Dunaújvárosi Hírlap, 1977. február (22. évfolyam, 9-16. szám)
1977-02-01 / 9. szám
4. oldal Dunaújvárosi Hírlap Harminckét éve történt A dunapentelei epizód A fasiszta csapatok Dunapentele környékén elérték a Dunát, s ezzel a Duna nyugati partján kettévágták a harmadik Ukrán front csapatait. A szovjet front csapatai szorongatott helyzetbe kerültek — írja a nagy honvédő háború története azokról a napokról, amikor a Budapesten körülzárt német csapatok felmentésére indított harmadik kísérlet keretében a harmadik SS páncélos hadosztály átmenetileg visszafoglalta Dunapentelét. Említésre is alig méltó esemény volt ez a nagy háborúban, de könnyet, szenvedést, újabb félelmet jelentett az itt élők számára, s újabb áldozatokat követelt a szabadságunkért küzdő szovjet katonáktól. A dunapentelei epizód hadászatilag nem volt annyira jelentős, hogy a történelemkönyvek megemlítsék, de nekünk dunaújvárosiaknak a közelmúltunkhoz tartozik. Ezért közöljük Őry Zoltán írását, amely saját személyes emlékein kívül történeti kutatómunkájának eredményeit is tartalmazza. 1945 elején a dunántúli harcok Bicske—Győr térségében egy ideig elcsendesedtek, viszonylagos rövid nyugalom állt be. A németeknek így lehetőségük nyílott egy, a Budapesten gyűrűbe zárt fasiszta csapatok felszabadítását célzó nagyobb méretű támadás előkészítésére. A támadó erőket a Balatontól északra levő állásokban gyülekeztették. Innen kellett volna széles fronton Budapest visszafoglalására indulni. Még január 16-án késő este elhagyták Komáromot a német egységek, és éjszakai szállítással a Balatontól északra Berhida és Veszprém térségében foglalták el kiinduló állásaikat. Január 18-án hajnali öt órakor a tüzérség és a fegyveres SS nehéz aknavetőinek rövid össztüzével kezdődött a támadás. A támadó alakulatok harci értéke viszonylag magas volt, előnyomulásukat 135 repülőgép is támogatta. A szovjet alakulatok éberen fogadták a támadást, páncélelhárító ágyúk okozták a támadók első veszteségeit. Négy aknazár, amelyek közé nagyfeszültségű vezeték volt telepítve, nehezítette a fasiszták továbbjutását. A páncélosok és a tüzérség öt teljes órán át tüzeltek, amíg a műszaki alakulatok az aknazáron keresztül utat nyitottak. A német 3. páncélos hadosztály a Balatontól keletre vezető út irányába támadott. Enyinget elfoglalva körülbelül 40 kilométert hatolt előre, és Kálóznál elérte a Sárvíz-csatornát. A folytatással reggelig várni kellett, mivel a harckocsikat nem tudták üzemanyaggal feltölteni. Január 19-én hajnali negyed hatkor törtek ki a hídfőből. Akadálytalanul rohanták le Déget, Sárbogárdot, Hercegfalvát, és nyolc órára Dunapentelénél elérték a Dunát. Ebben a térségben a harcok viszonylag hoszabb idő óta szüneteltek. A front Székesfehérvár mellett a Balaton északi partjáig húzódott. A Vörös Hadsereg mélységben tagozott védelmet még nem épített ki. A német páncélosok előnyomulását csak a szovjet egységeknek, azok az utánpótlást szállító járművei akadályozták, amelyeket vezetőik az úton hagytak (többek között több új hernyótalpas kétéltűt és amerikai tartálykocsit is). A Dunapentelét a szovjet csapatok először 1944. december 6-án szabadították fel. A faluban egy hidászalakulat állomásozott. Feladata volt a dunai átkelés és az utánpótlás vízi szállításának biztosítása. Az átkelőhely ellen intézett német repülőtámadásoktól eltekintve a harcok már megszűntek. A löszpartok magaslatain felállított ütegek a zajló Dunán úszó jégtáblákat törték lövedékeikkel. Az elemekkel folytatott harcban az ember maradt alul, a jég elsodorta a hidat. Ettől kezdve a két vízpart kapcsolatát a jégtáblák között manőverező szállítóhajók tartották fenn. A szovjet parancsnokság azért, hogy komolyabb ellenállásra alkalmatlan egységeit a teljes megsemmisítéstől megmentse, kénytelen volt a falut kiüríteni. A Kálvária dombra felkapaszkodott német rohamlövegek rövidesen elsüllyesztették azokat a hajókat, amelyek a visszavonuló szovjet katonákat szállították. Akiknek nem sikerült a túlpartra eljutni, az a Szalki-sziget sűrű bozótosaiban talált menedéket. A szigetre a németek nem mertek átkelni. * Január 19-én reggel messziről érkező tompa puffanásokat lehet hallani. Az utcán szovjet katonák sorakoznak. Az erősödő ágyúlövések hangjába a villámgéppuska éles berregése vegyül. Már minden irányból rohanó katonákat lehet látni, egyikük lóháton. A ló lecsúszik a lejtős parton, maga alá temetve lovasát. A hidászalakulat parancsnoka és törzsének szállása már egy hónapja nálunk volt. Búcsúzik litáron Petrovics, minden esti kártyapartnerünk. ,,Menni kell, viszontlátásra.’’ Visszanéz, és int, hogy menjünk a bunkerba, mert a németek mindjárt ideérkeznek. Megfogadjuk tanácsát. Elkezdődik az ágyúk párharca. A szovjet katonáknak sikerül a Rác közbe és az ONCSA-telep mögé telepített ütegeikkel a német páncélosok rohamát lassítani, míg bajtársaik átjutnak a védelmet jelentő szigetre. Január 20-án reggel napsütés és szinte hallható csend fogad. A templom mellett, a Magyar utcán szovjet tengerész hever. Állkapcsát vitte el egy lövedék. Odább egy gyalogos katona, lábán vadonatúj csizma. A szigetre vezető út és a Magyar utca találkozásától végig a töltésen összetorlódott járművek, ágyúk, lovak. A Szent János szobor mellett, egy kocsi bakján nagy bajszú, öreg katona pufajkában, nyakában a géppisztoly. Mintha élne, mintha a lovaiért aggódna. De nem él. * Január 20-án délelőtt megérkezett a Dunapentelére betört páncélosok utánpótlási oszlopa, így déli fél kettőkor elindulhatott a 6-os út északi irányába Budapest felé egy erősebb páncélos harci csoport. Szovjet repülők mély támadásaitól kísérve benyomult Rácalmásra, Perkátára. Adony előtt egy aknazár megállásra késztette. Az éjszaka folyamán szovjet egységek átszakították a nyugatra húzódó „Viking” SS páncélos hadosztály arcvonalát és dél felé törtek előre, majd két irányból támadva, visszafoglalták Hercegfalvát. A fasiszta páncélos csoport erről mit sem tudva, rohammal bevette Adonyt, majd parancsot kapott a visszafordulásra, hogy az előre nyomuló szovjet erőket oldalba kaphassa. A Hercegfalváról kiűzött németek Perkátán, az apácazárda környékén rendezkedtek be védelemre. * A németek a házaknál, a pincékben visszamaradt szovjet katonákat keresnek. Az úton heverő katona lábáról valaki már lehúzta a csizmát. Január 22-én visszatért Adonyból a páncélos harccsoport. A német támadás lendülete elakadt. Január 23-án Hercegfalva birtoklásáért ismét súlyos harcok folynak. A szovjet páncélosok a házak között jó búvóhelyre találtak, és így a sűrű hóesésben rövid idő alatt négy Párducot lőttek ki. Német páncélgránátosok három T—34-es megsemmisítése után, gyalogsággal együtt csak nehezen tudták visszafoglalni. Dunapentelén is egyre nehezebbé vált a helyzetük. * Lakóház a Frankl-hegyen, ablaka a szigetre néz. A folyosó végén homokzsákok, fenyőágakkal álcázva, mögöttük villámgéppuska és egy fiatal német katona. Fél. Az előző napon két bajtársát lőtték ki. Nem tudják, honnan lőhettek. A harcok után megismertük a titkot. A vízparthoz közép öreg, odvas fa áll, annak odújában rejtőzött a szovjet mesterlövész. A fa kérgébe vágott kis ablakon át éppen a géppuska-fészekbe lehetett látni. Január 24-én szovjet lövészezred páncélos támogatással délről támadta Dunapentelét. A német egységeknek sikerült a támadást visszaverni, de a nagy veszteségek miatt Sárosdot feladták. A bunkerban vagyunk, a lámpában sózott benzin világít, peróleum nincs. Kívül holdfényes éjszaka, repülőgépek súgása hallatszik. Közvetlen közelből erős robbanások, a pince megrázkódik, a légnyomás kivágja az ajtót, a lámpa kialszik, szerteszél a levegőből visszahulló törmelék hangja, a nyitott ajtón át por, hó hatol be. A bombák mellettünk és felettünk robbantak. Rövid idő múltán csend, a bombázók elmentek. A nyári konyha, disznóól, fészer romokba hever, a fél háztetőt elfújta a légnyomás. A disznónak semmi baja, három német katona kergeti az éjszakai homályban. Január 26-án a német vezetés felismerte, hogy a körülzárt „Budapest erődöt” többé már nem tudja felmenteni. A szovjet erők a támadás megállítása után minden vonalon ellentámadásba mentek át a Csepel alatt létesített hadihídon át nagy erőket vetettek harcba. Január 27-én reggel fél kilenckor az offenzíva leghevesebb pergőtüzével kezdték meg általános támadásukat az egész frontszakaszon. A Sárosdról kiinduló egységek olyan meglepetésszerűen ütöttek rajta Hercegfalván, hogy a német parancsnok is harcálláspontja ablakán kiugorva tudot csak elmenekülni. Hercegfalva birtoka jó kiinduló helyzetet biztosított a szovjet csapatok részére egy északkeleti irányban végrehajtott támadáshoz. Ennek keretében szovjet páncélosok átszelték a Dunapentele—Perkáta közötti országutat. A fenyegető helyzet miatt a németek kiürítették Ijerkátát. A dunapentelei fasiszta egységeket a szovjet hadsereg gyűrűbe zárta. Január 28-án vívott heves harcok után Perkáta visszakerült a németek kezére. Délelőtt megyünk a Magyar utcán, aknavetők lövedékei robbannak, menedéket keresve elbújunk a Brettyó épülő hídja alatt. A patakban arcra bukva polgári ruhás holttest úszik a vizen. A németek lőtték le, ismerősök azt mondják: szovjet felderítő volt. * A 3. német hadosztály, különösen Sárosd környékén, olyan veszélyeztetett helyzetben volt, hogy a Dunapentelén körülzárt egységei felmentésére nem is gondolhatott. A fasiszták ezért a Zichyújfalu és Gárdony térségében harcoló 1. páncélos hadosztály alakulatainak maradványaiból sebtében egy különítményt állítottak össze, amely feladatul kapta, hogy a Dunapentele körül bezárt szovjet gyűrűt felnyissa, és bezárt német egységeket kiszabadítsa. A harccsoport két egységből állt: az egyiknek a fő erősségét az egyéb felszereléseken kívül tizenöt „Királytigris”, a másikét tizenhat „Párduc” alkotta. Január 29-én a hajnali szürkületben Perkáta északi térségében védőállásokaba vonult páncélosezred oltalmazó tüzének védelmében robogtak Dunapentelétől északra hét kilométerre a 6-os útig. A kapcsolatot nem sikerült megteremteniük. Rövidesen védekezni kényszerültek, délután az egyik csoport a Szilia-majornál foglalt reteszállást, míg a másik Galambos-pusztát szállta meg. A parancsnoki harcálláspontot a kápolna pincéjében rendezték be. Január 30-án reggel nyolc órától tízig három hullámban, huszonkét , szovjet páncélos, erős tüzérségi és gyalogsági támogatással, Katyusák lövedékeivel támadta Galambos-pusztát. Az egyik párduc azonnal mozgásképtelenné vált, a T—34-esek ennek kilövése után bejutottak a gazdaság udvarába. A segítségül siető másik Párduc több lövedéktől találva, felrobbant. Német páncélgránátosok két T—34-est páncélököllel lőttek ki, a harmadikat a parancsnoki harcálláspont bejárata előtt aknatöltettel robbantották fel. A fasiszta különítmény számára válságossá vált helyzetet az utolsó pillanatban megérkező sziriai és dunapentelei csoportoknak még sikerült megmenteni. Egy óra felé ismét csend volt Galambos-pusztán, csak a negyvennél több kilőtt páncélos és jármű maradványai égtek, füstölögtek a gazdaság körül. A fasiszta csoport továbbjutását újabb körülmény akadályozta. Utánpótlási vonalát a Galambos-puszta és Perkáta között kelet felé előnyomuló szovjet páncélos ék zárta el olyan erővel, hogy felhasítására gondolni sem lehetett. Más megoldás nem volt: át kellett térni Perkátára. Az esti sötétség beálltával, a szovjet reteszállás éle előtt, az út két oldalán vonultak a falu felé. Kis késéssel érkezett, mivel a mélyvölgyi réteszállás tüzelése a vonulást egy időre megállította. Éjszakai pihenő és utánpótlás vételezése után, január 31-én reggel, az útmenti erdőcskékben bujkálva, harcban a szovjet egységekkel érkezett az első csoport a Galambos-pusztáról nyugatra levő útelágazásig, amelyet két óra tájban, meglehetősen gyenge ellenállás mellett elfoglalt. A sötétség beálltával követte a második csoport, amely az országút mentén, a György-major felett támadott keleti irányban a 188. magassági pontig. Innen állították vissza a kapcsolatot a Dunapentelén bezárt német egységekkel, amelyek február elsején a reggeli órákben kényszerültek kivonulni a faluból. Ezzel Dunapentele végleg felszabadult. Február 2. Reggel tejért megyek. A házunk előtt szovjet tüzérlöveget vontatnak tüzelőállásba, nem sokkal odább a másikat már szintezik is. Visszafelé jövet az ágyú már lebontva, szinte menetkész. „Germán kaput, vojna kaput” — mondja az egyik tüzér. Házunk előtt parancsnoki kocsi, a hidásztörzs ügyeletes tisztje érkezett Zsorkával, a komszomolista gépkocsivezetővel. Petrovicsot kérdezem. Elfordulnak. lllárion Petrovics harcos — egy hónapig minden este kártyapartnerünk, aki annyi mindent mesélt nekünk Volga menti hazájáról — nem jött vissza. Sokan voltak, akik örökre itt maradtak. Sok minden változott azóta. Hercegfalvát Mezőfalvának hívják, a pentelei fennsíkon új város épült. Jó, ha tudják fiatal lakói, hogy szabadságukért milyen áldozatot hoztak azok, akik az elnyomás ellen, a fasizmus ellen, az ő szabadságukért is harcoltak ... * *, * * * 1977. február 1., kedd TV-ajánlatunk 1977. február 1., kedd 20.00: A CÁRNÉ ÖSSZEESKÜVÉSE Magyarországi ősbemutatót láthatnak a nézők. Alekszej Tolsztoj drámáját ugyanis még nem mutatta be magyar színpad. A Szovjetunióban viszont sikerdarab. A mű az 1917-es polgári forradalom győzelme után játszódó történet. Egy bírósági tárgyalás keretében derül fény a cári udvar belső intrikáira. Elsősorban azokra a törekvésekre, amelyekkel a cárné és Raszputyin próbált beleavatkozni az események menetébe. Érdekesen, sokoldalúan bontakozik ki a cárné és Raszputyin politikai kapcsolata, egymásrautaltsága. A főbb szerepeket Ruttkai Éva, Tomanek Nándor, Almási Éva, Mensáros László, Szilágyi Tibor, Oszter Sándor játssza. Február 2., szerda 21.00: NEM LŐNEK, CSAK FÚJ A SZÉL hiáig. És amikor a kedves néző már kellemesen nevetgélve besétált a kispolgári lélek labirintusában meglepetés éri. Mosolyt arcrafagyasztó, rádöbbenésre késztető meglepetés. Február 3., csütörtök 18.30: A MÁSODIK FIZETÉS A Horizont szerkesztőség műsora. A Magyar Televízió és az AHN közös filmje ezúttal a szovjet emberek szociális ellátottságáról ad képet. A borítékon kívüli juttatásokról szóló dokumentum műsorban bemutatják a szovjet állampolgárok fizetésen kívüli juttatásait. Nevezetesen azt, hogy milyen összegeket fordítanak például a gyermekintézmények, az óvodák, bölcsődék, iskolák építésére. Milyen az egészségügyi ellátás, hány kórház, orvosi rendelő épül. Hogyan alakulnak a nyugdíjak, mennyit költ az állam az üzlethálózat, az üdülést, pihenést biztosító lehetőségek megteremtésére. (Ki» Három korba, három szituációba helyezi az író Görgey Gábor ugyanazt az embertípust, amelynek a magatartását leegyszerűsítve kispolgárinak szokták nevezni. — Ezt a drámát kifejezetten a televízió számára írtam — mondja Görgey Gábor. — A „’kísérlet” alaptétele a következő volt: mi lenne, ha egy ilyen szűk látókörű család szobájába — s ez a magatartás egyáltalán nem korhoz kötött — megjelenne a lövészárok? Vajon észrevennék-e egyáltalán? Vagy még a lövésekre is azt hiszik, fúj a szél? Burleszkbe hajló komédia, amelyben mindenféle vígjátéki elem megtalálható, a kabarétréfából a tragikomé jelenet a Charlie című magyarul beszélő amerikai filmből, amely a Virágot Algernonnak című világhírű regényből készült. (Február 5. 22.05) Rádióhalgatóknak keddtől péntekig Interjú a világ legnagyobb rákkutató intézetéből (Kedd, Kossuth, 21.05) A Manchesteri Rákkutató Intézetben Lajtha László akadémikus igazgató vezetésével rákkutatók megtalálták a vérképzés őssejtjét. A műsorban arról is szó esik, hogy miképpen jutottak el a kutatók a rákkutatás „melléktermékeként” az öregedés egy egészen új megfogalmazásához. A hatvan kiváló tudóssal dolgozó intézetben a világon alkalmazott szinte valamennyi módszer kontarollja folyik, amelyek közül szervátültetés akadályát képző immunológiai gondokról és fontos részeredményekről is szó lesz az interjúban. Épül? Nem épül? (Csütörtök, Kossuth, 17.07) Jól tudjuk: a kórházi, rendelőintézeti építkezések, rekonstrukciók nem éppen a leggyorsabban készülnek. Általában egyedi és igen sok különleges igényt jelentő, fokozott figyelmet kívánó munkákról lévén szó, az építőipari vállalatok nem nagyon kapkodnak az ilyen feladatok után. Bizonyára ezzel is magyarázható, hogy nem mindig a kívánt tempóban és minőségben valósulnak meg. Néhány helyszínen a hallgatók levelei segítségével kutatja fel a műsor a mai valós helyzetet, s kér a tapasztalatokra választ az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjétől, dr. Tarlós Zoltántól. ~Fermiá*l ajándék ízléses népművészeti tárgyakat* kötött és szövött árukat, kézimunkáikat* varrott szőnyegeket kínál 30-40 százalékm áreng^edménnyer a Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat boltja: 2400 Dunaújváros, Dózsa György út 1« A gazdag áruválasztékból február 12-ig válogathat. NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI SZÖVETKEZETI VÁLLALAT (469)