Dunaújvárosi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-22 / 222. szám

2 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP KRÓNIKA 2001. szeptember 22., SZOMBAT Terrorakciók a Balkánon is?Európa felsorakozik A KFOR-csapatok bázisaira Oszama bin Laden öngyilkos merénylői támadhatnak (Folytatás az 1. oldalról.) Orbán Viktor miniszterelnök összefogásra és az ellentétek fél­­retételére szólította fel a parla­menti pártok vezetőit pénteken, amikor a külügyminiszter és a belügyminisz­ter társaságá­ban egyeztetett velük az ameri­kai felkérésről. A miniszter­­elnök úgy ítéli meg: Magyar­­országnak jók az esélyei arra, hogy ne legyen célpontja sem­milyen terror­­támadásnak. A hat parla­menti párt közül öt egyet­ért annak a határozati javaslatnak normaszöve­­­gével, amely a Magyar Köz­társaságnak az Egyesült Álla­mok ellen elkövetett ter­rortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéseiről szól. A pénteki hatpárti egyezte­tést követően kiderült, a MIÉP várhatóan módosító javaslatot nyújt be az előterjesztéshez. A MIÉP nem támogatja Balczó Zoltán, a MIÉP frak­cióvezető-helyettese újságírók­kal közölte: azt szeretnék elérni, hogy az országgyűlési határo­zatban nevesítsék a MIÉP-et, mint olyan pártot, amelyet azért bélyegez meg a parlament, mert „az együttérzés kifejezése és a terrorizmus elítélése mellett gondolkodni mert, és okokat keresett” a merényletsorozat kapcsán. Hangsúlyozta, hogy a MIÉP nem az ártatlanul elhuny­tak, hanem az amerikai globális politika felelősségét vetette fel. Szavai szerint a MIÉP a NATO- csatlakozást elutasító pártként nem támogatja a határozati javaslatot, amely gyakorlatilag felhatalmazza a kormányt a háborús részvételre való felké­szülésre. Szlovákia az Egyesült Álla­mok kérésére megnyitja légterét és katonai repülőtereit az ameri­kai hadsereg légierejének gépei előtt. Csehország légtere is nyitva áll az amerikai katonai repülőgépek előtt a terroristák elleni akció esetén - közölte a prágai külügyminisztérium. Az év végéig érvényes kétoldalú megállapodás értelmében az átrepüléshez nem külön felhatalmazás­ szükséges Václav Havel teljes támogatásáról biz­tosította az Egyesült Államok terrorizmus elleni fellépését, s kijelentette, hogy a múlt heti támadásokra „nagyon határo­zott választ” kell adni. Ez a háború valóban a terroristák ellen indul” — szögezte le Havel. A Havellal tárgyaló Zoran Djindjic szerb kormányfő rá­mutatott: Belgrád határozottan elítéli a terrorizmust, de azt sem szabad feledni, hogy azok a ter­roristák, akik ma valószínűleg Afganisztánban bujdosnak, a vasfüggöny lehullása előtt élvezték az Egyesült Államok támogatását. Készültség Londonban A brit főváros történetének legmagasabb szintű készültsé­gét léptették életbe Londonban az Egyesült Államok elleni ter­rortámadás, illetve a nyomában fellépő, egyre szélesebb mérete­ket öltő muzulmánellenes han­gulat miatt. Péntektől 1500 rendőrrel több járőrözik első­sorban a mecsetek és zsinagó­gák, az etnikai közösségi köz­pontok, valamint a legfontosabb brit közintézmények, köztük a királyi paloták környékén. Ki kell adni bin Ladent! Az amerikai Fehér Ház sze­rint nem képezheti vita tárgyát a tálibokhoz intézett amerikai ultimátum. Bush a washingtoni parlament két háza előtt tartott legutóbbi beszédében kijelen­tette: a táliboknak nincs más választásuk, mint kiadni Oszama bin Ladent. Bejelen­tette azt is, hogy Tom Ridge pennsylvaniai kormányzó sze­mélyében honi biztonsági minisztert nevez ki. Az új kabi­nettagnak és hivatalának a terro­rizmus elleni belföldi védelem kormányzati szintű összehango­lása és irányítása lesz. Afganisz­tánban tovább folynak a harcok a tálibok és az ellenzéki Északi Szövetség között. Egy magát megnevezni nem kívánó wa­shingtoni szóvivő megerősí­tette: az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy kiad­ják a szeptember 11-i merény­lettel vádolt Oszama bin Ladent, és bezárják az afganisztáni terroristakiképző központokat. Közben Charles Schumer, New York állam egyik demokrata szenátora a CNN-nek adott pén­teki nyilatkozatában védelmébe vette azt, hogy George Bush republikánus elnök kormány­zata katonai fellépést tervez Afganisztán ellen abban az eset­ben, ha a tálibok nem adják ki Oszama bin Ladent és az al- Kaida terrorhálózat embereit. Amerika nem tehet mást Schumer - reagálva azokra a hírekre, miszerint a külföld óva­tosságra inti Amerikát, és erő­sen kételkedik az afgán hegyek közt elérhető terroristaellenes katonai siker esélyében - leszö­gezte: az Egyesült Államoknak minden nehézség ellenére sincs más választása, mint hogy meg­tegyen minden szükséges lépést a terrorizmus ellen. Ha ugyanis ezt nem teszi, akkor a terroristák legközelebb már tömegpusztító fegyverrel hajthatnak végre támadást - vélekedett a szená­tor. - Az Egyesült Államok nem zárja ki azt az eshetőséget, hogy ne az amerikai bírói fórumrend­szer előtt, hanem valahol más­hol a világban vonják felelős­ségre Oszama bin Ladent - közölte békülékenyebb hangon Colin Powell amerikai külügy­miniszter az ABC tévéhálózat­nak adott csütörtöki nyilatkoza­tában. „Szá­mos módja van annak, hogy igazság­szolgáltatás elé kerüljön” - Oszama mondta bin Ladenről az amerikai kül­ügyminiszter. „Az amerikai bíróság az egyik lehető­ség, de más országok bíró­ságai is szere­pet játszhatnak - tette hozzá. Csütörtök este a Washington­ban tartózkodó Tony Blair brit miniszterel­nök megbe­szélést folyta­tott Bush ame­rikai elnökkel. Blair újság­írók előtt Nagy-Britannia teljes, feltétlen és tétovázás nélküli szolidaritásáról, támogatásáról biztosította az amerikai népet a múlt keddi terrortámadás nyo­mán. Gulbuddin Hekmatjar, emig­rációban élő afgán ellenzéki állítása szerint az amerikaiak közölték vele, hogy átmeneti kormányt akarnak Afganisztán­ban, élén Mohammed Zahir Sah volt uralkodóval. Fenyegetés Boszniában Oszama bin Laden emberei terrorakciókat terveznek a Bal­kánon szolgáló orosz és ameri­kai katonák ellen - jelentette pénteken az ITAR-TASZSZ hírügynökség a koszovói béke­­fenntartó erőktől, a KFOR-tól szerzett értesülésekre hivat­kozva. A közelebbről meg nem nevezett források szerint öngyilkos akciók, gépkocsiba rejtett pokolgépek és bonyolul­tabb robbanószerkezetek is szóba kerülhetnek a végrehajtás eszközeként. A nemzetközi erők rendelkezésére álló infor­mációk szerint Bosznia-Herce­govina területén mintegy tucat­nyi algériai, jemeni és palesztin származású terrorista készülő­dik. Nem tartják meg szeptember 26-27-ére tervbe vett kötetlen nápolyi találkozójukat a NATO védelmi miniszterei - közölték diplomáciai forrásból a szövet­ség brüsszeli székhelyén. romhalmaza nyolc nappal a merényletek után­Fotó: mti MSZP: akció az aluljáróban Bush amerikai elnök felmutatja George Howard néhai New York-i rendőr jelvényét, miközben beszédet mond a kongresszus két háza előtt az Egyesült Államokat ért terrortámadásokkal kap­csolatban Washingtonban szeptember 20-án. Howard mentés közben vesztette életét­Fotó: mti Tálib-szimpatizáns tüntetők George W. Bush amerika­i elnök hasonmását tépik szét egy Amerika-ellenes megmozduláson Kvettában szeptember 21-én­Fotó: mti Még mindig füstöl a New York-i Világkereskedelmi Központ Brüsszel (mti) - Pénteken este Brüsszelben az Európai Unió rendkívüli csúcstalálko­zót tartott az Amerikát múlt héten ért terrortámadás kö­vetkezményeiről. A tizenötök megerősítették támogatásukat, amelyről külön­­külön eddig is biztosították Wa­shingtont, politikai áldást adtak a terrorizmus elleni radikálisan új intézkedésekre kontinens­­szerte, és megvitatták, milyen módon csillapíthatják le a me­rényletek után a pénzpiacokat, hogyan korlátozhatják a gazda­sági károkat.­­ Néhány napon, de legké­sőbb egy héten belül megkez­dődhet az amerikai támadás, ha Afganisztán nem adja ki Osza­ma bin Ladent - jelentette ki Poul Nyrup Rasmussen dán mi­niszterelnök. A dán kormányfő pénteken nyilatkozott, mielőtt az Európai Unió tagországainak rendkívüli csúcsértekezletére indult volna Brüsszelbe. Rasmussen nem kö­zölte, hogy saját véleményét hangoztatta, vagy az EU-partne­­rek által készített elemzés isme­retében nyilatkozott. A dán kormányfő országa ne­vében teljes támogatásáról biz­tosította a New York-i és wa­shingtoni támadás felelősei elle­ni amerikai katonai akciót. Mint fogalmazott, George Bush ame­rikai elnök követelései az afgán vezetéssel szemben teljesen vi­lágosak és jogosak. Hozzátette: egyelőre semmi jele nincs an­nak, hogy Kabulban eleget akar­nának tenni az amerikai követe­léseknek (a szaúdi milliárdos ki­adatásának). Belga rendőr járőrözik a sajtó képviselőinek járművei között az Európai Unió tanácsának brüsszeli épülete előtt szep­tember 21-én, az EU-csúcs kezdete előtt. A találkozót rendkívüli biztonsági intézke­dések kísérték Fotó: mti Szász dicséret hazánknak Berlin/Drezda (mti)­­ A szász tartományi kormányfő pénteken dicsérte Magyar­­országnak az EU-csatlako­­zási tárgyalásokon tanúsított rugalmas álláspontját. Kurt Biedenkopf rámutatott, hogy a munkaerőmozgás kérdé­sében azonosak a német és a ma­gyar érdekek. Erről Prőhle Ger­gely berlini magyar nagykövettel folytatott drezdai eszmecseréjén beszélt. A találkozóra annak ap­ropóján került sor, hogy a szász miniszterelnök október elején Budapestre látogat. Mind a tartományi kormányfő, mind a szász kabinet Európa-po­­litikai ügyekkel megbízott mi­nisztere, Stanislaw Tillich meg­erősítette: az Európai Unió bőví­tése szempontjából a regatta elvet tartják a legcélszerűbbnek. Ennek értelmében a tagjelölt országokat kis létszámú csoportokban, a csatlakozási kritériumok teljesí­tésének függvényében, egyéni el­bírálás alapján vennék föl az unióba. Biedenkopf pozitívan ér­tékelte a magyar fél „megkövese­dett álláspontokat nem ismerő, rugalmas hozzáállását” a bővítési tárgyalásokhoz. Budapest (mti) - Üzenet a terrorizmus ellen címmel akciót szer­vezett a Magyar Szocialista Párt a metró Deák téri aluljárójában. A rendezvényen megjelent Janet E. Garvey, az Amerikai Egye­sült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Kovács László, az MSZP elnöke, a Tízek Társaságának tagja, valamint neves művészek. A képen: Janet E. Garvey és Medgyessy Péter (jobbra) Fotó: mti Hiába idézték meg az Aurult Debrecen (mti)­­ Elnapolta a bíróság a tavalyi tiszai cián­szennyezésben a romániai Au­rul gyár felelősségének megál­lapítására indított per első tár­gyalását - tájékoztatott pénte­ken Mayer Erika, a ciánszen­­­nyezés magánkárosultjait kép­viselő Páneurópa Jogász Unió elnöke. Elmondta: a ciánszen­­­nyezés során rendkívül nagy számú kisvállalkozót komoly kár ért a tavalyi turistaszezon elmaradása miatt. Az Aurul képviselői az idézés ellenére nem jelentek meg a tárgyaláson.

Next