Dunaújvárosi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-05 / 30. szám
2007. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ Pekarek János Egy könyv róla és rólunk Többekkel elvégeztem a kísérletet, a szóban forgó könyv címlapján letakarva a szerző (művész)nevét, csak a képet felmutatva. Majd a teljes tanácstalanságot látva a könyv hátoldalán szereplő, idősebb kori fotót is megmutattam - ám a találati arány így is csak néhány százalékkal javult. Igen, ez a kedves kölyök, s a meggyötört, ám még mindig érdeklődő tekintetű, ötvenes férfi egy és ugyanazon személyiség: Gordon Sumner, azaz Sting, a Fullánk. Íme: a Police, Sting világhírű zenekara 1983-ban oszlott fel, csak huszonhárom éve, s már alig van ember, akinek beugrik a szétnyúzott bakelitekről hallgatott Roxanne szerzőjének arca, neve. A newcastle-i proligyerek, aki hajnalonta tejeskannákat cipelt a hajógyár melletti utcákban, aki ugyanolyan tétován és semmit sem értve próbálta felfogni saját magát és a világot, mint annyian, aki egy külvárosi zenebolt kirakatában látott először basszusgitárt, amivel életre szóló házasságot kötött, mert rávezette arra, hogy a kevesebb, több Sting, aki a könyvborítón is látható, agyonmosott sárgafekete csíkos pulóveréről kapta a Fullánk becenevet, egyszer csak ötvenéves lett, és nekiült leírni, mi kényszerítette gyerekkorában, hogy a nagymama pianínóját elemi erővel és kétségbeeséssel csépelve „széttört zenét” játsszon, így rázva le magáról a szülei félresikerült életéből rázúduló magányt, dühöt, kiábrándultságot. A Széttört zene (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004., fordította M. Nagy Miklós és Gy. Horváth László, 284 oldal) nem önéletrajz, sokkal inkább nemzedékkönyv. Egy értelmes, érzelmes, őszinte és önmagát kereső ember ír benne a maga és nemzedéke (minden nemzedék?) kiúttalanságáról és áttöréséről. Aki semmi nem lett volna, ha zenész nem lehet - mert a dalokban találta meg a világ értelmezésének lehetőségét. Benne van a könyvben természetesen a zenész szakmunkások keservesen nehéz élete, akik mind sztárok akarnak lenni és még az utolsó küszöbben is pofára zúgnak a Benne van, hogy „ha emlékszel a hatvanas évekre, akkor nem voltál ott..." legtöbben. Benne van, hogy a legkönnyebben azzal lehetett bekerülni egy zenekarba, ha valakinek furgonja vagy erősítője volt, s csak alig akadt együttes, ahol a kottaismeret vagy a hangszeres tudás számított. Benne van, hogy „ha emlékszel a hatvanas évekre, akkor nem voltál ott” - hát persze, hogy ez a Beatles és Jimi Hendrix évtizede. És benne van, hogy a Roxanne egy berlini kurva sorsa láttán íródott, benne, hogy a Police először költségtérítésért turnézta végig az Egyesült Államok mindkét partvidékének lepusztult klubjait és autósmozijait, benne van, hogy a világhírre ráment Sumnernek egy házassága, benne van, hogy nem volt ott egyik szülőjének temetésén sem, benne van minden rosszul kiénekelt vagy kiénekeletlen hang, benne van Sting, egy embernyi ember. Benne vagyunk mindannyian. Kultur und Freizeit Budapest (mti) - Tímár Katalint választották az idei Velencei Képzőművészeti Biennálén megvalósuló magyar projekt kurátorává - közölte Petrányi Zsolt, a rendezvény nemzeti biztosa. Andreas Fogarasi Bécsben élő, magyar származású építész magyarországi művelődési házakkal foglalkozó, Kultur und Freizeit című projektje valósulhat meg az idei biennálén, amelynek kurátora Tímár Katalin művészettörténész, a Ludwig Múzeum munkatársa lesz - tette hozzá Petrányi Zsolt. Az eredetileg hétfőre várt döntés után a zsűri csak csütörtök este határozott arról, ki lehet a velencei magyar pavilonban megvalósuló program szakmai felelőse. A nemzeti biztos emlékeztetett: a 12 pályázó közül a zsűri még egy másik jelölt mellett tette le a voksát, akinek pályázatát a legjobbnak ítélték. Ezt követően Petrányi Zsolt egyeztetett az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, ám a tárca nem támogatta a zsűri kiválasztottját annak formailag érvénytelen pályázata miatt. Petrányi hozzátette: az idő rövidsége miatt nem akartak új pályázatot kiírni. Az 52. Velencei Képzőművészeti Biennálét a tervek szerint június 10. és november 21. között rendezik meg. KULTÚRA Elkelt a második Réti Anna átvette a II. Monotánc Fesztivál közönségdíját Balla Tibor szerk@dh.pl.hu Dunaújváros -Gazdára talált a II. Monotánc Fesztivál fődíja is. Ezúttal Réti Anna vehette át a fesztivál emblémáját formázó, aranyláncon függő medált. A díszelőadás után kérdeztük: - Honnan indultál? - A Pécsi Művészeti Szakközépiskola után szinte bejáratott út vezetett a Rotterdami Táncművészeti Akadémiára. Elvégeztem, majd ott maradtam és több társulattal is dolgoztam. Olyanokkal, mint a Galili Dance és a Conny Janssen Danst. Közel tíz évet töltöttem kint. - Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét? - Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el, így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra. - A fesztiválról honnan hallottál? - Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, ___ csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos. - Nem ez az első díjad... - Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is. - Jövőre veled, ugyanitt? - Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek. Réti Annának fontos, olyan emberektől kapott díjat, akik a szívükre hallgatnak A fődíjat a felajánló Corner Zálogház Zrt. igazgatója, Gégény Csaba adta át az előadás után a táncművésznek Pénteken búcsúztatják Illés Lajost Budapest (mti) Pénteken 15 órakor, a fővárosi Fiumei úti sírkertben kísérik utolsó útjára Illés Lajos Kossuth-díjas művészt, az Illés együttes alapítóját. A január 29-én, 65 éves korában elhunyt zenészt a református egyház szertartása szerint helyezik végső nyugalomra Tőkés László királyhágómelléki református püspök szolgálatával. A család arra kéri a gyászolókat, hogy a búcsúztatóra csak egy szál virágot vigyenek, a koszorúra szánt összeget a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza javára ajánlják fel. Illés Lajos, aki a kisoroszi református gyülekezet kántora is volt, súlyos betegség következtében hunyt el. Illés Lajos 1942-ben született. A billentyűs hangszereken játszó muzsikus 1957-ben alapította testvérével, Illés Károly szaxofonossal és Zsiga István gitárossal az „ős-Illés” együttest, melyhez később csatlakoztak a Szörényitestvérek. A klasszikus Illés 1965-re alakult ki. Illés Lajos 1973. november 2-án bejelentette a zenekar feloszlását és visszavonult a nyilvánosságtól. Egy-egy különleges alkalommal azonban visszatért a színpadra. DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 5 RÖVIDEN Éri Jenő képei az aulában Dunaújváros (dh) - Éri Jenő festőművész Dobképek című kiállításának megnyitójára várják a közönséget ma 18.30- kor a Bartók Aula Galériájába. A kiállítás anyagát Kádár Miklós Mihály képzőművész méltatja, a megnyitón közreműködik Geröly András és Geröly Mátyás (ütőhangszerek). Jávor Pál, azaz Szőke Zoltán Dunaújváros (dh) - A Munkásművelődési Központ Klubszínházi esték című sorozatában Jávor Pált idézik meg ma 18 órakor az MMK 310-es termében. Pozsgai Zsolt írta és rendezte az egyszemélyes darabot. A Jávor című est címszerepét Szőke Zoltán színművész alakítja. Ifjú alkotók a Gárdonyiban Dunaújváros (dh) - A Da Capo Művészeti Iskola festészet tanszakán tanuló gyerekek munkáiból nyílik kiállítás - Hogyan jutottam el a ponttól a térig címmel - a Gárdonyi iskolában február 5-én 17 órakor. A drámajáték szakosok egy Lázár Ervin-meserészletet adnak elő, s az iskolában tanuló muzsikusok - zongoristák, egy fuvolista és egy gitáros - is fellépnek. Ókori divatdiktátorok Telt házas divattörténeti előadás az Intercisa Múzeumban Szabó Szabolcs szerk@dh.pl.hu Dunaújváros - Kérdés: Önök szerint mi késztet arra több tucat középiskolás fiatalt, hogy csütörtökön kora este az Intercisa Múzeum felé vegye az irányt? Válasz: Fogalmam sincs, de személyes tapasztalataimra támaszkodva a historizmus iránti olthatatlan tudásszomj tömeges megnyilvánulásához némi pedagógusi ráhatás is szükségeltetik. Pótszékekkel megtámogatott telt ház fogadta dr. Bíró Mária régészt, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánhelyettesét. A Római császárnők - a római birodalom divatdiktátorai címet viselő előadás a szórakoztató ismeretterjesztés jól ismert koreográfiája szerint zajlott. Pikáns, könnyed téma; hallgatóság történelmi tudása bázisának észrevétlen gyarapítása. Esetünkben a csali szerepét a divat töltötte be, e mentén szépen megismerhettük a római birodalom társadalmi szerveződését, szokásait, mindennapjait és főként a nőt - legyen rabszolga vagy császárné -, aki a mindennapokat a férfitársadalom számára élhetővé tette. Róma: kétmilliós metropolisz, az akkori ismert világ multikulturális központja, épp mint egy mai nagyváros, különböző etnikai, vallási csoportokkal, szervezett és működő infrastruktúrával, látványos jogi és szociális egyenlőtlenséggel. A női emancipáció nem e korban élte fénykorát: először apai, majd hitvesi gyámság alatt éltek, magánvagyonnal nem rendelkeztek. Az urbánus kultúra azonban apró szabadságmorzsákkal ruházta fel a hölgyeket. Természetesen e korban is számos előnyt jelentett szabad, módos embernek születni: a gazdag úrhölgyek, de az egyszerű polgárok is sokat foglalatoskodhattak önmagukkal. A mai szépségipar is jelentős hasznot kasszírozhatott volna: nemcsak a nőknél, a férfiaknál is divat volt a szőrtelenítés, a hajfestés. A császárkor végén beáramló germán rabszolganők nyomán az egész birodalomba divatba jött például a szőke paróka. Mint a rendes fogyasztói társadalmak polgárai, imádtak vásárolni - e „teher” is főként a nőkre hárult -, megszerzett javaikat közszemlére állítani. A császárnők és az előkelőségek formálták a közízlést, az öltözködési kultúrát az egész birodalomban. Az Intercisa Múzeum által indított Keresd a nőt címmel indított népszerű előadássorozatnak a mostani volt a negyedik állomása. Folytatás febuár végén, remélhetően szintén telt házas fogadtatással... Dr. Bíró Mária régész a római birodalom divatdiktátorai címmel tartott előadást az Intercisa Múzeumban