Dunaújvárosi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-18 / 269. szám

2 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Csökkenő sérülékenység LONDON Jelentősen csök­kent a magyar gazdaság külső sérülékenysége, és ez is a befektetési ajánlású, stabil kilátású szuverén magyar adósprofil pillérei közé­ tartozik - áll a Mo­ody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő éves országjelentésében. A stabilitást erősíti a sok lá­bon álló gazdaság, és a kormány elkötelezettsége a megbízható költségvetési politika mellett. Ugyanak­kor a magyar közadósság­ráta még mindig magas. A magyar államadósság jö­vőre 71 százalék körüli szintre mérséklődik. MW HM-adomány BUDAPEST Ultrahangké­szüléket vásárol a Honvé­delmi Minisztérium a Ma­gyar Honvédség Egészség­­ügyi Központ Perinatális Intenzív Centrumának, a két-három héten belül ér­kező berendezés a kora­szülött babák ellátását se­gíti majd - jelentette be Vargha Tamás. A HM par­lamenti államtitkára hoz­zátette: nem a koraszülöt­teket kell az ultrahangké­szülékhez vinni, hanem fordítva. Ma Orbán is méltatta Cseke Lászlót BUDAPEST Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán „fiatalkorunk egy darabjának” elvesztéséről írt a csütörtökön elhunyt Ekecs Géza rádiós szer­kesztő halála kapcsán. Ekecs - rádiós nevén Cseke László - a Szabad Európa Rádió (SZER) egykori ma­gyar adásának szerkesztője, a Tinédzserparti és a Délu­táni randevú legendás mű­sorvezetője volt. MW KRÓNIKA Segítség a betegnek Ötvenmilliárdot költenek a diabéteszesek gyógyítására MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS kozpontiszerkesztoseg@media­works.hu BUDAPEST Négymilliárd forinttal többel támogatta a kormány tavaly a cukor­betegek gyógyítását. A diabétesz mintegy 770 ezer embert érint az or­szágban, az újonnan meg­jelenő cukorbetegek száma pedig 35-40 ezerre tehető évente. Ötvenmilliárd forinthoz kö­zeli összeget költött tavaly a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a cukorbetegek­re. Évente 770 ezer embert érint a cukorbetegség Ma­gyarországon az újonnan megjelenő diabéteszesek száma 35-40 ezerre tehető - derül ki a Nemzeti Egész­ségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Világgazdaságnak megküldött adataiból. Arányaiban nézve Ma­gyarországon annyi a cukor­beteg, mint Európa más or­szágaiban. A magyarok 6,6 százaléka szenved valami­lyen típusú diabéteszben. A NEAK adatai szerint vannak olyan betegek, akik az adott évben csak egyszer vagy két­szer részesülnek ellátásban, és olyanok is, akik havonta több alkalommal váltanak ki gyógyszert, vagy mennek el szakorvoshoz vizsgálat, ke­zelés, konzultáció céljából. A cukorbetegek jelentős része, mintegy 725 ezer beteg 2-es típusú diabéteszben szenved, vagy a 2-es típust közvetlenül megelőző állapo­tok valamelyikében van. Az 1-es típusú cukorbetegség mi­att mintegy 45 ezer beteget kezelnek folyamatosan. Éven­te körülbelül 30 ezer olyan ember hal meg, aki diabéte­­szes volt, emögött azonban több más, jellemzően időskori betegség is állhat. A járóbeteg-ellátásban ta­valy 2,3 milliárd forintot fize­tett a NEAK a diabéteszes be­tegek ellátására. A fekvőbete­gekre pedig az előző két év­ben egyaránt 2,6 milliárd fo­rintot fordított az egészség­­biztosító. Az összesített ada­tok alapján 2015-ben körülbe­lül 45 milliárd forintot, tavaly pedig mintegy 49 milliárdot költöttek a cukorbetegekkel kapcsolatos­ diagnózisokra. A finanszírozási jelenté­sek alapján a NEAK közölte: tavaly 2896 olyan amputált beteget regisztráltak, akinél a kórházi tartózkodása során előfordult a cukorbetegség diagnózisa is, és összesen 744 olyan amputált beteg volt, akinél az amputáció fő okaként jelölték meg a dia­béteszt. A cukorbetegek aránya az elmúlt 15 év alatt több mint 70 százalékkal nőtt, 2014- ben 772 ezer diabétesz miatt kezelt beteget tartottak szá­mon. Idén egy diabétesz el­leni készítmény kapta az Év gyógyszere díjat is, ami je­lentős innovációt képvisel a cukorbetegek szív- és érrend­szeri halálozási kockázatá­nak csökkentésében. Kutatá­sok azt bizonyítják, hogy a készítmény szedésekor egy­két év alatt 38 százalékkal csökkent a cukorbetegek kö­rében a szív- és érrendszeri gondok okozta halálesetek száma. GYERMEKEK VESZÉLYBEN Az elmúlt 20-25 évben háromszor annyi gyereknél diagnosztizáltak 1-es típusú cukorbetegséget, mint annak előtte - mondta Tóth-Heyn Péter, az I. számú Gyermekgyógyá­szati Klinika osztályvezető főorvosa az M1-en. Más a gyermekeket érin­tő cukorbetegség, mint az, ami a felnőttekre jellemző. A gyerekek esetében autoimmun és nem táp­lálkozással összefüggő betegségről van szó. A felnőttkorban kialakuló betegség hátterében általában az elhízás áll. 2017. NOVEMBER 18., SZOMBAT Nem jelentene megoldást a migráció Orbán Viktor: A magyar modell évek óta működik, és nem kívánjuk másra lecserélni GÖTEBORG Nem akarunk sem demográfiai, sem munkaerő-problémákat kívülről, migrációval, be­vándorlással megoldani. A magyar modell működik, és mi, magyarok nem akar­juk lecserélni - jelentette ki Orbán Viktor miniszter­­elnök az Európai Unió szo­ciális csúcstalálkozóján Gö­teborgban. Munkahelyváltás a kihívások­hoz - ez volt az elnevezése annak a szekcióülésnek, ame­lyen Orbán Viktor miniszter­­elnök is felszólalt az Európai Unió szociális csúcstalálko­zóján a svédországi Göte­borgban. Hangsúlyozta: Ma­gyarország nagyon mély vál­ságban volt 2010 előtt, de lét­rehoztak egy magyar modellt, amely három pilléren nyug­szik. Az első, hogy célul tűz­zük ki a teljes foglalkoztatott­ságot, és munkaalapú gazda­ságot építünk - közölte. Má­sodszor, nem akarunk sem demográfiai, sem munkaerő­problémákat kívülről, migrá­cióval, bevándorlással megol­dani. Harmadszor rugalmasak akarunk lenni, ezt igazolja a magyar munkaerő-piaci sza­bályozás, adószabályozás és a duális képzés. A kormányfő közölte: hét éve a munkanél­küliség Magyarországon 12,5 százalék volt, ma négy, a nö­vekedés mínusz öt-hat száza­lék volt, ma plusz négy, a költségvetési hiány pedig tar­tósan három százalék alatt van. Orbán Viktor úgy vélte, értéknek kell tekinteni a saját modelljeinket, és mi, magya­rok, akiket a saját modellünk kihúzott a válságból, sem akarjuk a magunk modelljét lecserélni. A modell bizonyos elemeit talán alkalmazni tud­nák mások is - tette hozzá a kormányfő. A csúcstalálkozó résztvevői tegnap aláírták a szociális jogok európai pillé­rére vonatkozó nyilatkozat, amelyben húsz kulcsfontossá­gú elvet és jogot határoztak meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztá­sára. Orbán Viktor a csúcstalál­kozó előtt külön tárgyalást folytatott Thornbjorn Jag­­landdal, az Európa Tanács (ET) főtitkárával. A megbe­szélésen az ukrán oktatási törvényről is szó volt - kö­zölte az MTI. A megbeszélé­sen elhangzott, hogy a ki­ KÖZVETLENEBB A FENYEGETÉS Gulyás Gergely szerint az Európai Parlament (EP) csütörtöki dönté­sével kitöltötte a nemzeti konzul­tációs kérdőívet, és egyértelműen a Soros-terv végrehajtását támo­gatta a válaszaival. A Fidesz frakci­óvezetője emlékeztetett: az EP lét­rehozna egy állandó, felső lét­szám- és időkorlát nélküli betele­pítési rendszert. A politikus ezért minden magyar választót arra kért, töltse ki a nemzeti konzultációs kérdőívet, mert a veszély és a fe­nyegetés közvetlenebb és na­gyobb, mint valaha. Többségi jogokat jelentősen megnyirbáló új ukrán oktatá­si törvény Magyarország és több más szomszédos állam értékelése szerint is teljesen szembemegy Ukrajna euró­pai integrációs törekvéseivel. Európában ugyanis alapelv, hogy a már elért, kivívott ki­sebbségi jogokból visszaven­ni nem lehet. Ezzel kapcso­latban Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök a kijevi parlament pénteki ülésén le­szögezte: Ukrajna senkinek sem engedi meg, hogy „zsa­roló hangnemben” beszéljen vele. MW A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) érkezik az Európai Unió szociális jogokkal foglalkozó csúcstalálkozójára Göteborgban. Balról Havasi Bertalan, a Miniszter­­elnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár MTI-fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs Folytatódó béremelés a szociális szférában BUDAPEST A kormányzat folytatja a szociális ágazatban az elmúlt négy és fél évben végrehajtott, erőltetett ütemű béremelést - hangsúlyozta a szociális ügyekért és társadal­mi felzárkózásért felelős ál­lamtitkár a Magyar Egészség­­ügyi Szakdolgozói Kamara pénteki budapesti országos konferenciáján, utalva arra, hogy az elmúlt négy és fél év­ben 60 százalékkal nőtt az ágazatban az átlagfizetés. - Ma Magyarországon a szociá­lis ágazatban dolgozó 90 ezer kolléga majdnem 800 ezer em­bert segít, a családtagokkal együtt több millió ember életé­re vannak napi szinten hatással - közölte az államtitkár, aki arról is beszélt: a kormányzat az elkövetkező három-négy év­ben 409 milliárd forintot ára­moltat ezekbe a rendszerekbe. Egy másik sajtótájékozta­tón Czibere Károly közölte: továbbfejlesztik a Siketek és Nagyothallók Országos Szö­vetsége (Sinosz) által elindított Kontakt jelnyelvi videó-tol­­mácsszolgáltatási rendszert. Az államtitkár hozzátette: áp­rilisban hirdetett meg a kor­mány egy négymilliárd forin­tos keretösszegű pályázatot a Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjainak, ezen a kiírá­son nyert a Sinosz. A szövetség az elnyert 1,4 milliárd forintból fejleszti majd tovább a Kontakt már meglévő rendszerét, hogy al­kalmas legyen a látássérültek­nek segítő Távszem nevű szol­gáltatás befogadására is. A Távszem egy okoseszközökre letölthető, internetalapú alkal­mazás lesz, amelyen keresztül képzett szakemberek videohí­­vásokat fogadnak majd, és az eszközök kameráján keresztül látják majd a hívó fél környe­zetét, illetve a problémát, ami­ben segíteniük kell. MW Kopogtat a KSH a gazdáknál BUDAPEST Mezőgazda­­sági összeírást tart a KSH az egyéni gazdaságoknál november 15. és decem­ber 15. között. Az összeírás célja, hogy hite­les adatokkal szolgáljon a ha­zai gazdaságirányítás, az EU és a gazdálkodók részére. Az adatfelvétel a szántóföldi nö­vények, a zöldségfélék ter­mesztésére és felhasználásá­ra, a szántóként használt, üvegház és fóliasátor alatti te­rületek hasznosítására, a sző­lő- és gyümölcstermesztésre, trágyázásra, öntözésre terjed ki. Számba veszik a főbb ha­szonállatfajokat, az állati ter­mékek termelését, s kitérnek az ágazat munkaerő-szükség­letére, a beruházásokra is. Azoknak a háztartásoknak, amelyek e-mailen vagy postai úton felkérőlevelet kapnak, lehetőségük van arra, hogy a kérdezőbiztosi összeírást megelőzően, november 15. és november 21. között elektro­nikusan töltsék ki a kérdőívet. Az adatfelvétel terepi idő­szakában, november 22. és december 15. között összeí­rók keresik fel az ország 484 településének kijelölt körzete­it. MTI/MW

Next