A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 18. KÖTET (1921-1925)
1923. – 13. szám: Kozma Ferenc l. tag emlékezete Márki Sándor r. tagtól
Kozma Ferenc 1. tag emlékezete Márki Sándor r. tagtól. Nyilvános könyvtárainkban nincs meg minden könyv, amit Akadémiánk levelező tagja, Kozma Ferenc valaha kiadott; de megvan az a négy, amit a Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapotáról, a székely népköltészetben és népéletben levő mithológiai elemekről írt; az az emlékbeszéd, amelyet Fabritius Károlyról mondott s az a felolvasás, melyet Brassai Sámuelről, mint eszthetikusról és műkritikusról tartott. Mind a négy szorosan összefügg az Akadémia történetével. Az elsőt a Székely Közművelődési és Közgazdasági Egyesület koszorúzta meg, mint pályamunkát (1879), s őt a M. T. Akadémia is ezért választotta meg levelező tagjai közé (1880 május 20-án). A másodikkal foglalta el akadémiai székét (1882 május 8-án), s a harmadikat, negyediket szintén Akadémiánkban mutatta be. Nemcsak reánk, hanem az egész irodalomra nézve is ezek legmaradandóbb alkotásai. A Székelyföld közgazdasága és közművelődési állapota (1879) négy szakaszra oszlott. Az elsőben a székelyek földjét és népét, a másodikban mezőgazdaságukat, a harmadikban iparukat, kereskedelmeket, pénzügyeket, a negyedikben közoktatásukat és közművelődéseket ismertette. Nemcsak a meglevő állapotokat mutatta be, hanem a hiányokat, hátrányokat sem hallgatta el s az anyagi és szellemi téren való tennivalókat kijelölte. Panaszkodott, hogy a Székelyfölddel az állam nem foglalkozott ; láthatta, hogy könyvének megjelenése után sem foglalkozott komolyan s kényes szemekkel érte meg, hogy Erdély részben e miatt veszett el. A statisztikai adatok és a helyszínen tett gyűjtései, tanulmányai alapján Kozma