Bajtársi Levél, 1987 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1987-10-31 / 2. szám
meg a bécsi marathont. Ma szép nyugdíjjal rendelkezik. Gyönyörű kis öröklakásából a világ felé derűsen tekintő, köztiszteletben álló polgára társadalmának. A Linz-i Neuheimat-ban lévő r.k.templom magyar miséjén ismertem meg BARTHA PÉTER cső.szakaszvezetőt.Az ismeretség azért is érdekes volt,mert BARTHA PÉTER ugyanabból az erdélyi városkából származik, mint a feleségem. Mikor megismertem, feleségem még nem tért vissza Romániából és így, először csak magam mentem őt meglátogatni, a Linztől kb.6 km.-re lévő községbe. Itt, kávézás közben hozakodott elő az én Bartha barátom azzal a problémával, hogy egy gyönyörű ezredzászló van a birtokában. A zászlót a Magyarországra visszatérő huszártisztek egyike hagyta az őrizetében. Ő maga már egy cukorbajos öregember. A felesége osztrák. Gyermeke nincs, így kéri az én tanácsomat a zászló jövőjével kapcsolatban. Nekem azonnal a Torontói Magyar Fegyveres Erők Múzeuma ötlött föl, mint az egyetlen hely, ahol a zászló méltó elhelyezést kaphat. Mikor megláttam a zászlót, tudtam, hogy kincsre bukkantam. Az I.Budapesti Huszárezred zászlaja ez, melynek zászlóanyja, a zászlószög tanúsága szerint Auguszta főhercegnő és a zászlón az összes huszártisztek neve bevésett zászlószögekben szerepel. Úgy a szövet, mint a kétoldali címer hímzése gyönyörű munka. Azonnal becsomagoltuk és még azon melegében elvittük a postára és feladtuk Dr. KISS GYULA vezetőbajtársunk címére. A zászló azóta már meg is érkezett Kanadába és rövidesen a TORONTOI MÚZEUMOT fogja díszíteni. (1987.IX.17.-én rendben megkapták! Kp.Vezető) BARTHA bajtársammal együtt azután kimentünk a Linz-i katonai temetőbe, ahol a II.Világháború során Linzben elhunyt magyar katonák sírjait kerestük föl. BARTHA PÉTER bajtárs,még arra is kért,hogy tudakozódjam Dr.DOBOLYI LAJOS ezredes úr zászlója iránt KISS szds.úrtól, amit ezennel megteszek. Mikor feleségem megjött Erdélyből, még egyszer kimentünk együtt Bartháékhoz és újra felkerestük a katona sírokat, többek között Vitéz BARTHA altábornagy úr, volt Honvédelmi Miniszter sírját. Bartha Péter bajtárs nagy tisztelője Habsburg Ottó kir.hercegnek,az Európai Parlament tagjának, akivel többször találkozott és akivel állandó kapcsolatot tartott fönn, mindaddig, míg a cukorbajból származó látásának romlása ebben meg nem akadályozta. BARTHA PÉTERRŐL a Linzi magyarok azt tudják, hogy nincs olyan magyar ügy, melynek érdekében a legmesszebbmenő anyagi áldozatra hajlandó ne lenne. Megemlítem még a bajtársak közül TOLLAS TIBOR nevét, akit az emigrációs magyarság, jóformán kivétel nélkül ismer. Vele Münchenben is és a Ludovikus Találkozón is összejöttem. Münchenben megtekintettem a Nemzetőr nyomdáját és levettem a kalapomat az előtt a hallatlan erőfeszítés előtt, amit Tibor és gárdája végez. Már nem korszerű gépeik fogyatékosságát lelkierővel és szorgalommal pótolva, végzik munkájukat a magyarság szolgálatában. Sajnos, Tibor bajtársunkat erősen megviselte operációja, de a Müncheni találkozás és a Bécsi Találkozó között eltelt néhány hét is mutatta, hogy javulóban van és lelkesedése nem csökkent, de gyarapodott. Ezekről a felújított kapcsolatokról óhajtottam beszámolni bajtársaimnak. 1987 szeptember 12., DOMOKOS SÁNDOR Szerkesztő