Dunaújvárosi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 282-305. szám)
2006-12-21 / 299. szám
1 A DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP KERESKEDELMI MELLÉKLETE AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL • 2006. DECEMBER 21. Az egészségügyi ellátórendszer átalakításának és fejlesztésének célja mindenekelőtt a lakosság élettartamának növelése és egészségi állapotának javítása. A korszerű, hatékony és igazságos ellátórendszer mindenki számára lehetővé teszi, hogy méltósággal gyógyulhasson és méltó módon lehessen gyógyítani. Az új ellátórendszerben a szolgáltatások és a finanszírozás átlátható és ellenőrizhető. A kiemelt kórházak kijelölésével és a feladatmegosztás szabályozásával nő a betegek túlélési esélye. A nemzetközi tapasztalatok és az elemzések azt bizonyítják, hogy jobbak a kezelési esélyek azokban a centrumokban, amelyekben egyes betegségcsoportokban nagyobb számú beteget kezelnek. Azokban a kórházakban például, ahol nagy számban gyógyítanak szívinfarktusos beteget, csaknem kétszer akkora a túlélési esélyük, mint ha olyan intézményben látnák el őket, amelyben jóval kevesebb ilyen betegség fordul elő. Jobb kicsit távolabb meggyógyulni, mint a közelben betegnek maradni. Ezért bonyolultabb beavatkozásokat-például szívműtéteket - csak kiemelt kórházakban lehet majd elvégezni.Ugyanakkor általánosabb problémáinkkal - például egy mandulaműtét - a területi kórházak foglalkoznak. Ilyen kórházak átlagosan 30 kilométeres körben lesznek. Ez az ellátórendszer igazságosabb országos elosztást és biztonságosabb gyógyulást eredményez. Minőségi ellátórendszer Az új ellátórendszer négy szintre épül: a kiemelt kórházakra, a területi kórházakra, a járóbeteg-központokra és a háziorvosokra. A kiemelt kórházaknak átlagosan 55 km-en belül, a területi intézményeknek átlagosan 30 km-en belül, a járóbeteg-központoknak átlagosan 20 km-en belül, mentőknek 15 percen belül a mindenki számára elérhetőknek kell lenniük. Pazarlás helyett fejlesztés a cél. Egy aktív kórházi ágy fenntartása évente 5,5 millió forintba kerül, az ágyak több mint egynegyede mégis üresen áll. Az eddig feleslegesen elköltött pénzek az ellátás minőségének fejlesztését szolgálják. Minden ötödik kórházban fekvő beteget a járóbeteg-ellátásban is gyorsan és hatékonyan meg lehetne gyógyítani. Míg több európai országban az egynapos beavatkozások aránya eléri az 50 százalékot, nálunk ez csupán néhány százalék. A kórházi ágyakon nyújtott ellátás 25-30 százaléka nem orvosi, hanem szociális természetű. Az ellátások szakszerű és gazdaságos átszervezésével, az uniós fejlesztési pénzekkel korszerűbb, biztonságosabb és igazságosabb egészségügyi ellátórendszer jön létre. Az új egészségügy jellemzőiEgészségügyi reformok Átalakulás az ellátórendszerben - Új kórházfejlesztési jogszabályok Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, a kórházak strukturális átalakítása a rendszerváltás óta megoldatlanul maradt. A Parlament által december 18-án elfogadott kórházfejlesztési törvény a kihasználatlan kapacitásokat és a pazarlást kívánja megszüntetni egy igazságosabb, hatékonyabb és fenntartható fejlődésű egészségügyi rendszer érdekében, részben kórházi ágyak, illetve egyes kórházak átalakításával, valamint egy új ellátórendszer létrehozásával. A várható változásokról és annak indokairól tájékoztatta a sajtó munkatársait dr. Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. - Magyarországon a kórházi ágyak körülbelül egynegyede teljes mértékben kihasználatlan - kezdte beszámolóját az államtitkár. Ráadásul a ténylegesen igénybe vett ágyak 25-30 százalékát is indokolatlanul használják, mivel számos intézmény vagy nem nyújt rajtuk valós gyógyító ellátást, illetve nem azt, és nem annyi ideig, mint ami valóban szükséges lenne. A kórházi ellátás gyakran szociális indokból történik, tehát sok beteg egyáltalán nem szorulna kórházi kezelésre. Ha nem költünk feleslegesen pénzt a kihasználatlan ágyakra, akkor sokkal több marad az indokolt ellátások fejlesztésére. A kórházfejlesztési törvény egyik elsődleges célja olyan rendszer kialakítása, amely megfelel a szükségleteknek és a működése fenntartható. Ennek érdekében döntés született arról, hogy az aktív ágyak számát 11 százalékkal, mintegy 16 ezerrel csökkentik, míg a rehabilitációs, illetve a krónikus ágyak számát 7 ezerrel növelik. Összességében ily módon 9 ezerrel kevesebb aktív ággyal lehet számolni, azaz a mostani 80 ezerről 71 ezerre csökken a számuk. A kórházfejlesztési törvény azonban nem csupán az ágyak számszerű leépítését, az intézmények átalakítását írja elő, hanem kötelező fejlesztéseket is tartalmaz, amelyeknek egyik fő területe a járóbeteg-ellátás. Nagyon sok olyan kistelepülés van Magyarországon, amelyeken egyáltalán nem létezik ez az egészségügyi szolgáltatás - emlékeztetett Horváth Ágnes. Ezeken a helyeken a törvény értelmében kistérségi ellátó központokat kell létrehozni, amelyekben a beteg a lakóhelye közelében - 20 kilométeres körzetben - igénybe veheti a szakrendelések (belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, szemészet, fülorr-gégészet, reumatológia, allergológia stb.) többségét. A központokban el lehet végezni a fontosabb diagnosztikai - például a labor-, a röntgen- és az ultrahang- vizsgálatokat is, és ide kerül az eszközigényes szűrések egy része is. A centrumok működtethetnek egynapos nappali kórházi részleget és sebészetet, ahol befekvés nélkül be tudják állítani például a cukorbetegek terápiáját vagy kórházi ellátást nem igénylő kisebb sebészeti beavatkozásokat is elvégezhetnek. Jelenleg az ország 168 kistérsége közül 29-ben egyáltalán nincs, további 18-ban pedig nem megfelelő a járóbetegszakellátás, míg kilenc kistérségben az utóbbin kívül mentőállomás sincs. A kistérségi ellátó központok kialakításával párhuzamosan fejleszteni kell a mentőszolgálatokat és -állomásokat is. Kiemelten kezeljük azokat a kistérségeket, ahol jelenleg nincs vagy nem megfelelő szintű a járóbeteg-szakrendelés, illetve azokat, amelyeken eddig kis területi kórház nyújtott aktív ellátást. A már meglévő centralizált kapacitások átcsoportosításának köszönhetően kiegyenlítődnek a jelenlegi területi aránytalanságok és megszűnnek az ellátási hiányok. A tárca jövőre jelentős mennyiségű mentőautó vásárlását tervezi, a mentőállomások infrastruktúráját és felszereltségét pedig modernizálja-összegezte a kistérségekre vonatkozó várható változásokat az államtitkár. A kórháztörvény megalkotásánál a jövőben szükséges országos, illetve régiós kapacitások megállapításához átfogó, a járóbeteg-ellátásra is kiterjedő vizsgálatokat végeztünk - hangsúlyozta Horváth Ágnes. - Döntés született arról, hogy minden régióban 55 kilométeres elérhetőségi körzetben lesznek kiemelt kórházak. Feladatuk, hogy a legmodernebb európai színvonalú technikával felszerelve, nagy tapasztalatú, kiváló orvosokkal végezzék a súlyos vagy speciális, ritka betegségben szenvedők hatékony ellátását és gyógyítását, egyebek között a daganatos betegségek kezelését, a szervátültetéseket és a bonyolult szívműtéteket. Ezek az intézmények egyben sürgősségi centrumok is, amelyek az év minden napján, 24 órán át fogadják a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket. Kiemelt kórház lesz egyebek között a két legsúlyosabb népbetegség országos intézete, a Kardiológiai és az Onkológiai Intézet. A tárca eredetileg 31 kiemelt kórházat jelölt ki, a parlamenti bizottsági vita eredményeként azonban a kiemelt intézmények körébe bekerültek Sopron, Siófok és Karcag városi kórházai is. Budapesten az eredetileg tervezett négy kiemelt kórház helyett öt intézmény került be a kiemelt kategóriába, így az új ellátórendszerben országosan összesen 39 ilyen „zászlóshajó” működik majd. Ez a változás a betegek érdekét szolgálja, mert a jövőben a súlyosabb betegségeket ott gyógyítják, ahol a szakmai tapasztalat párosul a modern felszereltséggel és a megfelelő infrastruktúrával - hangsúlyozta az államtitkár. - Mert mindenkinek jobb egy kicsit távolabb meggyógyulni, mint a közelben betegnek maradni. Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy ahol egyes betegségeket nagyobb számban gyógyítanak, ott sokkal eredményesebb a gyógyulás, mint azokon a helyeken, ahol ilyen betegségekkel ritkábban találkoznak az orvosok. Az általános, hétköznapibb esetek (például vakbél-, mandulaműtét) gyógyítását a területi kórházak végzik. Minden régióban 55 kilométeres elérhetőségi körzetben lesznek kiemelt kórházak A kistérségi központokban el lehet végezni a fontosabb diagnosztikai (például a labor-, a röntgen- és az ultrahang-) vizsgálatokat és szűréseket Általános területi ellátás Elkerülhetetlennek látszik az orvosmigráció Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása nem jelenti a kórházak bezárását. A jelenlegi intézmények nagy része általános ellátásra szakosodik és úgynevezett területi kórházként működik tovább. A területi kórházakban végeznek egyebek között olyan „rutinbeavatkozásokat”, mint a mandula vagy az epekő kivétele, a sérvműtét, szüléseket vezetnek le, továbbá ellátják a belgyógyászati betegségek túlnyomó részét kitevő betegségeket: beállítják például a cukorbetegek terápiáját vagy szükség esetén a beteg vérnyomását. - Amennyiben a területi kórház olyan súlyos megbetegedést észlel, amely magasabb szintű ellátást igényel, a beteget továbbküldik a terület ellátásáért felelős kiemelt kórházba - fejtette ki dr. Horváth Ágnes államtitkár. - A bonyolult kezelést vagy komplikált műtéti beavatkozást nem igénylő ellátások túlnyomó része továbbra is a betegek lakóhelyéhez közel eső területi kórházak feladata lesz. Ezek az intézmények a jövőben nagyobb szerepet vállalnak a rehabilitációban, a krónikus ellátásban és az ápolásban. A területi kórházak kijelöléséről, az egészségügyi miniszter tesz javaslatot a végleges döntésre jogosult Regionális Egészségügyi Tanácsoknak (RET), amelyek a helyi igények, a tradicionális értékek és a pénzügyi lehetőségek ismeretében hozzák meg határozatukat. A RET-ek 54 orvosi szakmacsoportban, a belgyógyászattól és társszakmáitól kezdve a pszichiátrián és a patológián át a szájsebészetig, mintegy 55 szakellátási területen országosan 19 946 aktív és 21127 krónikus ágyszám elosztásáról 20 napon belül döntenek. A tesrtületek kompetenciájába tartozik annak kijelölése is, hogy mely területi kórházak végezhetnek sürgősségi ellátást is. A RET-ek döntése akkor érvényes, ha azt a régió területén működő valamennyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató fenntartója a kézhezvételtől számított 30 napon belül jóváhagyja. Ennek hiányában a miniszter 8 napon belül dönt az adott régió normatíváinak felosztásáról. Az aktív kórházak és kórházi ágyak megszüntetésével jelentős pénz szabadul fel, amelyet a megmaradó intézmények fejlesztésére lehet fordítani. Ennek hatására javul az ellátás minősége, a megnövekedett krónikus ellátás és a járóbetegszakellátás színvonala, megszűnnek a sokágyas kórtermek és a zsúfoltság. Dr. Horváth Ágnes hangsúlyozta: Az átalakulás után sem jut kevesebb pénz az egészségügyre, hiszen minden egyes felszabaduló forint az ágazatban marad. Sok kórház egyelőre létbizonytalanságban érzi magát, pedig erre nincs oka, s csak azok az intézmények lélegeztek fel, amelyek bekerültek a kiemelt kategóriába. Minden változás bizonytalanságot okoz Az nyilvánvaló, hogy törvényszerűen meg kell kezdődnie az orvosmigrációnak, ezt külön kormányzati programmal fogjuk segíteni. Budapesten például egyes szakterületeken tízszer annyi orvos jut adott számú lakosra, mint például Hajdú- Bihar megyében. Ez az aránytalanság nem tartható fenn. Magyarországon nincs orvosmunkanélküliség, viszont egyes helyeken nagy a hiány. Ezeken a helyeken nagy szükség van az orvosok tudására és a tapasztalataira - vázolta a jelenlegi helyzetet dr. Horváth Ágnes. I! Vizit- és kórházi napidíj A törvény egységes 300 forintban szabta meg A Parlament döntött a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetéséről. Az erről szóló törvény 2007. február 15-én lép életbe. A jogszabály célja, hogy csökkenjen az egészségügyi ellátórendszer indokolatlan igénybevétele, ezáltal javuljon a minősége. A vizitdíj és a kórházi napidíj fizetése nem magyar sajátosság, hiszen az európai országok mintegy kétharmadában általános gyakorlat. Egyfajta jelképes nagyságú önrészfizetést vezetnek be az egészségügyben, melynek következtében ésszerűbbé válik az ellátórendszer igénybevétele. Az önrészfizetés eddig ellenőrizhetetlen és igazságtalan módon, hálapénz formájában volt jelen az egészségügyben. A kormány reményei szerint a vizitdíj és ezzel párhuzamosan a számlaadási kötelezettség a hálapénz visszaszorításában is segíteni fog. 2007. február 15-től a fizetendő teljes összeg az egészségügyi szolgáltatónál marad, és az ellátás fejlesztését szolgálja. A vizitdíj és a kórházi napidíj összegét a törvény egységesen 300 forintban határozta meg. A betegnek pontosan tudnia kell, hogy amikor orvoshoz fordul, akkor szolgáltatást vásárol, és annak ára van. Ezért január elsejétől bevezetésre kerül a magyar nyelvű tájékoztató számla, amelyet a beteg minden kórházi kezelés után kézhez kap. A számla alapján a beteg tudni fogja, hogy mennyibe került ténylegesen a kezelése a biztosítónak. A számla és a készpénzforgalom megjelenésével jelentősen csökken a visszaélések vagy a tévedések lehetősége is. Ha a számlát a beteg nem írja alá, akkor a biztosító 10 százalékkal kevesebb térítést utal az ellátásért a kórháznak. A pontos elszámolás minden biztosított, adó- és járulékfizető közös érdeke. Az oldalt összeállította: Varga Zsuzsa Mentesség és kompenzáció Kétmillióan mentesülnek a vizitdíjfizetés alól A kormány döntése értelmében körülbelül 4 millió állampolgár részben vagy teljesen mentesül a vizitdíjfizetési kötelezettség alól. Ez utóbbiak körébe tartoznak a 18 éven aluli fiatalok, továbbá a tartós gyógykezelésre szorulók (dialíziskezelés, onkológiai és kúraszerű ellátás), valamint a hajléktalanok, összességében mintegy 2,1 millió ember. A hajléktalanok ellátásával foglalkozó háziorvosok által kiállított beutaló díjmentesen jogosít minden egyéb egészségügyi alapszolgáltatásra is. A szociálisan rászorulókat a különböző jogcímeken folyósított ellátások emelésével támogatják. Ők évente legalább 12 vizitre jutó kedvezményt kapnak, a legnehezebb helyzetben lévők juttatása havi 300, a kevésbé rászorultaké havi 200 forinttal emelkedik. Az előző körbe tartoznak a gyesen lévő kismamák, a nyugdíjminimumot kapó nyugdíjasok és a rendszeres szociális segélyben részesülők, míg az utóbbi kategóriába azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíjminimum és annak kétszerese közti járadékot kapnak, valamint a munkanélküli-ellátásban részesülők. A mentességi kör kivételével mindenkinek kell vizitdíjat fizetni, de a 21. alkalomtól az összeg visszaigényelhető a helyi önkormányzatoktól. Kórházi ellátás esetén az adott évben a 20. ellátási nap után senkinek nem kell fizetni napidíjat.