A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 21. KÖTET (1930-1933)
1931. – 5. szám: Darányi Ignác t. tag emlékezete írta Bernát István r. tag
Darányi Ignác emlékezete. 1849-1927. Irta : Bernát István r. tag. Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác Ő Felsége Ferenc Józsefnek v. b. t. tanácsosa, több mint tiz éven át elismert tekintélyű földmívelési minisztere, a dunamelléki ref. egyházkerület 25 éven át munkáló főgondnoka, a Magyar Gazdaszövetség elnöki székében Károlyi Sándor gróf utóda. Akadémiánknak tiszteleti tagja, egyike volt legmunkásabb és legszerencsésebb kortársainknak. Szép és drágalátos dolog a külső elismerést megszerezni, polgártársaink előtt példaként kiemelkedni, de mindennek valódi értéket csakis az ad, ha mögötte igazi és maradandó alkotások őrzik az elhunyt emlékét. Darányi Ignác megérte mind a kettőt. Félszázadon át harcolt a rendelkezésére álló eszközökkel a politikai téren azért, mit jónak és helyesnek vélt, nem kerülhette tehát el a fórum zaját és összecsapásait. De mégis hajolt azon igazság felé, mit a profunda silent jelent. Becsületesen és őszintén igyekezett fegyverét úgy kezelni, hogy minél kevesebb sebet üssön. A kiegyenlítő megértést többre becsülte az ellenfél legázolása és kivégzésénél. Megjelenésében nem volt feltűnő, vagy hatást vadászó. Inkább visszahúzódó és szerfölött óvatos. Nagy célok lebegnek ugyan előtte, deez nem gátolja őt, hogy a legkisebb részletre is aggódó gonddal ne ügyeljen. Eltér a minima non curat praetor-пак sokszor annyira kényelmes elvétől. Mindent megfontol, mérlegre tesz s aztán határoz. De e határozatát halálosan komolyan veszi. Ez sikereinek titka. Követ kőre, téglát téglára rakva, türelemmel és szívósan közeledik