Bajtársi Levél, 2000 (52. évfolyam, 1-3. szám)
2000-05-25 / 2. szám
Hazaszállításának a megszállók kiutasításával biztos lehetőséget adott. A Csendőrségről alkotott vélemény alakulásának,egy másik közvetlenül is látható bizonyítékaként mondhatjuk, hogy előnytelen vagy kifogásoló vélemény alig volt kinyilvánítva. Idézzünk hát a KIADVÁNYBÓL : Magyar Királyi Fegyveres Erők Múzeuma (Toronto) A kiállítás gerincét adó ,,torontói múzeum" kezdeményét - saját lakásában, magángyűjteményként - Szathmáry Károly egykori m. kir. csendőr százados alapította még a hatvanas évek közepén. Gyűjteménye tulajdonjogát a számszerű gyarapodás, majd financiális megfontolások okán is 1970-ben a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség (MKCsBK) vette át, az anyagot pedig Toronto egyik nyugati külvárosában, Etobicoke-ban, egy tömbház harmadik emeletén lévő, a tagok közadakozásából vásárolt hatszobás lakásban helyezték el. A gyűjtemény gondozása, ügyeinek intézése - ekkor már múzeumőrként - továbbra is az alapító dolga maradt. (Szathmáry egészen haláláig, 1985-ig folytatta ebbéli ténykedését, melyet - s egyéb más köztevékenységét is - a hivatalos Kanada a „Canada Medal" adományozásával honorálta. Az „Eszmei Csendőr Laktanyát", más nevén „Emigráns M. Kir. Csendőr Laktanya", amely egyszerre volt MKCsBK iroda, Szathmáry magánlakása, „múzeum", raktár és vendégház is a messzebbről érkezettek számára, 1971. április 16- án avatták fel. Működtetői a múzeumot a két világháború közötti ,,Csendőrmúzeum" jogutódjának tartották. Az emigrációs gyűjtemények, „a múzeumok" - ahogy maguk nevezték - egyben az ottani civil társadalom intézményei, a társas élet helyszínei is voltak. Faragott-festett LÁDA a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség jelképeivel A LÁDÁBAN a Közösség hivatalos iratait TÁROLTÁK