A Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 52-60. szám)

1991-07-16 / 56. szám

MEGEMELT NYUGDÍJAK N­yugdíjemelés lesz au­gusztus elsejétől. Az intéz­kedés elsősorban az idén nyugdíjba vonultakat hozza jobb helyzetbe. Azok, akik már tavaly jogosultak vol­tak, de csak az idén január 1. és február 1-je között vonultak nyugdíjba, 13-18 százalék közötti emelést kapnak, de ez maximum kétezer forint lehet. Tíz szá­zalékkal emelik az ezt köve­tően nyugállományba kerül­tek díját, ezt időarányosan határozzák meg. A baleseti járadékosok közül, akik ja­nuár elseje előtt el­kapják járadékukat, 21 százalékos emelésben részesülnek, a többiek 10 százalékos bal­eseti járadékemelésben ré­szesülnek. Az említett intéz­kedések nem vonatkoznak a 26 ezer forint fölötti nyug­díjakra. MEZT VÁLTOTT A KÉPVISELŐ Ugrin Emese keresztény­demokrata képviselő „átült" a kisgazdákhoz. A döntését azzal indokolta, hogy egyet­ért a kisgazdák program­téziseivel, azok valóra váltá­­sán kíván a továbbiakban munkálkodni. Azt azonban cáfolta, hogy az átlépé­sért cserébe bármiféle po­zíciót kínáltak volna neki. Hangsúlyozta, hogy tovább­ra is kereszténydemokrata érzelmű marad. BENT VANNAK A VÍZBEN Tegnap Pozsonyban kez­dődtek tárgyalások a ma­gyar és a csehszlovák kor­mányküldöttség részvételé­vel a bős-nagymarosi vízi­­erőmű további sorsáról. A magyar javaslat szerint, ha a szlovák fél eláll a bősi erőmű teljes megépítésétől, illetve üzembe helyezésétől, Magyarország vállalja, hogy hasonló teljesítményű gáz­turbinás erőművet épít Szlo­vákiában. A szlovák minisz­ter - előzetes - álláspontja szerint ez a javaslat kormá­nya számára nem elfogad­ható. PEDIG VALAKIKET VERTEK... Incidensek tarkították az MSZDP szombati országos értekezletét. Reggel a bel­ső ellenzék tüntetett a párt­központban, de onnan ki­űzték őket Petrasovits Anna hívei, akik a délutáni sajtó­­tájékoztatón már idillikus képet festettek az értekez­letről. Pedig a röpcédulázó belső ellenzék tagjai közül volt, akiket meg is vertek, s az elnökasszony beszéde alatt az ellenzék kivonult a teremből. Petrasovits Anna szerint pártján belül nincs egységes ellenzék, legfel­jebb 4-5 fős csoportok. KÖNYV - A MEIN KAMPF SZELLEMÉBEN A Mein Kampfot árulják Budapesten. A könyv napok alatt elkelt, a szerző Mónus Áron, a mű címe pedig Összeesküvés: A nietzschei birodalom, bőven megtűz­delve fajgyűlölettel, s a Mein Kampf részleteivel. Mónus Áron 1957-ben hagy­ta el hazánkat, francia ál­lampolgár, $ könyve is egy francia nyelvű tanulmány magyar fordítása. A kötet a szegedi nyomdában látott napvilágot, tartalmáért az Editions Kiadó vállalja a felelősséget. Szakszervezeti vezetők véleménye Tiltakoznak a törvény ellen Mint ismeretes, pénteken a Parlamentben a képviselők elfogadták a szakszervezeti vagyonról szóló törvényt. „A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezete­ik működési esélyegyenlősé­géről” szóló törvény ügyében tegnap reggel soron kívüli ülést tartott a Dunai Vasmű Érdekegyeztető Tanácsa, amelyen ott volt Simon Er­vin, a Dunai Vasmű Mun­kástanácsának elnöke, az or­szágos szövetség alelnöke, Kismóni László, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke, Felpéczi István, a Dunai Vasmű Dunaferr Vasas Szö­vetség elnöke, Moravetz Já­nos, a Dunai Vasmű Szoli­daritás Szakszervezeti Mun­kásszövetség elnökhelyettese, az országos szövetség elnök­ségi tagja, és Szemán József, a Vasas szövetség elnökhe­lyettese. Az Érdekegyeztető Tanács jelenlévő tagjai az alábbi ál­lásfoglalást tették közzé: A Dunai Vasmű Érdekegyeztető Tanácsa tiltakozik a szakszervezeti választásokról és a vagyon megosztásáról szóló törvény ellen. Tiltakozásunk okai: 1. A törvény durva beavatkozás a szakszervezeti auto­nómiába. 2. A Parlament úgy hozott döntést, hogy figyelmen kí­vül hagyta a szakszervezeti mozgalomban bekövetkezett vál­tozásokat. 3. Amikor a törvényt megszavazták a képviselők, tud­ták, hogy megsértik az Alkotmány szervezkedési szabadság­ról, egyesülési jogról szóló pragrafusait. Támogatjuk azokat a szervezeteket, amelyek az Alkotmánybírósághoz fordultak a törvény felülvizsgálatáért. A tagdíjakból keletkezett va­gyonmegosztásról, és a választásokról csak a tagságnak van joga dönteni. A Parlament ezzel a törvénnyel az érdekvé­delmi szervezeteket egymással szembe kívánja fordítani, a valódi érdekérvényesítésről a figyelmet eltereli. Ennek vesz­tesei csak a munkavállalók lehetnek. Ehhez nem kívánunk segítséget nyújtani. Demokráciában, és nem új pártállam­ban kívánunk élni, és dolgozni. Dunaújváros, 1991. július 15. A Dunai Vasmű Érdekegyeztető Tanácsa Az Érdekegyeztető Tanács ülésén résztvevő szakszerve­zeti vezetők véleménye egy­séges abban, hogy a törvény a jelenlegi formájában elfo­gadhatatlan : — A munkástanács veze­tőségének — legalábbis többségének —, az a vélemé­­­nye, hogy már a törvényja­vaslatot sem lett volna sza­bad így benyújtani, mert az üzemi tanácsok megalakulá­sáig a működéshez, úgy tű­nik, nem lesznek meg pénzügyi feltételek — mond­a­ja Simon Ervin, az országos szövetség alelnöke. — Óriási hibának tartom, hogy a nagy szervezetek nem tudtak megállapodni — állítja Kismóni László. — Nem lett volna szabad a Parlamentnek az érintet­tek véleménye nélkül dön­tést hozni a vagyonmegosz­tással kapcsolatban. Kifogá­solható az is, hogy az állam gyakorlatilag betekintést sze­rezhet az érdekképviseletek vagyoni helyzetébe — véle­kedik Felpéczi István. — Nem tartom legálisnak a döntést. Ezért is támogat­juk a Szolidaritás szervezet elnökének, Bátonyi Sándor­nak tiltakozó éhségsztrájk­ját, sőt esetleg egy tömeges sztrájkfelhívástól sem fo­gunk visszariadni. Bízunk benne, hogy az Alkotmány­­bíróság megváltoztatja most meghozott parlamenti a döntést — hangsúlyozza Mo­ravetz János. — A kívülről történt be­avatkozás egy általános sztrájk kirobbanásának oka lehetne — mondja Szemán József. — A mostani törvény az érdekképviselet megosztásá­hoz vezethet, egyfajta belső háború alakulhat ki, ha nem is közvetlenül a vasműben, de másutt igen — mondja Simon Ervin. Itt a vasműben a tagság már nyilatkozott hovatarto­zását illetően, sőt a tagsági díjak levonásáról is — állít­ja Felpéczi István. — Az új választások nem növelik a szakszervezeti tagság létszámát, sőt növek­szik az érdekképviselet nél­kül maradó dolgozók száma — mondja Simon Ervin.­­­A vasmű Érdekegyeztető Tanácsának ülése lapzárta­kor még tart. Kiss G. Péter Rácalmást is érintő döntés Közgyűlés a kórházban A megyeháza helyett Szent György kórházban tar­­­totta soros ülését múlt csü­törtökön a Fejér Megyei Közgyűlés. Az igen hosszú ideje tartó székesfehérvári kórházrekonstrukcióhoz és fejlesztéshez meglehetősen sok pénzre volna szükség. Az idén elvégzendő, fontos­nak minősített munkákhoz a kórház beruházói szerint 17 millió forint kellene az idén, ám a közgyűlés ennek ne­gyedét, pontosabban 4,1 mil­lió forintot biztosít. A to­vábbi csak a támogatásról viszont költségvetés félévi mérlegének ismeretében dön­tenek. Döntött a közgyűlés a Rác­­almási Óvodai Nevelőotthon profilváltozásáról, így ott a jövőben nem csak óvodás korú gyerekek nevelkedhet­nek. A szombaton rendezett ünnepélyes diplomaátadón a nap­pali tagozaton végzett műszaki tanárok és a levelezőn végzett szervezők, üzemgépészek, műszaki oktatók kapták meg végbizonyítványukat. Szűcs Attila (képünkön) kiváló eredménnyel, kitüntetéses oklevelet vehetett át dr. Szegedi József főigazgatótól Nincs „helyzet”, de „kezelik” (I.) (9. gidai) Fogadják a búzát, de.. Pénz helyett válto­ zás. Már javában tart az ara­a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dunaúj­városi üzeme is túl van az éves javítási munkákon, te­hát ide is hamarosan szállít­hatják terményeiket a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok. Bár tizenegy helyről, közel tizenhatezer tonna búza érkezik majd, ez közel sem jelenti azt, hogy a környék összes termelőszö­­vetkezte ide szállíthatja learatott búzát. Mivel a 10­0 ezer tonna a korábbi évek megvásárolt mennyiségének egynegyedét-egyötödét jelen­ti. Ennek egyik oka a szov­jet export teljes visszaesése, s az, hogy a tőkés piacon sincs értéke a búzának, a másik, hogy a magyar ma­lomipari vállalatok hitel-, illetve fizetésképtelenek. A termelők legnagyobb gondja az ár. A Szalki-szi­­geti vasbeton silóba szállított szabvány minőségű búzáért 550 forintot fizetnek mázsán­ként, a magas nyers sikér­tartalmú búzáért 28 forintos felár jár. Ez azonban nem azt jelenti, hogy készpénzben fizet a gabonaforgalmi, csu­pán annyit, hogy a búzáért adott — bizonytalan jövőjű — váltón ez az ár szerepel. A leszámítolás, vagyis a fi­zetés — a termelőknek tett ígéret szerint — majd szep­temberben, decemberben történik és több részletben. A késedelmes fizetés miatt természetesen kamatot is fi­zet a vállalat. Előléptetések, kinevezések Beiktatták a kapitányt Beiktatta Városunk rend­őrkapitányának tisztébe Si­pos Gyula őrnagyot az egy­behívott személyi állomány jelenlétében Svruka Gyula ezredes, megyei rendőrfőka­pitány, aki egyúttal elkö­szönt Böszörményi Zoltán eddigi rendőrkapitánytól. Az ünnepségen szolgálatukat ki­fogástalanul ellátó rendőrök jutalmakat vettek át, majd ezt követően a városi rend­őrkapitány előléptetett és kinevezett több rendőrtisz­tet és tiszthelyettest. Lemondás után választás Uj képviselő kerestetik fal A két képviselői lemondás­együtt eddig három SZDSZ-es képviselő mondott le. Birkás Istvánt követte most dr. Félix István és dr. Sipos János. Míg az előbbi két képviselő pártlistán vá­lasztott volt, helyükre tehát pártjuk delegált, illetve de­legál új képviselőt, így ke­rült Nyári Gyula az először lemondott Birkás István he­lyére, míg Félix István utó­da az SZDSZ által delegált Kovács Éva. Más a helyzet a belső városrészt képviselő dr. Sipos János esetében, aki a város 8. számú vá­­­lasztókerületét képviselte. Itt választási bizottságnak időközi választást kell kiír­nia, mégpedig két hónapon belül. A kiírástól számított 60 napon belül pedig le is kell bonyolítani a választást. Képviselőjelölt az lehet­­ majd, aki megszerzi válasz­tókerülete szavazópolgárai egy százalékának ajánlását a tavalyról már ismert felté­telek szerint (ajánlóív, vá­lasztópolgár részéről ajánlási szelvény, vagy aláírás). A választás akkor lesz érvé­nyes, ha azon a választópol­gárok 40 százaléka részt vesz. Közgyűlési képviselő pedig az lesz, akire a választók legalább 25 százaléka szava­zatát adta. Ha ezt a szava­zatarányt egyik jelölt sem éri el, a három legtöbb sza­vazatot elért jelölt (illetőleg akik 15 százalékot meghala­dó eredményt értek el) jut tovább. A második forduló­ban már az nyeri el a kép­viselői mandátumot, aki legtöbb szavazatot kapja. Ha a az első forduló érvénytelen a 40 százalék alatti részvétel miatt, mindegyik jelölt to­vábbjut a második forduló­ba, ahol a szavazattöbbség dönt. Kultúra, gazdaság, politika, együttműködés Dransfeld - Rácalmás Német küldöttség tartóz­kodott a hétvégén Rácalmá­son. A Dransfeldből érkező delegáció a két település közti partnerkapcsolatok ez évre tervezett programja utazott a nagyközségbe. miatt A testvértelepülési együttmű­ködés előmozdítója közt ta­láljuk Schaffer Friedhelmet, a Göttingeni népfőiskola ve­zetőjét Heinrich Rehbein­t és Schrick Istvánt, a két tele­pülés polgármesterét. De a német városka valamennyi pártjának frakcióvezetője is jelen volt a tárgyalásokon. ről A kapcsolatról és a tervek­Dransfeld polgármeste­rét kérdeztük: — Polgármester Úr, már másodszor jár nálunk. Most milyen konkrét tervekkel ér­kezett? — A tavaly decemberben történt első látogatás a sze­mélyes kapcsolatfelvételt szolgálta. Az első találkozás a személyes benyomások alapján pozitív tapasztala­tokkal zárult, s elkészült egy, az erre az évre szóló konkrét program is. Ennek keretében ez év áprilisában Dransfeldben fogadhattuk a rácalmási küldöttséget. Vol­taképpen ott beszéltük meg a részleteket, bemutattuk Dransfeldet, s most ez tör­ténik itt is, Rácalmáson. A közeljövőben írjuk alá a hi­vatalos okmányokat. — Jelent ez a keleti kap­csolat valamilyen presztízst önöknek? — Nem ez a jellemző, de azért sok tekintetben egye­dülálló és így figyelmet ér­demlő ez a kapcsolat, amely része egy folyamatnak, — tudniillik, hogy Magyaror­szág hidat verj­en a nyugat felé. De ami a nagy politi­kánál sokkal fontosabb: a két település lakosságának találkozása. Ez az ismerke­dés elkezdődött. Jelenleg rácalmási gyerekek tartóz­kodnak nálunk. Augusztus 19-én pedig felnőttek ér­keznek Dransfeldbe. A programjukat a tartományi székhellyel, Götti­­ngennel együtt készítjük. Schäffer Friedhelm már a konkrétumokról beszél: — Nálunk voltaképpen felnőttek képzése folyik. En­n­­ek az oktatási bázisnak van egy részlege, amelyik köz­vetlenül a szövetségi kor­mányzatnak van alárendel­ve. Az a feladata, hogy fel­vegye a kapcsolatot minden olyan keleti országgal, ahol­ a német kultúra iránt érdek­lődnek. A mi közvetlen fel­adatunk a gazdasági, szak­mai átképzés. A kialakuló kapcsolatok keretében talán mód lesz tapasztalataink át­adására, s a esetleg hasznát rácalmásiak is vehetik ennek. — pá —

Next