Dunaújvárosi Hírlap, 1984. január (29. évfolyam, 1-9. szám)
1984-01-13 / 4. szám
1984. január 13., péntek TA'JOLO' (A PÉNTEK: A vesztes PONT színjátszóegyüttes előadása a Bartók Béla Művelődési Központ stúdiótermében 19 órakor) A gyümölcsfák növényvédelme (Dr. Farkas Károly tanszékvezető egyetemi tanár előadása az MMK 210-es termében, 17 órakor) gi HÉTFŐ: Körutazás: Kuba I. (Dr. Iványi József előadása az MMK 310-es termében 17 órakor) A magyarországi délszlávok szokásai (Kiss Máriának, az MTA tudományos kutatójának előadása az MMK 210-es termében 17 órakor) IDŐSZAKOS KIÁLLÍTÁSOK: Móder Rezső kiállítása (Az MMK kisgalériájában) ff. állandó kiállítások: Dunaújváros története az őskortól napjainkig (Intercisa Múzeum. Megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Domanovszky-képtár (Komócsin liget 11. Megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK Vendégünk az élsportoló (Az MMK 204-es termében január 13-án, 18 óra 30 perckor) Ügyes kezek: nemezkészítés (Az MMK 204-es termében január 16-án 16 óra 30 perckor) Reviczky Imre ezredesről láthatunk portréfilmet ma 21 óra 50 perckor a televízió kettes programján. A film rendhagyó: a „főszereplő” huszonhét éve halott. Ő az, aki Illyés Sorsválasztók című drámájában úgy szerepel, mint aki „vagonszámra küldte a munkaszolgálatosokat a halál helyett kórházba, otthoni dekkolásba ...”, ő az a kutyabőrös, horthysta katonatiszt, aki éjjeliőrként végezte egy TÜKER-pincében és akiről utca van elnevezve az egyik izraeli városban. Róbert László és B. Révész László filmjét Emléktábla a Mandula utcában címmel sugározzák. Először mindenki főszerepet akar Több volt az alabárdos Sikongva mutatták a gyerekek, ki a bűnös, ki csempészte a mérges gombát a kosárba. Akkora volt a hangzavar, hogy az előadást félbe kellett szakítani, csak amikor visszaültek a helyükre, akkor folytatódott a darab. Nem volt rossz színházi élmény A király és a favágó című mesejáték. Igaz, meg sem közelítette a kaposvári produkciót, Lázár Ervin: A kisfiú és az oroszlánok című darabját, amely bizonyosan az évad legnagyobb sikere volt. Bár minden előadás ilyen jó lenne. Csakhogy a gyermekszínházak többsége nem ilyen. Az utolsó hakni A Bartók Béla Művelődési Központ kényszerhelyzetben van. A gyermekelőadás hiánycikk, a szervezők rákényszerülnek a hakni-társulatok darabjaira. A vidéket járó Népszínház esetében pedig látatlanban döntenek egy-egy bemutató mellett, mert még a premier előtt kiárusítják a produkciót egy évre előre. Igazából múlt időben kellett volna mindezt leírni. Ugyanis hétfőn volt az utolsó hakni fellépés a Bartókban, a művelődési ház a jövőben másként gondoskodik gyermekeknek való színházról. — Tanultunk néhány rossz előadás tapasztalataiból — mondja Smuk Imre, a művelődési ház igazgató-helyettese —, ugyanakkor a színházak is kezdenek gyermekeknek szóló darabokat a műsorukra tűzni. Bizonyára rájöttek, hogy az a generáció nem kap színházi élményt, amelytől elvárják, hogy a jövő értő közönsége legyen. Ezek a produkciók majdnem kétszer annyiba kerülnek, mint a haknik, mégis az igényes, színvonalas darabok megvételét tervezzük. Emellett tavasszal amatőr együttesek gyermekműsoraiból is indítunk egy sorozatot, megpróbálunk visszatérni egy s néhány évvel ezelőtti kezdeményezésre, az irodalomórákhoz kapcsolódó műsorok bemutatására. Papíron sok van A gyermekszínház — ha nem gügyögés — a legjobb eszköz, hogy a gyerekekből színházat szerető, igénylő embert faragjon. De nem az egyetlen. A színjátszás legalább úgy formálja (formálná) a gyermek személyiségét. Dunaújvárosban majd minden iskolában van színjátszókör (csak zárójelben: néhol csak papíron, mert ha nincs országos döntőig „felmenő” kulturális seregszemle, a tanító néni nem vesződik „potyára” a gyerekekkel). A Ságváriban kettő is működik, a Csiribiri és Kiscsiri. Van, ahol a hátrányos helyzetűeknek is szerveztek egy önálló csoportot, mert olyan személyiségfejlődést tapasztaltak a gyerekeknél, amit éppen náluk, nagy hiba lett volna kihagyni. A pedagógiai szakkönyvek oldalakon át sorolják, mi a színjátszás haszna: a gyerekek felszabadultabbak, bátrabbak lesznek, jobban figyelnek saját magukra. Emellett fejleszti (amelynek a kifejezőkészséget a beszéd csak egyik formája), az emlékező- és utánzóképességet, a kreativitást, az önkritikát. Már a szerepek elosztása is roppant tanulságos — mondja dr. Koppányné Lukács Ilona, a Ságvári iskola nevelője. — Először minden gyerek főszerepet szeretne, aztán ők maguk rávezetik egymást, kinek milyen szerep lenne jó. Emellett a történetekben lévő igazságok megfogalmazása is nevelő hatású. A játék öröme A színjáték akkor igazi, ha van kinek bemutatni. Az évenként rendezett kulturális seregszemlén általában nincs közönség, legutóbb is csak a zsűri látta a darabokat. Nem is játék volt, hanem vetélkedő. Idén azt tervezzük, hogy először óvodákban mutatjuk be a színdarabokat, aztán a szülőknek, a napköziseknek, s ha sikerül, egy városi előadást is tartunk — mondja a Csiribiri vezetője. Színjátszócsoportot vezetni, darabokat betanítani óriási munka. A játék öröme mégis csak keveseknek jut. Néhány éve volt egy iskolai színielőadás — a Toldit játszották el a gyerekek — amelyben az iskola valamennyi diákja föllépett. Talán a forgatókönyvben megszabottnál több volt az alabárdos, a hírnök, a táncos, az udvarhölgy, a szolga, de mindenkinek volt egy aprócska szerepe. Még a bokrot, a tüzet, az éjszakát is gyerekek „játszották” el. S aki már gyermekkorában fellépett „igazi” színpadon, az felnőtt korában is vonzódni fog — mégha „csak” nézőként is — a világot jelentő deszkákhoz. Jakab Klára Még az idén Kamaramozi Hamarosan átköltöztetik a Mező Imre Ifjú Gárda alegység klubját a Dózsa Filmszínházból a 4-es óvoda pincéjében lévő klubba. Ezután — előreláthatólag három hónap alatt — átalakítják a helyiséget egy vetítésre is alkalmas teremmé, s itt kap otthont a kamaramozi, ahol filmtörténeti, rendezői sorozatokat, művészfilmeket vetítenek majd. Terveznek, több filmből álló western és sci-fi-sorozatot is. A kamaramozi valószínűleg ősszel fogadhatja az első nézőket. Ha Pestre megy... Álomképek kiállítása Látható, amit nem állítottak ki. Ez az ellentmondás valós: a Liget Galériában bemutatják Gross Arnoldnak azokat a képeit, amelyek az előkelő belvárosi kiállítóterem nagy tárlatán nem kaptak helyet. (A helyszín: az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarka, itt látható kedd kivételével naponta 3-tól 5-ig a tárlat.) Akinek a Ligetben van dolga, a Széchenyi-fürdő vagy a műjégpálya környékén jár, tegyen kirándulást a Liget Galériának keresztelt üzletbe: a kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész groteszk, ironikus, a hétköznapok kis csodáinak, apró emberi gyarlóságainak költői ihletésű festményeit láthatja. A képek mintha álomvilágba kalauzolnák a nézelődőt: Vadnyugatra utazunk a háromkocsis Baltimore and Ohio gőzössel, hogy megérkezzünk egy chicagói üzletbe, ahol Gross ifjúkori képei, „álmai” láthatók: Ásatások a johanniták birodalmában Páratlan kövek Emberfejjel díszített, rendkívül szép szenteltvíztartó medence töredékei kerültek elő Székesfehérváron, a johannita lovagrend hajdani birodalmának maradványait kutató régészeti ásatáson. A XII. századból származó töredékek a szakemberek szerint páratlan értékűek, hasonlóan szép kövek eddig abból a korból nem kerültek elő. Székesfehérvár hajdani, mocsarakkal körülvett területén, az úgynevezett szigetben, télen is folytatják a kutatásokat, az István király Múzeum régészei mielőbb szeretnék felszínre hozni a nyolcszáz éves épületeknek — a johanniták konventjének, ispotályának és rendházának — maradványait. A kibontott falmaradványokat nem temetik vissza, hanem restaurálják őket, s romkertet alakítanak ki, e köré építik a város legújabb lakótelepét. Két darab négy napon Vendégjáték Pesten A fővárosban „tájol” Dunaújvárosi Bemutatószína pad. Január 18-án és 19-én az Anyaöl, 20-án és 21-én az Otthon című darabot mutatják be a Játékszínben. Az Anyaöl premierje egy évvel ezelőtt volt, Marin Sorescu drámáját Merő Béla állította színpadra, a főszerepet Molnár Piroska Érdemes művész játssza. Az Otthon t az idei évad első darabjaként mutatta be a társulat. Paál István rendezte a Storey-drámát, amelyben Bálint Andrást, Kőmíves Sándort, Győry Franciskát és Koós Olgát láthatják a nézők. „Ezek nem könnyű percek” - dúdolhatnak a főiskolás diákok, bár úgy véljük, mostanában nincsenek éppenséggel nótás kedvükben. December 27-től vizsgaidőszak van a dunaújvárosi műszaki főiskolán. 538 diáknak kell beszámolnia, átlagosan öt-hat tantárgyból. A nehéz időszak után január 30-án fellélegezhetnek a hallgatók, ismét elkezdődik a tanítás „nyugodt” időszaka ,Mentik” a könyveket Három hétig féláron könyvmentő akciót indított ismét a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat két üzlete, a Babits Mihály és a Taberna könyvesbolt. Az 1982 előtt kiadott köteteket féláron árusítják január 16. és február 4. között. Sok útikönyvet, történelmi, művelődéstörténeti munkát, művészeti albumot, tanulmányt, mesekönyvet, ismeretterjesztő és tudományos munkát kínálnak megvételre. A háromhetes akció idején a Taberna könyvesbolt több utcai árusítóhelyet is nyit a Vasmű úton és a Dunai Vasmű főbejáratánál. A Laurens család és a Noszty fiú Sorozatok a képernyőn Az új évben is folytatja jól bevált kedd esti sorozatait a Magyar Televízió: a Wagner életét bemutató epizódokat követően — február végétől — tíz héten át a Laurens család „vendégeskedik” majd a magyar tv-nézők otthonában. Az NSZK- ban forgatott filmsorozat a Franciaországból Németországba települt hugenották és leszármazottaik történetét dolgozza fel. A tavaszi kedd estéken vetítik le a Pastorale című, 4 részes holland filmet, amely a holland ellenállás eseményeivel ismerteti meg a nézőket. A hagyományos vasárnap délutáni, neves filmművészek életművét bemutató sorozatban a közeljövőben Gertler Viktor Kossuth-díjas rendező filmjeit tűzik műsorra. A sorozatot a Horthykorszakbeli Magyarország társadalomrajzát adó Díszmagyar nyitja meg. A továbbiakban levetítik a Gázolást, a Dollárpapát, a számos népszerű színészt felsorakoztató Állami Áruházat, az Én és a nagyapámat, a Felfelé a lejtőnt, a Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-regény adaptációt, Jókai Aranyemberét, valamint az És akkor a pasas ... című filmet. Iskola reggeltől estig - Otthon Előnyös a szülőknek, hasznos a gyerekeknek, biztosabb a pedagógusnak, mi az? Találós lehetne kérdésként talán így megfogalmazni az iskolaotthonos oktatás legfontosabb tulajdonságait. 1971-ben szervezték meg az első ilyen osztályt — vagy inkább egész napos tanulócsoportot? — a kertvárosi József Attila iskolában. Akkor még az egész országban az elsők között voltak ezzel — de ma sincs sok ilyen osztály. Dunaújvárosban például négy általános iskolában, összesen kilenc iskolaotthonos csoport van, többnyire az első-második évfolyamokban. Otthonos iskola Mi is az iskolaotthonos oktatás? Tulajdonképpen olyan alsó tagozatos osztály, amellyel két tanító foglalkozik, illetve ebben az esetben nagyon is indokolt a nevelő szót használni. A gyerekek ugyanis reggeltől délután ötig együtt vannak a pedagógusokkal, de ezt az időt nem csak iskolai órák töltik ki. Minden nap legalább másfél órát töltenek szabad levegőn, ebéd előtt vagy után, s a napközivel ellentétben itt nem csak délután van idő felkészülésre, leckeírásra: délelőtt is sor kerül erre. S a tananyag megértését, a feladatok helyes megoldását felkészülés közben ugyanaz a tanító segíti és ellenőrzi, aki az órát tartotta. Több idő a tehetségnek Tizenhárom év alatt egyértelműen bebizonyosodtak ennek az oktatási rendszernek az előnyei. A gyerekek tudása sokkal megalapozottabb, terhelésük a rugalmasabb időbeosztás következtében kisebb. Még olyasmit is megtehetnek, amit különben csak ritkán, s akkor is csak az órarend, a tanulásbeli előrehaladás rovására: kiállításra, színházba, moziba mehetnek. Az órák sem szigorú 45 percesek: a lecke nehézsége, vagy az anyag terjedelme szerint hosszabbodhatnak-rövidülhetnek. Kevesebbb az osztályismételés, a hátrányos helyzetű gyerekek is könnyebben pótolhatják lemaradásukat , és több idő jut foglalkozni a kiemelkedő tehetségekkel. Nem elhanyagolható előny az sem, hogy az osztályokból ilyen körülmények között hamarabb válik közösség. Az előnyök a családban is érezhetők. Mivel a gyerek csak hét végén viszi haza a tankönyveit — szinte csak megmutatni —, nem csak könnyebb a szülők dolga, hanem így lehetőség van arra is, hogy hosszabb, tartalmasabb programokat szervezzenek, több időt töltsön együtt a család. Nem ellenzik Mégis... A sok előny ellenére viszonylag lassan terjed ez a praktikus oktatási forma. Bár a hivatalos előírások lehetőséget adnak bevezetésére, (az 1—4. osztályokban), két komoly ok miatt sok helyütt húzódoznak ettől. Az egyik ok: a pedagógus laksága felelőssége és elfogösszehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a hagyományos rendszerben. Valóban külön-külön kell foglalkozniuk mindenkivel. A másik ok a pénz. A több munkáért egyik iskolában sem tudnak többet fizetni, és a pedagógushiány miatt elég nehéz egy osztályhoz két nevelőt beosztani. E kilenc osztálynál azonban bizonyára többet lehetne átszervezni a városban iskolaotthonos rendszerűvé, még e nehézségek dacára is. Meggondolandó a kertvárosi iskola igazgatónőjének megállapítása: az átszervezés után sem volt szükségük több pedagógusra. A hagyományos osztályokból (átlagszám 30—35 gyerek) legalább 25-en amúgy is napközibe jártak délután, velük is sok nevelőnek kellett foglalkozni. S még valami: az iskolaotthonnal máris nagy buzgalommal foglalkozó pedagógusok szakmai öntudatát érdemes lenne a fizetésükben is elismerni. Aligha fizetnénk rá. P. J. nem tanulnak