Dunaújvárosi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-18 / 269. szám
2 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Csökkenő sérülékenység LONDON Jelentősen csökkent a magyar gazdaság külső sérülékenysége, és ez is a befektetési ajánlású, stabil kilátású szuverén magyar adósprofil pillérei közé tartozik - áll a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő éves országjelentésében. A stabilitást erősíti a sok lábon álló gazdaság, és a kormány elkötelezettsége a megbízható költségvetési politika mellett. Ugyanakkor a magyar közadósságráta még mindig magas. A magyar államadósság jövőre 71 százalék körüli szintre mérséklődik. MW HM-adomány BUDAPEST Ultrahangkészüléket vásárol a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Perinatális Intenzív Centrumának, a két-három héten belül érkező berendezés a koraszülött babák ellátását segíti majd - jelentette be Vargha Tamás. A HM parlamenti államtitkára hozzátette: nem a koraszülötteket kell az ultrahangkészülékhez vinni, hanem fordítva. Ma Orbán is méltatta Cseke Lászlót BUDAPEST Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán „fiatalkorunk egy darabjának” elvesztéséről írt a csütörtökön elhunyt Ekecs Géza rádiós szerkesztő halála kapcsán. Ekecs - rádiós nevén Cseke László - a Szabad Európa Rádió (SZER) egykori magyar adásának szerkesztője, a Tinédzserparti és a Délutáni randevú legendás műsorvezetője volt. MW KRÓNIKA Segítség a betegnek Ötvenmilliárdot költenek a diabéteszesek gyógyítására MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Négymilliárd forinttal többel támogatta a kormány tavaly a cukorbetegek gyógyítását. A diabétesz mintegy 770 ezer embert érint az országban, az újonnan megjelenő cukorbetegek száma pedig 35-40 ezerre tehető évente. Ötvenmilliárd forinthoz közeli összeget költött tavaly a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a cukorbetegekre. Évente 770 ezer embert érint a cukorbetegség Magyarországon az újonnan megjelenő diabéteszesek száma 35-40 ezerre tehető - derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Világgazdaságnak megküldött adataiból. Arányaiban nézve Magyarországon annyi a cukorbeteg, mint Európa más országaiban. A magyarok 6,6 százaléka szenved valamilyen típusú diabéteszben. A NEAK adatai szerint vannak olyan betegek, akik az adott évben csak egyszer vagy kétszer részesülnek ellátásban, és olyanok is, akik havonta több alkalommal váltanak ki gyógyszert, vagy mennek el szakorvoshoz vizsgálat, kezelés, konzultáció céljából. A cukorbetegek jelentős része, mintegy 725 ezer beteg 2-es típusú diabéteszben szenved, vagy a 2-es típust közvetlenül megelőző állapotok valamelyikében van. Az 1-es típusú cukorbetegség miatt mintegy 45 ezer beteget kezelnek folyamatosan. Évente körülbelül 30 ezer olyan ember hal meg, aki diabéteszes volt, emögött azonban több más, jellemzően időskori betegség is állhat. A járóbeteg-ellátásban tavaly 2,3 milliárd forintot fizetett a NEAK a diabéteszes betegek ellátására. A fekvőbetegekre pedig az előző két évben egyaránt 2,6 milliárd forintot fordított az egészségbiztosító. Az összesített adatok alapján 2015-ben körülbelül 45 milliárd forintot, tavaly pedig mintegy 49 milliárdot költöttek a cukorbetegekkel kapcsolatos diagnózisokra. A finanszírozási jelentések alapján a NEAK közölte: tavaly 2896 olyan amputált beteget regisztráltak, akinél a kórházi tartózkodása során előfordult a cukorbetegség diagnózisa is, és összesen 744 olyan amputált beteg volt, akinél az amputáció fő okaként jelölték meg a diabéteszt. A cukorbetegek aránya az elmúlt 15 év alatt több mint 70 százalékkal nőtt, 2014- ben 772 ezer diabétesz miatt kezelt beteget tartottak számon. Idén egy diabétesz elleni készítmény kapta az Év gyógyszere díjat is, ami jelentős innovációt képvisel a cukorbetegek szív- és érrendszeri halálozási kockázatának csökkentésében. Kutatások azt bizonyítják, hogy a készítmény szedésekor egykét év alatt 38 százalékkal csökkent a cukorbetegek körében a szív- és érrendszeri gondok okozta halálesetek száma. GYERMEKEK VESZÉLYBEN Az elmúlt 20-25 évben háromszor annyi gyereknél diagnosztizáltak 1-es típusú cukorbetegséget, mint annak előtte - mondta Tóth-Heyn Péter, az I. számú Gyermekgyógyászati Klinika osztályvezető főorvosa az M1-en. Más a gyermekeket érintő cukorbetegség, mint az, ami a felnőttekre jellemző. A gyerekek esetében autoimmun és nem táplálkozással összefüggő betegségről van szó. A felnőttkorban kialakuló betegség hátterében általában az elhízás áll. 2017. NOVEMBER 18., SZOMBAT Nem jelentene megoldást a migráció Orbán Viktor: A magyar modell évek óta működik, és nem kívánjuk másra lecserélni GÖTEBORG Nem akarunk sem demográfiai, sem munkaerő-problémákat kívülről, migrációval, bevándorlással megoldani. A magyar modell működik, és mi, magyarok nem akarjuk lecserélni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió szociális csúcstalálkozóján Göteborgban. Munkahelyváltás a kihívásokhoz - ez volt az elnevezése annak a szekcióülésnek, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt az Európai Unió szociális csúcstalálkozóján a svédországi Göteborgban. Hangsúlyozta: Magyarország nagyon mély válságban volt 2010 előtt, de létrehoztak egy magyar modellt, amely három pilléren nyugszik. Az első, hogy célul tűzzük ki a teljes foglalkoztatottságot, és munkaalapú gazdaságot építünk - közölte. Másodszor, nem akarunk sem demográfiai, sem munkaerőproblémákat kívülről, migrációval, bevándorlással megoldani. Harmadszor rugalmasak akarunk lenni, ezt igazolja a magyar munkaerő-piaci szabályozás, adószabályozás és a duális képzés. A kormányfő közölte: hét éve a munkanélküliség Magyarországon 12,5 százalék volt, ma négy, a növekedés mínusz öt-hat százalék volt, ma plusz négy, a költségvetési hiány pedig tartósan három százalék alatt van. Orbán Viktor úgy vélte, értéknek kell tekinteni a saját modelljeinket, és mi, magyarok, akiket a saját modellünk kihúzott a válságból, sem akarjuk a magunk modelljét lecserélni. A modell bizonyos elemeit talán alkalmazni tudnák mások is - tette hozzá a kormányfő. A csúcstalálkozó résztvevői tegnap aláírták a szociális jogok európai pillérére vonatkozó nyilatkozat, amelyben húsz kulcsfontosságú elvet és jogot határoztak meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására. Orbán Viktor a csúcstalálkozó előtt külön tárgyalást folytatott Thornbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács (ET) főtitkárával. A megbeszélésen az ukrán oktatási törvényről is szó volt - közölte az MTI. A megbeszélésen elhangzott, hogy a ki KÖZVETLENEBB A FENYEGETÉS Gulyás Gergely szerint az Európai Parlament (EP) csütörtöki döntésével kitöltötte a nemzeti konzultációs kérdőívet, és egyértelműen a Soros-terv végrehajtását támogatta a válaszaival. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett: az EP létrehozna egy állandó, felső létszám- és időkorlát nélküli betelepítési rendszert. A politikus ezért minden magyar választót arra kért, töltse ki a nemzeti konzultációs kérdőívet, mert a veszély és a fenyegetés közvetlenebb és nagyobb, mint valaha. Többségi jogokat jelentősen megnyirbáló új ukrán oktatási törvény Magyarország és több más szomszédos állam értékelése szerint is teljesen szembemegy Ukrajna európai integrációs törekvéseivel. Európában ugyanis alapelv, hogy a már elért, kivívott kisebbségi jogokból visszavenni nem lehet. Ezzel kapcsolatban Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök a kijevi parlament pénteki ülésén leszögezte: Ukrajna senkinek sem engedi meg, hogy „zsaroló hangnemben” beszéljen vele. MW A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) érkezik az Európai Unió szociális jogokkal foglalkozó csúcstalálkozójára Göteborgban. Balról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár MTI-fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs Folytatódó béremelés a szociális szférában BUDAPEST A kormányzat folytatja a szociális ágazatban az elmúlt négy és fél évben végrehajtott, erőltetett ütemű béremelést - hangsúlyozta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara pénteki budapesti országos konferenciáján, utalva arra, hogy az elmúlt négy és fél évben 60 százalékkal nőtt az ágazatban az átlagfizetés. - Ma Magyarországon a szociális ágazatban dolgozó 90 ezer kolléga majdnem 800 ezer embert segít, a családtagokkal együtt több millió ember életére vannak napi szinten hatással - közölte az államtitkár, aki arról is beszélt: a kormányzat az elkövetkező három-négy évben 409 milliárd forintot áramoltat ezekbe a rendszerekbe. Egy másik sajtótájékoztatón Czibere Károly közölte: továbbfejlesztik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) által elindított Kontakt jelnyelvi videó-tolmácsszolgáltatási rendszert. Az államtitkár hozzátette: áprilisban hirdetett meg a kormány egy négymilliárd forintos keretösszegű pályázatot a Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjainak, ezen a kiíráson nyert a Sinosz. A szövetség az elnyert 1,4 milliárd forintból fejleszti majd tovább a Kontakt már meglévő rendszerét, hogy alkalmas legyen a látássérülteknek segítő Távszem nevű szolgáltatás befogadására is. A Távszem egy okoseszközökre letölthető, internetalapú alkalmazás lesz, amelyen keresztül képzett szakemberek videohívásokat fogadnak majd, és az eszközök kameráján keresztül látják majd a hívó fél környezetét, illetve a problémát, amiben segíteniük kell. MW Kopogtat a KSH a gazdáknál BUDAPEST Mezőgazdasági összeírást tart a KSH az egyéni gazdaságoknál november 15. és december 15. között. Az összeírás célja, hogy hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az EU és a gazdálkodók részére. Az adatfelvétel a szántóföldi növények, a zöldségfélék termesztésére és felhasználására, a szántóként használt, üvegház és fóliasátor alatti területek hasznosítására, a szőlő- és gyümölcstermesztésre, trágyázásra, öntözésre terjed ki. Számba veszik a főbb haszonállatfajokat, az állati termékek termelését, s kitérnek az ágazat munkaerő-szükségletére, a beruházásokra is. Azoknak a háztartásoknak, amelyek e-mailen vagy postai úton felkérőlevelet kapnak, lehetőségük van arra, hogy a kérdezőbiztosi összeírást megelőzően, november 15. és november 21. között elektronikusan töltsék ki a kérdőívet. Az adatfelvétel terepi időszakában, november 22. és december 15. között összeírók keresik fel az ország 484 településének kijelölt körzeteit. MTI/MW