Dunaújvárosi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-03 / 28. szám
1997. február 3., HÉTFŐ Fölszentelték az evangélikus templom új orgonáját X — Isten igéje és az imádság szenteli meg az új ajándékot — idézte Pál apostol szavait dr. d. Harmati Béla, az evangélikus egyház püspök-elnöke a tegnap délelőtti ünnepi istentiszteleten. A pünkösdkor felavatott dunaújvárosi evangélikus templom közelmúltban elkészült orgonájának fölszentelésére zsúfolásig megtelt a templom. Az evangélikus hívek mellett más egyházak, felekezetek képviselői is megjelentek az ünnepi igehirdetésen, amely egyben az egyetemes imahét — Dunaújvárosban kéthetesre nyúlt — ökumenikus sorozatának egyik záróeseménye volt. Hárman szolgáltak az ünnepi istentiszteleten, a magyar evangélikus közösség feje mellett beszélt a híveknek Káposzta Lajos, a bács-kiskuni egyházmegye — ide tartozik a dunaújvárosi evangélikus centrum — esperese, valamint Reisch György lelkész is. Egy távol-keleti példázat után — idén Hong Kong lesz a helyszíne az Evangélikus Világgyűlésnek — igehirdetésén az Isten és ember, ember és ember közti harmónia jelképének nevezte az új instrumentumot a püspök-elnök. „Az Úrnak szentelt legyen ez az új orgona — szólaljon meg az Isten dicsőségére és a gyülekezet épülésére”, mondotta. Az ünnepi köszöntő szerint mind a helyi közösség, mind az evangélikus egyház, mind a város gazdagodott az orgonával, amely „egyszerre képes szolgálni a zenét, a gyönyörködtetést és az Isten tiszteletét”. A hangszert — amely egyebek mellett a bajor testvéregyház támogatásával épülhetett fel Dunaújvárosban — a felszentelést követően Trajtler Gábor orgonaművész szólaltatta meg: az evangélikus egyház főzeneigazgatója Bach d-moll toccata és fúga című szerzeményét tolmácsolta ihletetten a közös hálaadó ének előtt... Ny. Zs. Dunapack: a még meglévő gyenge pontok is kiiktathatók (Folytatás az 1. oldalról) Köszönhetően az akciónak tavaly ez az arány több mint kétharmadra emelkedett. A siker harmadik tényezője pedig a Dunapack gazdálkodásában keresendő: az évek óta nyereséges rt. alacsony személyi állományának kis pénzügyi terhei, illetve a devizaárfolyamok kedvező alakulása jó hatással volt mutatóikra. Az elnök-vezérigazgató elmondása szerint egységeik túlteljesítették a tervben előírtakat. A finompapírgyár az egyetlen, ahol ez nem sikerült, elsősorban a konjunktúra kedvezőtlen alakulása miatt. De az az intézkedéssorozat, amit ennek elhárítására kidolgoztak, visszafordítja a finompapírgyári negatív folyamatokat. A cél ezen a területen is az értékesítés növelése , a gyártókapacitás teljes kihasználása érdekében. A konszern külföldi érdekeltségei is segítik ezt a törekvést. Tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy ezen a területen ismét jelentős tőke jelenjen meg Dunaújvárosban. A csomagolópapír-gyárról Galli Miklós elmondta: a korábbi évihez képest visszaesett ugyan az eredmény, elsősorban a világpiaci tendenciák, az árak alakulása miatt. Végrehajtottak viszont egy beruházást az első félév végén, ami jelentősen csökkenti a költségeket, növeli a termelékenységet. Dunaújvárosban a legnagyobb nyereséget az évek óta stabil hullámtermékgyártás hozza a Dunapacknak. Rendkívül racionálisan folyik a munka ezen a területen, s jelentős beruházást is végrehajtottak ezzel párhuzamosan: a hullámlemezgép cseréjével megteremtették a hatékonyabb termelés alapját. Összességében: a csoport átlagon felüli jövedelmezőséggel dolgozott tavaly, s jelenleg az osztrák tulajdonú konszern legeredményesebb vállalta. Gyenge pontjai akadnak ugyan ennek a társaságnak is, de mint azt Galli Miklós hangsúlyozta: „...ezek a gyenge pontok is felszámolhatók ugyanúgy, mint ahogyan azt a többi területen megtettük.” Körmendi Erzsébet KORKÉP DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP 3 A HIVATALHOZ FORDULTAK A legfontosabb szempont, hogy a lakosság terhei ne nőjenek tovább A rácalmási önkormányzat (a szomszédos Kulcséhoz hasonlóan) január elsejétől a Dunántúli Regionális Vízmű Rt.-vel kötött szerződést a település víz- és csatornaszolgáltatására. A döntést követően a dunaújvárosi Dunaqua-Therm Rt. feljelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál: a DRV Rt. vétett a versenytörvény ellen, mert tisztességtelen piaci magatartást tanúsított akkor, amikor az ivóvíz köbméterének árát 88 forint plusz (12 százalék) áfa összegben szabta meg. Hogy mi is húzódott meg a rácalmási önkormányzat döntésének hátterében, erről Neszmélyi György, a Dunaqua-Therm Rt. elnök-igazgatója beszélt. Nem nyílt, nem is meghívásos pályázat eredményeként kapta a megbízatást a jelenlegi szolgáltató cég (mert pályázatot nem is hirdetett az önkormányzat), nem versenyben maradt alul a dunaújvárosi részvénytársaság (mert versenyről szó sem esett). Kapcsolatuk viszont a községgel nem mai keletű, nem is pár hónapos. A rácalmási önkormányzat vezetői tavalyelőtt kérdéssel fordultak részvénytársaságunkhoz: van-e lehetőség arra, hogy az rt. tagjává váljanak — monja Neszmélyi György. Választ természetesen a tulajdonsoknak kellett volna adni, miután a dunaújvárosi és a nagyvenyimi képviselő-testület véleményét megismerik a kérdésben. Az egyeztetés azonban már ekkor megkezdődött a rácalmásiakkal a szolgáltatási díjak kialakításáról, egy igen lényeges elem átgondolásával. Nevezetesen annak, hogy az épülőfélben lévő közművagyon apportálásakor milyen ÁFA-fizetési kötelezettségekkel kell számolni. Vagyis milyen kormánytámogatást kaphat a község önkormányzata a csatornázási munka fejlesztésére, ha a vagyonukat egy gazdasági társaságba beviszik. Kiderült azonban, hogy ez az út nem járható, ezért a rácalmási önkormányzat elállt attól, hogy a Dunaqua-Therm Rt. tagja legyen. Ugyanakkor választ kértek tőlünk, hogy hogyan tudnánk megoldani a község vízellátását és szennyvízelvezetését. A Dunaqua-Therm Rt.-nél ekkor készült el 1996 januárjában az az írásban is lefektetett ajánlat, ami az ivóvíz biztosításának három lehetőségét vázolta. Komolyabb műszaki beavatkozásra egyik esetben lett volna szükség, amikor is a Szalki-szigeti vízbázisról induló vezetéket össze kellett volna kötni a rácalmásiak meglévő kútjainak vezetékrendszerével. Ezután már a működésük jogi formája került előtérbe: vagy egy önálló gazdasági társaság üzemelteti a közműveket, vagy a Dunaqua- Therm Rt. bérüzemeltetési szerződést köt az önkormányzattal. A rácalmásiak a legcélszerűbb megoldásnak azt tartották volna — s ezt írásban is közölték —, ha az rt.-vel közösen létrehoznak egy gazdasági társaságot. — Abban a tudatban voltunk, hiszen a döntés megszületett vezetői szinten, hogy 1997. január elsejétől egy közös gazdasági társaság keretében látjuk el a községet vízzel — folytatja Neszmélyi György. Erre utalt az is, hogy közben a 26-os Rt. átadta a rácalmási önkormányzatnak a szennyvíztisztítót is, mint új beruházást, s mi úgy kötöttük meg a szennyvíztisztító próbaüzemének előkészítésére a szerződést, mint a község vízközműveinek leendő üzemeltetői. Jogosnak ítéltük ezt a feltételezést, hiszen az előkészítésből és a kialakított megoldási módszerekből is ez következett volna. Az alapító okirat kidolgozása és a testület döntése volt még hátra, de az idő is sürgetett, hiszen januártól kezdődött volna a munkánk a közösen létrehozott gazdasági társaságban. Már csak a rácalmási testület döntésére kellett tehát várni. A Dunaqua-Therm Rt. elnökigazgatója szerette volna bemutatni még a képviselők döntése előtt a cég ajánlatát, a különböző alternatívákat, és az ezekhez rendelt vízdíjakat (117,78,90 és 71,30 forint plusz 12 százalék áfa), de erre már nem került sor. A döntés megszületett, s legnagyobb meglepetésünkre a DRV Rt. mellett voksoltak a képviselők. S tették ezt anélkül, hogy megismerték volna a mi ajánlatainkat, hiszen a testület elé csak a legmagasabb vízdíjat tartalmazó variációt terjesztették elő. S bár mi nem kaptunk alkalmat arra, hogy a testületi ülésen részt vegyünk, a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. képviselőjétől nem vonták meg ezt a lehetőséget. A rácalmásiak döntését követően fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz a Dunaqua- Therm Rt. A DRV Rt. vízdíja a Magyar Közlönyben ugyanis köbméterenként 142 forintos árral szerepelt. A Rácalmás polgármestere Schrick István nagyon egyszerűen fogalmaz: azt a „meccset” a díjszabás döntötte el. Persze meccsről csak úgy képletesen beszél, hiszen nem írtak ki versenyt, csakis árajánlatokat kértek a számításba jöhető szolgáltató cégektől. A Dunaqua- Therm Rt. októberi vízdíj- ajánlata — áfa nélkül — 117 forintról szólt, az ugyanolyan feltételeket vállaló Dunántúli Regionális Vízmű Rt.-é, ami decemberben érkezett, szintén áfa nélkül, 88 forintról. A képviselő-testület az ajánlatok elbírálásával egy bizottságot bízott meg. A legfontosabb szempont az volt, hogy a lakosság terhei ne nőjenek tovább. S mint azt Hullay Gyula a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. igazgatója elmondta, tízéves szolgáltatási szerződést kötöttek a rácalmási önkormányzattal. T. Sz. Perkátán nem történt csoda (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly, egy jól szervezett falunap keretében megnyitották a helytörténeti kiállítást, megjelentették a régóta várt Perkáta története című kiadványt. A falu pénzét úgy igyekeztek beosztani, hogy az idősek és a fiatalok igényét, elvárását egyaránt kielégíthessék. Az iskolában kialakítottak egy 13 férőhelyes, 2,5 millió forintba kerülő, számítógépes tantermet. A közösség elvárása volt, hogy a község útjait, járdáit felújítsák, karbantartsák, illetve továbbépítsék. Erre mintegy 3 millió forintot költöttek, s mintegy 1,5 millió jutott az új ravatalozóra. A tavalyi év sikere, az is, hogy zökkenőmentesen működtek az intézmények. Nem bocsátottak el senkit, az intézményi gondokat sikerült csoport-összevonásokkal, átcsoportosításokkal megoldani. Elképzeléseikről így beszél a polgármester: „...azt hiszem, elég nagy fába vágjuk a fejszénket, ha elkezdjük a szennyvízhálózat kiépítését.” Ennek a térségi — Sárosdot és Szabadegyházát is érintő — beruházásnak Perkátára eső költsége megközelítőleg egymilliárd forint. Az összeg felét az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia, másik felét egy tavaly márciusban kért állami céltámogatás útján remélik megszerezni. '97-ben, Adony és Perkáta között, egy 22 hektáros területen — ugyancsak céltámogatásból — szemétlerakó telep kialakításába szeretnének belekezdeni. A programhoz — amelynek megvalósítására azóta közhasznú társaság alakult, a megyei fejlesztési alap 25,2 millió forinttal támogatja, s a környezetvédelmi alap is segíteni kívánja — 14 település csatlakozott. Egy, a szeméttelep mellett működő, komposztáló üzem létrehozása is a tervek között szerepel. Ezt viszont már egy svéd társaság építené, referencia jelleggel, saját költségen. Persze akkor, ha a környező önkormányzatok vállalnák az üzemeltetés költségeit, s a magyar szakhatóságok sem támasztanának kifogást. Az előzetes tárgyalások éppen múlt hét csütörtökén folytak. A végszót most szerdán mondják ki az érintettek. A perkátai önkormányzat a polgármesterrel az élen idén sem „tervez” csodát: bizonyos átcsoportosítások mellett intézményeiket tovább tudják működtetni, s meg fogják oldani az alapvető egészségügyi, oktatási és a helyi kulturális élet diktálta feladatokat. —hazai— Az utóbbi időben inkább ide költöznek Wohlmann György felvételei C<?RislEJ2. pénzváltó Vasmű úti Édességboltban Dózsa Gy. tér 2/b. Pénznem 1 egységre Wé\ Eladás ATS 14.5000 14.8000 AUD 123.0000 130.0000 BEF 4.8500 5.1000 CAD 118.5000 124.0000 CHF 118.0000 123.0000 CSK 5.0000 6.4000 DEM 102.0000 104.0000 DKK 26.1000 27.5000 ESP 1.1900 1.2300 FRF 29.6500 30.8000 GBP 272.0000 282.0000 GRD 0.6400 0.6800 ITL 0.1035 0.1070 JPY 1.3400 1.4200 NLG 89.5000 93.0000 NDK 25.0000 26.0000 PTE 0.9900 1.0500 SEK 23.0000 24.0000 SLK 4.8000 5.6000 USD 166.0000 172.0000 (25) 313-322, 313-405, nyitva minden nap: 8-21 óráig.