Adelaidei Magyar Értesítő, 1977 (10. évfolyam, január-december)

1977-10-01

Life Members 1. von MORESTER Egon 2. VARGA Mihály 3. MOLLÁR Márton 4­. NRGY Károly 5. Dr. HAGA Ákos 6. FARKAS Sándor 7. UGODY Ferenc 8. GYEPES Kázmér 9. Dr. BALLAI I­ándor 10. Dr.DEZSÉRY András 11. HAGY István 12. IM­JESVOIT OST GR­Y Jenőné 13. UGODY ALajos 14. ÓD­Y László 15. SZüCS Béla 16. SZABÓ Károly 17. SGHEER Mihály 18. KOVÁCS Iván 19. MÉSZÁROS Antal 20. HAGY Ferenc 21. REZES Magda 22. LAGZIITA Frigyes 23. KÉSZÓTH Sándor 24. Dr.HABRICS Gyula 25. N.N­. 26. PÁDKOVICS Iván 27. NÉMETH Béla 28. Ж1ISS József 29. SAMU Pál 30. BEREKALLY István 31. CSORTÁK József 32. FARKAS Lajos 33. KISERLE Árpád folyatásuk a túloldalon 1977. július 15. LOS ANGELES­ ­ :4 " W A szabadság ára Az amerikai NBC televíziós állomás a belgrádi konferencia megnyitásának előestéjén egy órás külön műsorban foglalkozott azokkal az országokkal, amelyek felett az ellenőrzést a szovjet hatalom gyakorolja. Ebbe érthetően belevették magát az orosz népet is, azután az ukránokat, majd a három kis balti állam lakosságát, amely ennyi évtized után sem szűnt meg reménykedni, hogy egyszer felvirrad az­ ő függetlenségük napja is. A programnak ezt a címet adták: "Küzdelem a szabadságért." Mindenekelőtt annak a jele volt ez, hogy az ellenkező híresztelésekkel szemben Amerikában nem írták le a rab népeket és hogy innen, nyugatról, minden gondolatukat, minden moccanásukat figyelemmel kísérik. A bemutatott filmriport általában igen tárgyilagos volt, helyenként merész és bátor. Tehát éppen azokban a napokban mutatták be a moszkvai utcán készített filmfelvételeket, amikor a szovjet hatóságok Robert Toth amerikai újságírót fogva tartották és a kihallgatások sorozatával zaklatták. Látni lehetett, amikor az államvédelem feloszlatja a tüntetőket és az amerikai nagykövetség épületének a kapujában bírókra megy azokkal, akik be akarnak oda jutni. Ismerve a körülményeket, nem kell különösebben magyarázni, hogy ilyen felvételeket Moszkvában csak titokban lehet készíteni és aki tette, a szabadságával játszott. Igen tanulságos volt ezt az egy órás műsort végignézni, mert pontosan érzékeltette, hogyan látják a rab népek sorsát és a keleteurópai helyzetet az amerikaiak ma, 1977 derekán. Tudomásul kell venni, hogy az amerikai embernek ez a figyelme sohasem ad a múltra, hiszen az már nincs többé. Ennek magva kegyetlenül reális gondolkozásában van, ő már régen elfelejtette, amit mi még a szívünk mélyén dédelgetünk. Amint John Dancy és Garrick Utley riportjából is látni lehetett, az a döntő, ami ma történik. Elsősorban rögzítették tehát Szaharovék, a szovjet belső disszidensek mozgalmának és az emberi jogokért folytatott harcának a jelenlegi állását. A riporterek beszélgettek az egymás kezét vaskapocsként fogó ellenállókkal. Az anyagot bizonyára megszűrték, de gondolkozás nélkül műsorra tűzték az olyan jeleneteket, amelyek szereplői időközben nyugatra távozhattak, vagy pedig a rendőrség kezére kerültek, tehát titoktartás többé nem kötelez. Beszámolót hallottunk arról, hogy a Helsinki­­egyezmény megtartását ellenőrző bizottságok sorra alakultak meg Ukrajnában és a balti államokban. Nem kell mondani, hogy illegálisan. Az egész Helsinki-szerződés a Szovjetunió ötlete volt és alig két esztendő múltán teljes joggal fogolynak érezheti magát saját csapdájában. Még nem lehet tudni, hogy ami ezen a vonalon elindult, mivé fejlődik. Képeket láttunk a lengyelek tüntetéseiről is, amikor fekete zászlók alatt vonultak fel Varsó utcáin. Láttuk a katolikus­ t

Next