Dunaújvárosi Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-20 / 66. szám
4 DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP RÖVIDEN Újabb koncert a zenebarátoknak DUNAFÖLDVÁR Ismét a városházi koncertek programjára hívják a zenebarátokat Dunaföldváron. Március 26-án 18 órakor Arnóth Zoltán klarinétművész és tanítványai lépnek fel annak a sorozatnak a keretében, amelyben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara mutatkozik be. A városházi koncertek minden előadása a PTE, a Potenten Alapítvány, valamint a Dunaföldvári Művelődési Központ és Könyvtár közös szervezésében valósul meg. A belépés díjtalan. LMI Milyen a ráctemplom? DUNAÚJVÁROS Templomlátogatást szervez a Dunaújváros Alapítóinak Egyesülete március 22-én, csütörtökön 11 órától. A klub következő programja másnap, pénteken 16 órától kezdődik a kereskedelmi középiskolában: zenés nőnapi bátyus bál! PJ Állásbörze, karriernap DUNAÚJVÁROS Állásbörze és karriernap lesz április 11-én a Dunaújvárosi Egyetemen reggel 9 órától délután 1 óráig, az intézmény A épületében (Táncsics Mihály utca 1/a). Nem csak egyetemistákat várnak! PJ A mentés története DUNAÚJVÁROS A hazai mentőszolgálat történetéről nyílik kiállítás az Intercisa Múzeumban április 4-én, szerdán 17 órakor. Emellett a süllyedő Titanic utasait mentő magyar orvos, dr. Lengyel Árpád hagyatékát is bemutatják. PJ 2018. MÁRCIUS 20., KEDD KRÓNIKA L. MÉSZÁROS IRMA_________ szerkesztoseg@dunahirlap.hu DUNAFÖLDVÁR A magyar anyanyelvűek társadalma közelít ahhoz, amikor az éneklés kivész. Minek dalolni? Bekapcsolunk valami kütyüt, s szól a zene. Már a lakodalomban sem dalol a magyar - állította dr. Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, aki a Népszerű Tudomány sorozat 2017/2018-as évadának utolsó vendégelőadója volt Dunaföldváron. A népzenész és népzenekutató, a Felszállott a páva zsűritagja A megkerülhetetlen hagyomány című előadásában először a hagyomány fogalmát világította meg. Szerinte nemcsak az ének, a tánc, a díszítőművészet tartozik bele, hanem sokkal szélesebben értendő. Részét képezi minden olyan minta - például a kézfogás, a köszönés, a nyelvhasználat, a viselet, az étel és sok-sok más terület amit tudatos változtatás nélkül követünk. A hagyomány azért fontos, mert sokrétű identitásunkat ez határozza meg. Születünk valahová, egy adott családba, egy településre, egy régióba, egy országba. Ha netán árvaházban növünk fel, akkor is lesz egy nyelv, amit először megtanulunk. Meg egy hely, amit az első pár évben otthonunknak nevezünk. Ezek olyan meghatározottságok, hogy bármit is teszünk, nem tudunk attól elvonatkoztatni, amíg csak élünk, végig meghatározzák Egy átlagos parasztember háromszáz négyszáz nótát tudott felidézni önképünket. A kis közösségek hajdan zálogai voltak a kulturális sokszínűségnek. A mai világban a tömegtermelés, a tévé kivetkőzteti az embert a szokásokból. Nem maradnak meg a lokális kultúra által kialakított helyi jellegzetességek - hangzott el az előadáson soksok példával alátámasztva. Agócs Gergely megvilágította a közösségi lét és tömeglét közötti különbséget. Állításait az állatvilágból és az emberi társadalomból vett példákkal bizonyította. A közösségben hierarchia van, kapcsolatok jönnek létre. A benne lévőknek közük van egymáshoz, felelősséggel, bizalommal vannak egymás iránt. Az emberek között ez magasabb szinten működik, létrejön a szeretet. A tömeget a kötések ellazulása, elszakadása jellemzi. Hányszor halljuk a kérdést: „Közöd?” Ha eltömegesedik a társadalom, nincs az embereknek közük egymáshoz. Nem számszaki kérdés ez - mondta. Úgy működik, mint a természetben. Amíg a funkcionális diverzitás nem sérül, nincs baj, mert átveszi valami a helyét. A népdalét például a magyar nóta. Amikor azonban a funkció kiesik, felgyorsulnak a folyamatok. Egy átlagos parasztember háromszáz-négyszáz nótát tudott aktívan emlékezetéből felidézni. De az, hogy valakinek tízezer nóta van a winchesterén, nem azonos azzal, ha el tud énekelni pár száz dalt. Dédapáink anyanyelvi kultúrájának sokszínűsége is eltűnt. Ma alacsony presztízse van a tájnyelvnek. S az eltűnt tájnyelvek helyébe nem a Kazinczy-féle irodalmi nyelv lépett, hanem a média nyelve nyomult. Az ízes palóc nyelvjárásban beszélő Agócs Gergely saját tapasztalatait is megosztotta a közönséggel. Elmesélt néhány esetet, ahogy az ő megszólalását fogadják felnőttek, gyerekek egyaránt. Ahogy nyelvünkből, úgy öltözetünkből, ételeinkből is eltűnőben a lokális sokszínűség. Ebben jelentős szerepe van a hálószobákba is beköltöző televíziónak, a reklámoknak, a tömegtermelésnek, a tudatosan vezérelt pénzpiaci folyamatoknak, a posztmodern nihilizmusnak. Eltűnt a sokszínűség. S a kulturális sokszínűség csökkenése az életközösség összeomlása felé mutat,figyelmeztetett. Mert a hagyomány biztosítja a sokszínűség megtartását, s a sokféleség a feltétele a fenntartható fejlődésnek, a jövőnek. Az előadást követő beszélgetés során nem maradt el a kérés: énekelje el kedves nótáját! A lebilincselően érdekes és elgondolkodtató előadás és a lélekbe hatoló ének után Agócs Gergellyel együtt szeretnénk hinni: van jövő! A hagyomány fontos, ezért megkerülhetetlen Az eltűnt tájnyelvek helyébe nem a Kazinczy-féle irodalmi nyelv lépett Előadásával elgondolkodtat, dalával gyönyörködtet Agócs Gergely Fotó: LMI Az év polgárőre cím megyei nyertese PERKÁTA Az évzáró közgyűlésen adta át a jutalmakat, díjazásokat a megyei polgárőr szövetség. A perkátai egyesület 2017-ben is kiemelkedően teljesített. A közelmúltban tartotta meg a Fejér Megyei Polgárőr Szövetség a 2017-es évet lezáró közgyűlését Székesfehérváron. A gyűlés során Cseh István, a Fejér Megyei Polgárőr Szövetség elnöke tartott beszámolót a szövetség tavalyi évi tevékenységéről, valamint ismertette a polgárőrség 2018-as kiemelt programját: család-, gyermek- és ifjúságvédelem. A résztvevők megtudhatták továbbá, hogy Fejér megyében 101 egyesület működik, amelyeknek összesen 3679 polgárőr tagja van. Az évzáró közgyűlésen képviseltette magát a Perkátai Polgárőrség is, Horváth István elnök, valamint Dózsa György, a Perkátai Polgárőrség felügyelőbizottságának elnöke. A perkátai egyesületet ismét nagy megtiszteltetés érte a megyei szövetségtől: Dózsa Györgyöt az elmúlt év során végzett aktív tevékenységéért a Fejér Megyei Polgárőr Szövetség Az év polgárőrének választotta. Dózsa György a Perkátai Polgárőrség egyik alapító tagja, a kezdetektől részt vesz az egyesület munkájában. Saját elmondása alapján a tevékenységük során nemcsak a „rosszfiúkat”, hanem önmagukat is formálják, ezáltal egy erős közösséget építenek. - Nagy megtiszteltetés Az év polgárőre cím számomra - nyilatkozott. - Az egyesület tagjai különböző személyiségek, ennek ellenére közös célért tudunk dolgozni, aminek eredményeképpen javulhat a település lakóinak biztonságérzete. A közgyűlésen a Perkátai Polgárőrség tárgyi jutalomban is részesült a rendőrséggel történő kooperatív munkájáért. A jutalmat dr. Varga Péter dandártábornok, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője adta át. HD Dózsa György kapta Az év polgárőre címet Fotó: HD Látogasson el weboldalunkra! Íjl It a dunaújvárosi U . L. hírportál Lezajlott a második perkátai pálinkaverseny zsűrizése PERKÁTA Regionálisnak indult, végül országossá nőtte ki magát a perkátai pálinkaverseny. A nap során szakavatott zsűri bírálta el a beérkezett 580 mintát. Perkáta Nagyközség Önkormányzata Pavlicsek Csabával, négyszeres nemzeti győztes pálinkamesterrel közösen szervezte meg a II. Perkátai Regionális Pálinkaversenyt 2018. március 17-én. A rendezvény 10 órakor vette kezdetét a Kínai-Magyar Kulturális Turisztikai Központ konferenciatermében, ahol az okleveles pálinkamesterekből, főzőmesterekből, államilag elismert szakképzett érzékszervi bírálókból álló versenybírákat a zsűri elnöke, Fabulya Attila, a Gyulai Pálinkamanufaktúra szaktanácsadója, pálinkasommelier köszöntötte. Elmondta, hogy nagy feladat áll mindenki előtt, hiszen a tavalyi 165 mintához képest az idén 580 beérkezett pálinkát kellett minősíteniük. A zsűrizés kilenc asztalnál zajlott a délelőtt során, és a bírálati kategóriák között szerepelt a többi között az „Almatermésűek”, „Bogyósok”, „Zöldség- és egyéb párlatok” kategória is. Egy pálinka, párlat akkor jó, hogyha technológiailag korrekt, illetve a gyümölcsnek a karakterisztikáját magában hordozza. A végén természetesen a harmónia is fontos, ahol a gyümölcs és az alkohol egy szép, elegáns ötvözetet ad - nyilatkozott a minőségi pálinkáról Vértes Tibor, a verseny szakmai fővédnöke, az Agárdi Pálinkafőzde tulajdonosa és főzőmestere, aki a '90- es évek közepe óta foglalkozik a pálinkafőzés mesterségével. A versenyre beérkezett minták bírálata az ebédszünetet követően 15 órakor folytatódott az arany minősítést elnyert párlatok újbóli kóstolásával, amelynek során a kategóriák győztes pálinkáját választották ki. Ez egy regionális versenynek indult, és az ország szinte valamennyi régiójából több százan küldtek ide versenytételeket. Ez azt jelenti, hogy Perkáta felkerült a magyar gasztrokultúra, a magyar pálinka történeti térképére, egy történelmi eseménynek voltunk a részesei. Számomra kimondottan megtisztelő és felemelő érzés, hogy itt lehettem - mondta Fabulya Attila, a zsűri elnöke. A kategóriagyőztes párlatok megválasztását követően Pavlicsek Csaba köszönetet mondott minden zsűritagnak a profi munkáért, majd átnyújtott nekik egy „hazai ízekből” összeállított ajándékcsomagot. A II. Perkátai Regionális Pálinkaverseny eredményhirdetésére 2018. március 24-én kerül sor, szintén a Győry-kastély épületében. Az esemény 16 órakor veszi kezdetét, és a pálinkafőzéssel kapcsolatos szakmai előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők, továbbá pálinkakóstolón is részt vehetnek a délután során. HD A bírálóbizottság okleveles pálinkamesterekből, főzőmesterekből állt Fotó: Horváth Dóra í 4i