Dunaújvárosi Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 26-34. szám)
1974-04-23 / 32. szám
Városfejlesztés 1974. (2.) Látható és láthatatlan milliók A városfejlesztésről szóló cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, hogyan szélesedett a fejlesztés társadalmi bázisa az elmúlt másfél évtizedben, hogyan kapcsolódtak be vállalatok, üzemek, munkáskollektívák a városfejlesztési célok megvalósításába. Cikksorozatunk második részében azt kívánjuk bemutatni, hogy ez a szélesedő társadalmi bázis milyen részt vállal konkrétan a városfejlesztés 1974. évi céljainak megvalósításából, hogyan egészíti ki a tanács a rendelkezésére álló központi kereteket. 855 lakás épül aaz idán A negyedik ötéves terv első három évében több mint kétezer lakás épült fel Dunaújvárosban, ami a családok létszámát alapul véve azt jelenti: hétezer ember jutott korszerűen felszerelt, összkomfortos otthonhoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy városfejlesztési terveink lakáscentrikusak. A városi lakásigények teljes kielégítésétől azonban vagyunk, még így is messze mert a legújabb adatok szerint kétezerötszáz lakásigénylő vár arra, hogy otthonhoz jusson. Az idén 855 lakás felépítése a cél, amelyből 42 tanácsi bérlakás, 560 szövetkezeti lakás, 195 vasmű vállalati társaslakás, 25 lakás a Papíripari Vállalat számára épül, 16 a Beton- és Vasbetonipari Művek dolgozói számára, 17 pedig készenléti lakás — csatornafelújítás miatt kiköltözni kényszerülők részére. Az iménti adatokból igen jól érzékelhető, hogy az idei városfejlesztési tervben szereplő lakások közel egyharmadának építését vállalatok finanszírozzák saját alapjaikból. Hadd tegyük hozzá ehhez még, hogy várhatóan 32 családi ház is épül az idén. Ez kétségkívül kevés — nálunk a családi ház építésének nincsen nagy keletje — talán azért, mert a vállalatok elsősorban a társasházak építését támogatják. A lakásépítést támogató nagyvállalatok sorából még hiányzik a 26. Építőipari Vállalat. A közelmúltban készült el az építők vállalati lakásépítést segítő akcióprogramja, mely nemeseik kedvet, hanem jelentős anyagi támogatást is kíván adni dolgozóinak. Várható tehát, hogy a vállalatok köre tovább bővül — szerepe, jelentősége növekszik a városfejlesztési célok megvalósításában —, s ami ezzel teljesen egyenértékű: hozzájárul a dolgozók életkörülményeinek javításához. Közmű nélkül nincs város A városfejlesztésben vannak látható és vannak láthatatlan milliók. Láthatók a házak, utak, terek, parkok, de nem láthatóak a gáz-, villany-, víz-, csatornavezetékek. Dunaújvárosban teljes az összkomfort, s ennél fogva a közműépítés költségei igen magasak, hiszen, ha közműről beszélünk, annak mindig teljes körét kell érteni, a telefonig bezárólag. 1973—74-ben a távfűtés bővítésére — hogy lépést tartsunk a lakásépítés ütemével — 160 millió forintot fordít a város. Az első ütemben megtörtént a vezetékhálózatbővítés, jelenleg a II. hőközpont bővítése folyik, majd pedig el kell végezni még az idén az egész vezetékrendszer technológiai bővítését is. Ez a legnagyobb volumenű közműépítési feladat az idén. Ezenkívül az idén 20 millió forintot fordítunk az ercsi vízmű építésére , amelyet az idén kezdenek meg. Dunaújvárosban a víznyerési lehetőségek kimerültek, s közelünkben csak az ercsi Dunaszakasz kavicsterasza alkalmas arra, hogy jó ivóvízhez jussunk. A tervek szerint Ercsiben egy kétszáz millió forint értékű hatalmas víznyerő berendezés épül, ahonnan nem csak Dunaújvárost, hanem a Velencei-tó üdülőövezetét és más településeket is ellátnak távvezetéken vízzel. A mi részünk ezekből a költségekből összesen 60 millió forint, amelynek fejében 1977-től naponta mintegy 20 ezer köbméter ivóvíz érkezik távvezetéken Dunaújvárosba. A helyi csápos kutakkal és az „import” vízzel tartósan megoldódik a város vízellátása. Addig azonban takarékoskodni kell, s az idén is számolhatunk már kisebbnagyobb vízhiánnyal. A közműköltségek nagyságára jellemző: csupán bekötő vezetékekre az idén millió forintot fordítunk. 10* gerincvezetékek és a betáplálást szolgáló berendezések költségei az iménti összegnek a többszörösét teszik ki. A lakásépítéshez hasonlóan a közművek építéséből is kiveszik részüket a vállalatok, üzemek, intézmények. A vállalati támogatás kétségtelenül jelentősen segíti a városfejlesztés céljainak megvalósítását, de érdemes hozzátenni: ezt a segítségnyújtást korántsem az önzetlenség diktálja csupán, hanem a vállalatok érdeke is, hogy részesüljenek a közműellátásból. A Dunai Vasmű például 1974-ben 23 millió forinttal járul hozzá a közműköltségekhez. Felkészülés a távválasztásra Az elmúlt évek városfejlesztési terveiben kevés szó esett a telefonhálózat fejlesztéséről. Ennek oka: kevés pénz jutott erre a célra. Az idén és jövőre a lemaradás egy részét behozzuk, az újonnan épült városrészeket bekapcsolják a hálózatba, megérdemli hát, hogy néhány szót szóljunk a fejlesztés üteméről. Befejeződött a Ságvári II. városrész telefonkábel-hálózatának kiépítése. Még az idén elkészül a kertvárosi telefonvezeték, és ugyancsak ebben az évben megkezdődik Dunaújváros immáron legnagyobb városrészének, a Castrumnak fokozott bekapcsolása a telefonhálózatba. Itt is megkezdődik a kábelek fektetése. A vezeték azonban még nem minden, telefonközpontra is szükség van — s ez a költségesebb. A hálózatkiépítéssel egyidőben folynak az előkészületek olyan korszerű telefonközpont kiépítésére, melynek révén megoldható lesz Dunaújváros bekapcsolása az országos távválasztó rendszerbe. Az imént a lakásépítésről és a közműfejlesztésről volt szó. Lakások és közművek nélkül városban nem lehet lakni. Közintézmények nélkül pedig nep lehet élni... Sorozatunk következő részében az egészségügy, művelődésügyi és a várospolitika más fontos tényezői fejlesztéséről számolunk be olvasóinknak. (Folytatjuk) Sasvári György Tisztelgés, Lenin emlékének Április 22-én, hétfőn délután fél négykor úttörők és kiszes fiatalok gyülekeztek a városi tanács épülete előtt, majd koszorúkat helyeztek el a nemzetközi munkásmozgalom géniuszának, a szovjet nép halhatatlan vezérének, Vlagyimir Iljics Leninnek a szobránál, akinek 104. születésnapját ünnepelték ezen a napon a világ minden táján. Harmadszor is kiváló gyáregység a papírgyár A Papíripari Vállalat dunaújvárosi cellulóz- és papírgyára az 1971-es, 1972-es év után az 1973-as kiemelkedő eredménytervük alapján harmadszor is elnyerték a Kiváló Vállalat kiváló gyáregysége címet. A gyár eredménytervét 1973-ban 35,5 millió forinttal teljesítettek túl. A három vertikum termelésének alakulása a következő volt: Cellulóz gyártásukat 106, a facsiszolat termelésüket 102, a papírgyártásukat 107 százalékra teljesítették. A megelőző éveket túlhaladva cellulóz exporttervüket 131 százalékra, papír exportjukat pedig 113 százalékra teljesítették. Mindezek az eredmények tették lehetővé, hogy a Papíripari Vállalat gyárai közül ez a gyár harmadszor is birtokosa lehet a kiváló gyáregység címnek. Az 1973-as vállalásaik teljesítése alapján a gyár 70 szocialista brigádja közül a kiszerelő terem Március 21 szocialista brigádja és az energia Puskás Tivadar szocialista brigádja első alkalommal nyerte el a vállalat kiváló brigádja címet. Külön említést érdemel, hogy a Március 21 szocialista brigád 30 éven aluli fiatalokból áll és mind a tizenegy tagja nő. A megtisztelő cím és a jutalmak átadására április 30- án a gyári ünnepségen kerül sor. A Dunaújvárosi Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat elnyerte a Kiváló Vállalat címet Az építésügyi és városfejlesztési miniszter — HVDSZ elnökségével egyetértésben — az 1973. évi kiemelkedő gazdasági munkája elismeréseként a Kiváló Vállalat címet adományozta a Dunaújvárosi Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalatnak. A vállalat 1973-ban az előző évhez 132,3 százalékra viszonyítva emelte árbevételét, ugyanezen időszak alatt a lakossági szolgáltatásokat az előző évinél 26,3 százalékkal magasabb arányban látta el. A vállalat árbevétele tavaly megközelítette a 114 millió forintot. Az egy főre eső termelési érték 104 ezer 460 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb az 1972. évinél. 1107 dolgozójából A vállalat 414 volt törzsgárdatag, a múlt évben 544-en vettek részt a szocialista munkaversenyben. 47 szocialista címért versenyző brigáddal. A vállalat kiemelkedő tevékenységére jellemző, hogy 1973-ban több mint tizenkétszer nagyobb összeget fizettek ki újításokra, mint 1972- ben, s az elfogadott újítások száma az 1972. évinek 335,3 százaléka volt. A munka szervezettségének és fegyelmének javulását tükrözi, hogy az 1972. évi tizenhat balesetet a múlt évben hatra sikerült leszorítani. Ilyenképpen az Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat a Kiváló Vállalat cím megpályázásához szükséges valamennyi mutatót pozitív irányban változtatott meg egy esztendő alatt. Az ősszel megkezdődik a hullámpapírgyári gépek szerelése Folyamatosan épül a hullámpapírgyár. Az építők tető alá hozták a papírgyártó csarnokot, s hozzákezdtek a közbenső födém építéséhez, amelyre a 130 méter hosszú, háromezer tonna súlyú, s évente százezer tonna hullámpapírt gyártó gépsor kerül majd. A 26. Állami Építőipari Vállalat munkásai iparkodnak a csarnok elkészítésével, mert a terv szerint már az idén ősszel hozzákezdenek a bel- és külföldi szerelők a gépmonstrum beszereléséhez V Kiváló Vállalat címmel kitüntetett élelmiszeripari és állami gazdaságok A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — egyetértésben az illetékes szakszervezetek elnökségeivel — az 1973. évi szocialista munkaversenyben elért kimagasló eredményeikért több vállalatnak és intézménynek adományozta a Kiváló Vállalat címet. Köztük Kiváló Vállalat címmel tüntették ki megyénkből az agárdi és mezőfalvi állami gazdaságokat, valamint a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalatot. A Közlekedés Kiváló Vállalata lett a Betonútépítő Vállalat A Közlekedés Kiváló Vállalata címet nyerte el a Betonútépítő Vállalat, amelynek Dunaújvárosban dolgozó útépítő munkásai is sokat tettek a közlekedés javítása érdekében. A dunaújvárosi építésvezetőség az elmúlt évben felújította a Seregélyes és Szabadegyháza között a 62-es számú utat, a külső benzinkúttól a Vöröshadsereg útig vezető bekötőutat és a tűzálló téglagyárhoz vezető bekötőutat is. A közlekedést javító munkájuk mellett az építésvezetőség dolgozói felújították a vasmű jónéhány vágányát, a folyamatos öntőműnél pedig darupályát építettek. Rendezték a dunaújvárosi papírgyár és a betonelemgyár közötti zagyvölgyet is. Idén a helyi betonútépítők a 62-es út Dunaújváros és Szabadegyháza között húzódó szakaszát újítják fel, és munkájuk nyomán kap aszfalt szőnyeget tól az akasztói Dunaföldvárelágazásig húzódó út is. Rájuk hárul a Béke tér rendezésének befejezése, amelynek július 15-i határidejét — vállalásuk szerint — június 30-ára szeretnék előrehozni. Szerdán: Ifjúsági szolidaritási gyűlés a vasműben Április 24-én, szerdán déliután fél három órakor a Dunai Vasmű kultúrtermében (a főbejárat mellett) rendezi meg a Dunai Vasmű KISZ Bizottsága Dunaújváros fiatalságának ifjúsági szolidaritási gyűlését. Palusák Istvánnak, a Dunai Vasmű KISZ Bizottsága politikai munkatársának megnyitó szavai után dunaújvárosi pol-beat együttes lép fel, majd a budapesti Irodalmi Színpad tagjai adnak műsort. Ennek keretében hazánkban tanuló chilei fiatalok is fellépnek.