Bajtársi Levél, 1992 (45. évfolyam, 1-2. szám)

1992-04-30 / 1. szám

I . A. VEZETŐSÉG HÍREI : Kedves Baj­társaim! Mikor évekkel ezelőtt, csatlakoztam a Bajtársi Levél szerkesztőségé­hez, tettem ezt abban a hitben,hogy egy olyan harcot folytatok,melyet a Híven,Becsülettel és Vitézül hármas kötelessége ró rám. De ugyanakkor belső belenyugvással fogadtam el, hogy nem fogom megérni a becsületün­kön esett törvénysértésnek az orvoslását. Olyan érzéssel vállaltam a B.L. szerkesztői posztját,mint ahogyan Budán fogadtam az utolsó percig való kötelesség teljesítést a győzelem kilátása nélkül. Csendőrsorsunk fél évszázados terhe volt már ez a győzelem nélküli küzdés. És ebben a be nem adott derékkal folytatott ellenállásban bizonyítottuk be Testü­letünk erkölcsi alapjának megdönthetetlenségét.. Most, mikor ezeket a sorokat írom, még mindig alig tudom elhinni,hogy a küzdelmünk meghozta a gyümölcsét. Nem én mondom ezt Nektek, hanem a Magyar Igazságügyi Minisztérium által hozzánk, mint a Testületünk Köz­ponti Vezetőjéhez intézett hivatalos levél. Engedjétek meg,hogy szó sze­­rint idézzek ebből a levélből, melyet teljes terjedelmében is olvashat­tok, de a legfontosabb mondatát szeretném itt kiemelni: " Ez a rendelet - mely amellett, hogy a kollektív bűnösség, mint elv is elfogadhatatlan egy jogállam számára - történetileg olyan valótlan értékítéleteket tükröz, amelyeket a magyarság soha sem fogadott el,s az abban foglaltakat politikai manipuláció eredményének értékelte. " Ha lehámozzuk a sallangot erről a körülményes fogalmazásról, egy a­­lapvető tény marad. A M.Kir.Csendőrséget hazug vádakkal ítélték el,amit a magyar nép soha nem fogadott el. Ez a mondat az,amire évek óta vártam. Nem a Kormány, nem a hivatalos közegek, hanem a magyar népem őszinte sza­vai ezek. És most a bibliai Simonnal együtt mondom: " Uram, most már el­­bocsájthatod szolgádat, mert megérte a megváltást. " Ezzel a boldog gondolattal adom közre ezt a levelet, mely hivatalosan is elismeri, amit a nemzet zöme mindig tudott. Nem volt soha hűségesebb, becsületesebb és vitézebb testülete a magyar nemzetnek, mint a megtiport, de soha el nem tiport M.Kir. Csendőrség, Winnipeg, 1992 január 15-én Domokos Sándor A Bajtársi Levél Szerkesztője + + H- + + 1

Next