munkásosztály jegyeinek birtokában a legdöntőbb társadalmi tényező. A fejlett technika, a városi lehetőségek és a városiasodás egyéb igényei igen tekintélyes értelmiségi réteg jelenlétével számolnak, melynek száma állandóan növekszik. Jelentős számú műszaki és gazdasági értelmiség, jogászok, orvosok, pedagógusok és a kis tábort képviselő művészek, vagy művész-jelöltek élnek itt, akik a város munkásságával együtt ma már teljes egészében sajátjuknak érzik hazánk első szocialista városát. Dunaújvárosban arányaiban kis számban van képviselve a parasztság. De — mint a beszámolóból kitűnik — az óvárosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a nagyüzemek hatalmas szívó hatása ellenére dinamikusan fejlődik, tagjai gondoliskodásából mindinkább kiszűrődnek az előítéletek és az egykori középparasztok, vagy cselédek jól tudják, jól látják, hogy jövőjük az egységes, józan gondolkodástól és cselekvéstől függ. A munkásság, a parasztság, az értelmiség és a különböző területeken elhelyezkedő egyéb alkalmazott réteg, valamint a tanulóifjúság képezi városunk társadalmi struktúráját. Az elemzés után a beszámoló nyomatékkal szólt arról, hogy a városi pártbizottság és a városi tanács sok célt tűzött maga elé az elmúlt négy esztendőben és oldott meg számtalan feladatot. Nincs mód rá, hogy valamennyire kitérjen a beszámoló, ezért két nagyobb kérdéscsoport köré tömörítve vizsgálja a végzett munkát, és tárja a küldöttértekezlet elé az elért eredményeket. Az egyik alapvető cél volt: a város dolgozói munka- és életkörülményeinek állandó javítása. A másik: a szocialista demokrácia erősítése és fejlesztése. Az elmúlt években a lakosság köréből többször hangzott el olyan vélemény, bírálat, hogy lassult a városépítés üteme, lassult a város fejlődése. Országos adatokból tudjuk, Dunaújváros az ország legdinamikusabban fejlődő városa. Ipari létesítményt és lakossági lélekszámot tekintve egyaránt. Hiszen 10 esztendő alatt a lélekszám ötven százalékkal emelkedett. S a megnövekedett népesség életkörülményeit fejlődésnek megfelelően korszerűbben tudtuk biztosítani. Az ipar fejlesztésére jellemző, hogy az teljesen egybeesik a népgazdasági érdekekkel, megfelel a város ipari és társadalmi struktúrájának — és nem valamiféle erőszakolt iparfejlesztési politika érvényesül. A fejlesztés lehetővé tette, hogy évről-évre biztosítsuk a felnövekvő generáció továbbtanulását, munkába állítását. A nők számára ugyancsak megoldódott az elhelyezkedés. Korábban évekig nyomasztó súlyként nehezedett e probléma városra. A munkalehetőségek bővülése a nagyobb családi jövedelem forrásává, s ezen keresztül az életkörülményeket jelentősen javító tényezővé vált. A jobb anyagi feltételek továbbra növelik a lakosság igényeit a lakáskultúrában, közlekedési eszközökben, a hétvégi pihenést szolgáló dolgokban, a város kulturális, egészségügyi és szociális fejlesztésében egyaránt. • A városban jelenleg 11 732 lakás van. Az elmúlt tíz évben felszámoltuk az ideiglenes lakótelepeket, s az Óváros és a Kertváros kivételével minden városi lakás rendelkezik az alapközműveken kívül gázzal, távfűtéssel, vízvezetékkel, fürdőszobával, és csatornarendszerrel is. Ez a lakáskultúra magas színvonalát jelzi. A lelassulási véleménnyel szembe kell állítani azt a tényt is, hogy a népesség növekedés ellenére sem romlott a lakásellátottság, változatlanul 4 fő jut egy lakásra. Ennek ellenére — hangsúlyozza a beszámoló — nem lehetünk elégedettek, mert a városban 535 albérletet tartunk nyilván, amelyekben 1356 személy él. Ezek a számok világosan mutatják holnapi gondjainkat, feladatainkat — de ez nem jelent lassulást — S ha a jövő perspektíváit vesszük szemügyre, azok nagyon reményt keltőek. A negyedik 5 éves terv során Fejér megye ipari fejlesztésének 64 százaléka Dunaújvárosban valósul meg, ami magával vonz sok más fejlesztési feladatot is. — A dunaújvárosi emberek életkörülményeinek állandó javulása megállapítható a 30 ezer munkavállalót és családjait illetően — általában. Mégis, mikor ezt megállapítjuk — utal rá a beszámoló — egy percig sem szabad megfeledkezni arról, hogy a jövedelmeket illetően nagy a szóródás. 25—30-ra tehető azoknak a családoknak a száma, melyekben az egy családtagra jutó jövedelem nem éri el a 300 forintot és körülbelül 400 család egy főre jutó jövedelme 3—500 forint között mozog. Ez is további cselekvést igényel. A munka- és az életkörülmények alapvetően kedvező alakulása jó politikai légkört teremt a városban és e légkörben erősödött a város lakóinak közéleti aktivitása, a szocialista demokrácia. A beszámoló példákkal illusztrálta, hogy a köz ügyeiért a párt, a tanácsi, a Népfront, a szakszervezeti, a KISZ, MHSZ szervezetek, s a szocialista brigádmozgalom ezer és ezer aktivistája mi mindent tett. Az évi 300 —350 ezer társadalmi munkaóra, az ezreket mozgató kommunista szombat sikere, a vietnami nép megsegítésére indított akciók, az árvízkárosultaknak nyújtott gyors segítség és számtalan más akció, megmozdulás kifejezi a tömegek aktivitásának növekedését. — A szocialista demokrácia kibontakoztatásának folyamata alapvetően kétirányú — állapította meg a beszámoló. — Egyrészt az államhatalmi és államigazgatási, valamint társadalmi szervek tevékenységében a tömegek beleszólásának, segítő tevékenységének szélesítése, másrészt a törvényesség betartása mellett szocialista államrendünk védelme érdekében az állampolgárok normális, nyugodt élete elleni tendenciákkal, az élősdiséggel, a társadalmi tulajdon károsítóival szembeni határozott, erős fellépés. Az elmúlt négy év alatt államhatalmi és igazgatási szerveink — társadalmi aktívákkal együtt — jól a látták el feladataikat, tevékenységükkel elősegítették a város általános fejlődését, biztosították a törvényességet és megfelelő szigorral jártak el törvényeink megsértőivel szemben. Elismerőleg szólt a beszámoló az önkéntes rendőrök, a népi ülnökök, a társadalmi bíróságok és a városi Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységéről. Előrehaladásunkat a munkásosztály pozitív magatartása határozta meg A szocialista demokrácia fejlődési folyamatában, a szocialista közgondolkodás terjedésében igen sokat tehetnek, és igen nagy szerepük van a szakszervezeteknek, mint a munkásosztály legátfogóbb szervezeteinek. És ebben a fejlődési folyamatban bontakoztatta ki a városi tanács is városunkban a szocialista várospolitikát. Feladatát igyekezett a város lakosságára támaszkodva végrehajtani. A IX. kongresszus óta jelentősen változott tevékenységi köre és munkastílusa is. Növkedett önállósága. Előtérbe került a helyi politika céljainak kimunkálása, a területfejlesztési, kommunális és szolgáltató tevékenység fokozása. Sokat fejlődött a városi tanács testületi munkája, jó irányban halad afelé, hogy ténylegesen munkatestületté váljon, hatékonyan segítette elő a város fejlessnés.t Mint a beszámoló értékelte, a tanácsi apparátus a lakosság ügyeit zömében színvonalasan intézi. Mégis szót emelt azért, hogy a tanács ügyfelei, a város lakói a tanács épületét ne csupán hivatalnak tekintsék, hanem olyan helynek, ahol az apparátus a dolgozó nép szolgálatában áll. A demokratizmus szélesítéséhez tevékenyen hozzájárult a tanácstagok választókerületi munkája. Népfront körzeti, bizottságainak tevékenysége,, és a lakóbizottságok működése. A tanácstagok többsége munkájának és hivatásának magaslatán áll. Nagy többségük területük társadalmi munkájából igen nagy részt vállal. Ott voltak az L-épületek gázüzeték-építésénél, a Ságvári városrész udvarainak, parkjainak rendezésénél, játszóterek létesítésénél, kivették részüket a lépcsőházak festéséből, és sok más lakóterületi munka fémjelzi tevékenységüket. Foglalkozott a beszámoló a tanács pártirányításának kérdéseivel, majd az apparátus elkövetkező öt évének feladatairól így összegezett: A negyedik 5 éves terv egészének és várospolitikai terveinek, célkitűzéseinek megvalósítása megfeszített munkát követel a tanácstól. E feladatoknak csak úgy tud maradéktalanul eleget tenni, ha a kollektív testületek, a szakigazgatási apparátus tartalmi munkáját jelentősen továbbfejlesztik. Továbbá a tanácstagok területi tevékenységének javítása érdekében szükséges továbbfejleszteni az olyan kapcsolati formákat, amelyek a tanácstagokat választókerületük tényleges gazdáivá teszik. Fontos feladat az is, hogy a tanácstagok tájékozottsága bővüljön, hogy a beszámolókon felvetett városfejlesztési kérdésekre válaszolni tudjanak. A város társadalmi, politikai életének más területein is jelentős munkát végeznek a Hazafias Népfront városi és területi bizottságai. A bizottságok többségében növekedett a mozgalmi munka hatékonysága. A legeredményesebb mozgalmi tevékenység a demokratizmus szélesítésében, az ifjúságvédelmi munka fejlesztésében, a békebarátsági munkában,, alakult , kei., A Népfront keretein belül sikerült lépést tenni azért, hogy a különböző társadalmi osztályok és rétegek együttműködjenek, aktivizálódjanak városunk társadalmi céljainak megvalósítása érdekében. Milyen az egyes társadalmi rétegek arculata városunkban? Milyen alapmegnyilvánulásaik vannak? Mi foglalkoztatja őket? Milyen a nagy egészhez való viszonyuk? — teszi fel a kérdést ezután a beszámoló, majd a munkásosztálytól kiindulva elemzi helyzetüket, és a következő alapvető megállapításokat teszi: Országunk vezető ereje a munkásosztály. Ezen osztály magatartása nyomja rá bélyegét a városra is. Minden előrehaladást jelentő dologban ennek az osztálynak a pozitív magatartása dominált és dominál. A város fejlődésével tovább növekedett a munkásság társadalmi és politikai befogása. Erősödött vezető szerepe, fejődött politikai, ideológiai arculata és közéleti aktivitása Egyre jobban él a szocialista demokratizmus le(Folytatás a 2. oldalon)