Hídfő, 1975 (28. évfolyam, 680-703. szám)
1975-05-01 / 688-689. szám
10. oldal —-------——Ф----------------- Magyar előadóest Bregenzben A Vorarlbergi Magyarok Egyesülete április 26-án szépszámú összejövetelt tartott Bregenzben. Tuzson Tibor elnök bevezető szavai után a meghívott Fiala Ferenc tartotta meg előadását Zavaros évek címmel. Az előadó részletesen foglalkozott a Horthy korszak negyedszázadával és visszautasította a vádakat, amelyeket a budapesti vörös agyközpont terjeszt nemcsak odahaza hanem az emigrációban is. A hazai kritika nem tárgyilagos mert csak a Horthy kor hátrányos oldalával foglalkozik, de nem említi meg azokat az eredményeket, amelyeket nem az akkori rendszer, hanem az egész magyarság, a Nemzet valósított meg. Amíg szellemi síkon teljes szabadság uralkodott addig sajnos szociális vonatkozásban messze elmaradtunk a nyugati országoktól. Nem valósították meg a földreformot és parasztságunk nagy része a legszomorúbb viszonyok között élt. A harmincas évek elején napi egy pengő volt a napszám és a világpiaci árak alá zuhant búza árát csak úgy tudták tartani, hogy eozinálták a gabonát, azaz alkalmatlanná tették emberi táplálkozásra. Ugyancsak súlyos hibák voltak az ipari munkásság életviszonyai körül is. Amíg a nagy mamuttvállalatok milliós hasznot vágtak zsebre, addig a munkásság bére nem állt arányban a megnövekedett termelésből származó profittal. Az első komolyabb próbálkozást Gömbös Gyula hajtotta végre, de korai halála miatt nem tudta azokat megvalósítani. A még mindig ki nem értékelt Horthy korszakról azonban csak akkor kaphatunk tárgyilagos képet, ha nem marxista pártpolitika szerint hanem az akkori események, komoly bírálatával mondunk ítéletet. A vorarlbergi magyarok tavaszi összejövetele ezúttal is nagyszámú közönség jelenlétében zajlott le. Az egyesület vezetősége , Tuzson Tibor és Nyéky Szabolccsal az élén ismét bebizonyította, hogy csakis békés együttműködéssel lehet egy kis magyar szórványban eredményeket elérni. HÍDFŐ Szörényi Éva nagysikerű saarbrückeni előadása A saarbrückeni magyarság meghívására május 3-án este tartotta előadóestjét Szörényi Éva és fia, Örkény Tamás a Kongresshalle nagytermében. A Magyar Nemzeti Színház volt tagja nagy sikerrel adta elő a magyar költészet legszebb remekeit a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Reményik Sándortól kezdve egészen az emigrációs költőkig mindenkiit megszólaltatott. Arany, Vörösmarty, Petőfi, Tompa, Ady képviselték a nagy klasszikusokat, míg az újak közül Illyés Gyulával, Mécs Lászlóval álltak szemben a hallgatók. Megrázó erővel tolmácsolta Tollas Tibor híres versét: Bebádogoztak minden ablakot, melynek elhangzása után néma csend ült a teremre. Az emberek szégyelték a szemükön csillogó könynyeket... Mozsi Ferenc és Kocsis Gábor verseivel végződött Szörényi Éva saarbrückeni fellépte, mely soká emlékezetes marad az ottan élő magyarok számára. Kellemes meglepetést keltett Szörényi Éva fiának, Örkény Tamásnak fellépte. Örkény már Amerikában nőtt fel, az ottani angol nyelvű színház tagja és mégis tiszta magyarsággal adta elő a nagy magyar és minden idegen behatástól mentes és minden idegen behatástól mentes magyar beszéde példaként állhat minden idegenbe szakadt magyar szülő előtt: nem tartozik a lehetetlen dolgok közé, hogy az idegenben felnőtt fiatalok ne beszéljék apáik nyelvét. Örkény Tamás példája legalábbis ez bzonyítja. Helyreigazítás A Hídfő legutóbbi számában közöltük a Konrád és Lehel című verset. Szerzőként Marschalkó Lajos szerepelt. Most megbizonyosodtunk arról, hogy a verset Tollas Tibor írta, s annak beküldője bár jószán A párizsi és Párizst járó magyarok vendéglője és találkozóhelye a „LA BERGERIE“ Darab Magyarország Párizs szívében. Elsőrendű magyar és francia konyha. Tulajdonos: Máthé Jenő. Cím: Párizs 4, 20. rue Beautreillis. Telefon: 272-05 84. Közvetlenül a Bastille mellett. 1975 május hó bennünket. Készségesen helyesbítjük kérdésünket, melynek oka, hogy emigrációs szétszóródásunkból kifolyólag sok olvasónk számára nem fontos a szerző, s a megőrzött verseket olykor a szerző helytelen megnevezésével őrzik meg, illetve továbbítják azokat. Emlékezés Sédy Gyulára PFEFFER-WILDERBUCH német rendőrtábornok, a Budapest védelmében harcolt német csapatok főparancsnoka, aki Budapest elestekor vitéz Hindy Iván vezérezredessel, Budapest védőjével, és Dr. Sédey Gyula rendőrvezérőrnaggyal, Budapest utolsó rendőrfőkapitányával együtt esett orosz fogságba, a fogságból Nyugatnémetországba való hazatérése után a M. kir. rendőrség szabadföldi szrvezet vezetőjéhez intézett leveléből: „Dr. Sédey Gyula rendőrvezérőrnagyra, a kiváló, s felejthetetlen bajtársra és a parancsnoksága alatt Budapest védelmében harcolt magyar rendőrtisztekre és rendőrlegénységre a legnagyobb elismeréssel és nagyrabecsüléssel emlékezem.” ... vitéz Almay Béla vezérkari ezredes (Brasilia), írja Dr. Sédey Gyula halálának hírére a m. kir. rendőrség szabadföldi szervezete vezetőjének: „Végtelenül sajnálom Dr. Sédey rendőrtábornok urat, alig egy évvel volt idősebb, mint én. A pesti ostromkor sokszor találkoztunk, amíg én Pest eleste előtt parancsra kirepültem. őszinte részvétemet tolmácsolom a rendőrtisztikarnak és a vívóknak, akik valóban hős édesapjukat veszítették el.” „ HALOTTAINK ! Irinyi Mária lapunk hűséges barátja március 15-én 69 éves korában New Brunswickban visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. A Fordham egyetem könyvtárosa volt. Gyászolják: fia, Gábor, festőművész, leánya Éva, testvérei: Erzsébet, Gizella és Margit s unokája Magyarországon. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Szűcs István a budapesti Kőbányai úti börtönben szerzett betegsége következtében hosszú szenvedés után elhúnyt. Emlékét kegyelettel őrzik volt rabtársai. A Hídfőben mindig azt olvashatja, amit mások elhallgatnak! !