Dunaújvárosi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

1997. február 3., HÉTFŐ Fölszentelték az evangélikus templom új orgonáját X — Isten igéje és az imádság szenteli meg az új ajándékot — idézte Pál apostol szavait dr. d. Harmati Béla, az evangélikus egyház püspök-elnöke a tegnap délelőtti ünnepi istentisztele­ten. A pünkösdkor felavatott dunaújvárosi evangélikus temp­lom közelmúltban elkészült orgonájának fölszentelésére zsú­folásig megtelt a templom. Az evangélikus hívek mellett más egyházak, felekezetek képviselői is megjelentek az ünnepi igehirdetésen, amely egyben az egyetemes imahét — Dunaúj­városban kéthetesre nyúlt — ökumenikus sorozatának egyik záróeseménye volt. Hárman szolgáltak az ünnepi istentiszteleten, a magyar evangélikus közösség feje mellett beszélt a híveknek Káposzta Lajos, a bács-kiskuni egyházmegye — ide tartozik a dunaúj­városi evangélikus centrum — esperese, valamint Reisch György lelkész is. Egy távol-keleti példázat után — idén Hong Kong lesz a helyszíne az Evangélikus Világgyűlésnek — igehirdetésén az Isten és ember, ember és ember közti harmónia jelképének ne­vezte az új instrumentumot a püspök-elnök. „Az Úrnak szen­telt legyen ez az új orgona — szólaljon meg az Isten dicsősé­gére és a gyülekezet épülésére”, mondotta. Az ünnepi köszön­tő szerint mind a helyi közösség, mind az evangélikus egyház, mind a város gazdagodott az orgonával, amely „egyszerre ké­pes szolgálni a zenét, a gyönyörködtetést és az Isten tisztele­tét”. A hangszert — amely egyebek mellett a bajor testvéregy­ház támogatásával épülhetett fel Dunaújvárosban — a felszen­telést követően Trajtler Gábor orgonaművész szólaltatta meg: az evangélikus egyház főzeneigazgatója Bach d-moll toccata és fúga című szerzeményét tolmácsolta ihletetten a kö­zös hálaadó ének előtt... Ny. Zs. Dunapack: a még meglévő gyenge pontok is kiiktathatók (Folytatás az 1. oldalról) Köszönhetően az akciónak tavaly ez az arány több mint két­harmadra emelkedett. A siker harmadik tényezője pedig a Dunapack gazdálkodá­sában keresendő: az évek óta nyereséges rt. alacsony szemé­lyi állományának kis pénzügyi terhei, illetve a deviza­árfolya­mok kedvező alakulása jó hatás­sal volt mutatóikra. Az elnök-vezérigazgató el­mondása szerint egységeik túl­teljesítették a tervben előírtakat. A finompapírgyár az egyetlen, ahol ez nem sikerült, elsősorban a konjunktúra kedvezőtlen ala­kulása miatt. De az az intézke­déssorozat, amit ennek elhárítá­sára kidolgoztak, visszafordítja a finompapírgyári negatív fo­lyamatokat. A cél ezen a terüle­ten is az értékesítés növelése , a gyártókapacitás teljes kihasz­nálása érdekében. A konszern külföldi érdekeltségei is segítik ezt a törekvést. Tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy ezen a területen ismét je­lentős tőke jelenjen meg Du­naújvárosban. A csomagolópapír-gyárról Galli Miklós elmondta: a koráb­bi évihez képest visszaesett­ ugyan az eredmény, elsősorban a világpiaci tendenciák, az árak alakulása miatt. Végrehajtottak viszont egy beruházást az első félév végén, ami jelentősen csökkenti a költségeket, növeli a termelékenységet. Dunaújvárosban a legna­gyobb nyereséget az évek óta stabil hullámtermékgyártás hozza a Dunapacknak. Rendkí­vül racionálisan folyik a munka ezen a területen, s jelentős be­ruházást is végrehajtottak ezzel párhuzamosan: a hullámlemez­­gép cseréjével megteremtették a hatékonyabb termelés alapját. Összességében: a csoport át­lagon felüli jövedelmezőséggel dolgozott tavaly, s jelenleg az osztrák tulajdonú konszern leg­eredményesebb vállalta. Gyen­ge pontjai akadnak ugyan ennek a társaságnak is, de mint azt Gal­li Miklós hangsúlyozta: „...ezek a gyenge pontok is felszámolha­tók ugyanúgy, mint ahogyan azt a többi területen megtettük.” Körmendi Erzsébet KORKÉP DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP 3 A HIVATALHOZ FORDULTAK A legfontosabb szempont, hogy a lakosság terhei ne nőjenek tovább A rácalmási önkormányzat (a szomszédos Kulcséhoz hason­lóan) január elsejétől a Dunán­túli Regionális Vízmű Rt.-vel kötött szerződést a település víz- és csatornaszolgáltatására. A döntést követően a dunaújvárosi Dunaqua-Therm Rt. feljelentést tett a Gazdasági Versenyhiva­talnál: a DRV Rt. vétett a ver­senytörvény ellen, mert tisztes­ségtelen piaci magatartást tanú­sított akkor, amikor az ivóvíz köbméterének árát 88 forint plusz (12 százalék) áfa összeg­ben szabta meg. Hogy mi is hú­zódott meg a rácalmási önkor­mányzat döntésének hátterében, erről Neszmélyi György, a Du­naqua-Therm Rt. elnök-igazga­tója beszélt. Nem nyílt, nem is meghívásos pályázat eredmé­nyeként kapta a megbízatást a jelenlegi szolgáltató cég (mert pályázatot nem is hirdetett az önkormányzat), nem verseny­ben maradt alul a dunaújvárosi részvénytársaság (mert ver­senyről szó sem esett). Kapcso­latuk viszont a községgel nem mai keletű, nem is pár hónapos.­­ A rácalmási önkormány­zat vezetői tavalyelőtt kérdéssel fordultak részvénytársaságunk­hoz: van-e lehetőség arra, hogy az rt. tagjává váljanak — monja Neszmélyi György. Választ ter­mészetesen a tulajdonsoknak kellett volna adni, miután a du­naújvárosi és a nagyvenyimi képviselő-testület véleményét megismerik a kérdésben. Az egyeztetés azonban már ekkor megkezdődött a rácalmásiakkal a szolgáltatási díjak kialakításá­ról, egy igen lényeges elem át­gondolásával. Nevezetesen an­nak, hogy az épülő­félben lévő közművagyon apportálásakor milyen ÁFA-fizetési kötelezett­ségekkel kell számolni. Vagyis milyen kormánytámogatást kaphat a község önkormányzata a csatornázási munka fejleszté­sére, ha a vagyonukat egy gaz­dasági társaságba beviszik. Ki­derült azonban, hogy ez az út nem járható, ezért a rácalmási önkormányzat elállt attól, hogy a Dunaqua-Therm Rt. tagja legyen. Ugyanakkor választ kértek tőlünk, hogy hogyan tud­nánk megoldani a község vízel­látását és szennyvízelvezetését. A Dunaqua-Therm Rt.-nél ekkor készült el 1996 januárjá­ban az az írásban is lefektetett ajánlat, ami az ivóvíz biztosítá­sának három lehetőségét vázol­ta. Komolyabb műszaki beavat­kozásra egyik esetben lett volna szükség, amikor is a Szalki-szi­­geti vízbázisról induló vezeté­ket össze kellett volna kötni a rácalmásiak meglévő kútjainak vezetékrendszerével. Ezután már a működésük jogi formája került előtérbe: vagy egy önálló gazdasági társaság üzemelteti a közműveket, vagy a Dunaqua- Therm Rt. bérüzemeltetési szer­ződést köt az önkormányzattal. A rácalmásiak a legcélszerűbb megoldásnak azt tartották volna — s ezt írásban is közölték —, ha az rt.-vel közösen létrehoz­nak egy gazdasági társaságot. — Abban a tudatban voltunk, hiszen a döntés megszületett ve­zetői szinten, hogy 1997. január elsejétől egy közös gazdasági társaság keretében látjuk el a községet vízzel — folytatja Neszmélyi György. Erre utalt az is, hogy közben a 26-os Rt. átad­ta a rácalmási önkormányzatnak a szennyvíztisztítót is, mint új beruházást, s mi úgy kötöttük meg a szennyvíztisztító próbaü­zemének előkészítésére a szer­ződést, mint a község vízköz­műveinek leendő üzemeltetői. Jogosnak ítéltük ezt a feltétele­zést, hiszen az előkészítésből és a kialakított megoldási módsze­rekből is ez következett volna. Az alapító okirat kidolgozása és a testület döntése volt még hátra, de az idő is sürgetett, hiszen ja­nuártól kezdődött volna a mun­kánk a közösen létrehozott gaz­dasági társaságban. Már csak a rácalmási testület döntésére kellett tehát várni. A Dunaqua-Therm Rt. elnök­igazgatója szerette volna bemu­tatni még a képviselők döntése előtt a cég ajánlatát, a különböző alternatívákat, és az ezekhez rendelt vízdíjakat (117,78,90 és 71,30 forint plusz 12 százalék áfa), de erre már nem került sor.­­ A döntés megszületett, s legnagyobb meglepetésünkre a DRV Rt. mellett voksoltak a képviselők. S tették ezt anélkül, hogy megismerték volna a mi ajánlatainkat, hiszen a testület elé csak a legmagasabb vízdíjat tartalmazó variációt terjesztet­ték elő. S bár mi nem kaptunk al­kalmat arra, hogy a testületi ülé­sen részt vegyünk, a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. képvise­lőjétől nem vonták meg ezt a le­hetőséget. A rácalmásiak döntését köve­tően fordult a Gazdasági Ver­senyhivatalhoz a Dunaqua- Therm Rt. A DRV Rt. vízdíja a Magyar Közlönyben ugyanis köbméterenként 142 forintos ár­ral szerepelt. A Rácalmás polgármestere Schrick István nagyon egysze­rűen fogalmaz: azt a „meccset” a díjszabás döntötte el. Persze meccsről csak úgy képletesen beszél, hiszen nem írtak ki ver­senyt, csakis árajánlatokat kér­tek a számításba jöhető szolgál­tató cégektől. A Dunaqua- Therm Rt. októberi vízdíj- aján­lata — áfa nélkül — 117 forintról szólt, az ugyanolyan feltételeket vállaló Dunántúli Regionális Vízmű Rt.-é, ami de­cemberben érkezett, szintén áfa nélkül, 88 forintról. A képvise­lő-testület az ajánlatok elbírálá­sával egy bizottságot bízott meg. A legfontosabb szempont az volt, hogy a lakosság terhei ne nőjenek tovább. S mint azt Hullay Gyula a Dunántúli Re­gionális Vízmű Rt. igazgatója elmondta, tízéves szolgáltatási szerződést kötöttek a rácalmási önkormányzattal. T. Sz. Perkátán nem történt csoda (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly, egy jól szervezett fa­lunap keretében megnyitották a helytörténeti kiállítást, megje­lentették a régóta várt Perkáta története című kiadványt. A falu pénzét úgy igyekeztek beosztani, hogy az idősek és a fiatalok igényét, elvárását egy­aránt kielégíthessék. Az iskolá­ban kialakítottak egy 13 férőhe­lyes, 2,5 millió forintba kerülő, számítógépes tantermet. A kö­zösség elvárása volt, hogy a község útjait, járdáit felújítsák, karbantartsák, illetve tovább­építsék. Erre mintegy 3 millió forintot költöttek, s mintegy 1,5 millió jutott az új ravatalozóra. A tavalyi év sikere, az is, hogy zökkenőmentesen működ­tek az intézmények. Nem bocsá­tottak el senkit, az intézményi gondokat sikerült csoport-ös­­­szevonásokkal, átcsoportosítá­sokkal megoldani. Elképzeléseikről így beszél a polgármester: „...azt hiszem, elég nagy fába vágjuk a fejszén­ket, ha elkezdjük a szennyvízhá­lózat kiépítését.” Ennek a térsé­gi — Sárosdot és Szabadegyhá­zát is érintő — beruházásnak Perkátára eső költsége megkö­zelítőleg egymilliárd forint. Az összeg felét az önkormányzat­nak kell kigazdálkodnia, másik felét egy tavaly márciusban kért állami céltámogatás útján remé­lik megszerezni. '97-ben, Adony és Perkáta között, egy 22 hektáros terüle­ten — ugyancsak céltámogatás­ból — szemétlerakó telep kiala­kításába szeretnének belekezde­ni. A programhoz — amelynek megvalósítására azóta közhasz­nú társaság alakult, a megyei fejlesztési alap 25,2 millió fo­rinttal támogatja, s a környezet­védelmi alap is segíteni kívánja — 14 település csatlakozott. Egy, a szeméttelep mellett mű­ködő, komposztáló üzem létre­hozása is a tervek között­ szere­­pel. Ezt viszont már egy svéd társaság építené, referencia jel­leggel, saját költségen. Persze akkor, ha a környező önkor­mányzatok vállalnák az üzemel­tetés költségeit, s a magyar szak­hatóságok sem támasztanának kifogást. Az előzetes tárgyalá­sok éppen múlt hét csütörtökén folytak. A végszót most szerdán mondják ki az érintettek. A perkátai önkormányzat a polgármesterrel az élen idén sem „tervez” csodát: bizonyos átcsoportosítások mellett intéz­ményeiket tovább tudják mű­ködtetni, s meg fogják oldani az alapvető egészségügyi, oktatási és a helyi kulturális élet diktálta feladatokat. —hazai— Az utóbbi időb­en inkább ide költöznek Wohlmann György felvételei C<?RislEJ2. pénzváltó Vasmű úti Édességboltban Dózsa Gy. tér 2/b. Pénznem 1 egységre Wé\ Eladás ATS 14.5000 14.8000 AUD 123.0000 130.0000 BEF 4.8500 5.1000 CAD 118.5000 124.0000 CHF 118.0000 123.0000 CSK 5.0000 6.4000 DEM 102.0000 104.0000 DKK 26.1000 27.5000 ESP 1.1900 1.2300 FRF 29.6500 30.8000 GBP 272.0000 282.0000 GRD 0.6400­­ 0.6800 ITL 0.1035 0.1070 JPY 1.3400 1.4200 NLG 89.5000 93.0000 NDK 25.0000 26.0000 PTE 0.9900 1.0500 SEK 23.0000 24.0000 SLK 4.8000 5.6000 USD 166.0000 172.0000­­ (25) 313-322, 313-405, nyitva minden nap: 8-21 óráig.

Next