A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 6. KÖTET (1889-1891)
1890. – 4. szám: Tóth Ágoston emlékezete Hollán Ernő t. tagtól
TÓTH ÁGOSTON EMLÉKEZETE. HOLLÁN ERNŐ T. TAGTÓL. (Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1890. január 27-dikén tartott összes ülésén.) Tekintetes Akadémia ! Múlt évi ünnepies közülésünk inkább mint valaha, a szomorú visszaemlékezések napja, nemzeti irodalmunk gyász-ünnepe volt. A főtitkári jelentés nem kevesebb, mint tizennégy jeles férfiúnak nevét sorolta fel, köztök multunk nem egy kiváló alakját, kiket a halál gyors egymásutánban ragadott ki sorainkból. Megdöbbentően hosszú sora a súlyos csapásoknak, melyekkel a hat végzet nemzeti közéletünk romjain pusztított. És mégis, mintha ennyi áldozat sem lett volna elég, agyász és fájdalom, melyet emlékezetük ünneplése felújított, még jó szerint le sem csillapodott; alig hogy a nagy veszteségek emlékének szentelt beszédek elhangzottak, június elején már ismét a gyászlobogó lengett Akadémiánk homlokzatán, jelezve az ujabb veszteséget, melyet Felső-Szopori Tóth Ágoston szab. áll. honvéd-ezredes, nyűg. miniszteri osztály-tanácsos, magyar akadémiai lev. tag halálával szenvedtünk. Elköltözött tagtársunk emlékezetére a tek. Akadémia a mai napot szentelte ; a III. osztály megtisztelő bizalmából nekem jutott a feladat, hogy kegyeletének ez alkalommal tolmácsa legyek. Nem minden habozás nélkül fogtam ehhez, hisz a kör, melyre Tóth Ágostonnak tudományos munkássága, írói működése leginkább kiterjedt, messze esik tőlem. Az önhittség vádja nélkül nem tehettem volna, hogy e téren szer(87)