Új hídfő, 1984 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

6. oldal új hídfő 1984.január­ ját, mindenről beszél, csak a “rázós kérdéseket” kerüli kínosan, ugyanígy a torontói Szent Erzsébet Egyházköz­ség plébánosa, dr. Jaschkó Balázs is. De ő legalább meg merte említeni, hogy Mindszenty bíboros úr is megláto­gatta a templomot. Utána azonban sietett hozzátenni, hogy Lékai bíborost is fogadták, és “megszerették. Én a magam részéről nagyon jó lelkipásztornak tartom.” (Csak zárójelben: ezeknek a jezsuitáknak a kiadásá­ban jelenik meg A Szív című, úgynevezett “hitbuzgalmi lap”, amely a legutóbbi időben szisztematikusan és ki­mondottan baloldali vonalvezetésbe csapott át. Ennek legkirívóbb példáját a közelmúltban láthattuk, amikor A Szív szeptemberi számában bizonyos Sajgó Apor nevű jezsuita készített interjút egy másik jezsuitával, Mustó Péterrel. Mustó “szentté avatta” a nicaraguai kommu­nista szandinistákat, Castrót állította példaképnek, és kioktatta a pápát is, mondván: nem érti a közép-ameri­kai problémát, és reakciós álláspontot képvisel. A kifeje­zetten kommunista tendenciájú interjú után akkora volt a fölháborodás, hogy A Szív szerkesztője, az ugyancsak szuperliberális Nagy Ferenc jezsuita mentegetőző nyilat­kozatot volt kénytelen közzétenni az októberi számban.) A következő két — szabadjon ezt a kifejezést használ­nom — szereplő, a New York-i Fordham egyetem taná­ra, dr. Kilián Csaba ferences és dr. Babos István jezsuita volt. Nekik aztán végképp semmi közük a magyar emig­rációhoz, hiszen amerikai egyetemen tanítanak, magyar pasztorációt nem végeznek, de hát a hazai tv félreveze­tően őket is azok közé sorolja, akik kiemelkedő szerepet játszanak a külföldön élő magyarok között. (Tehetik. Mit tudja a hazai tv-néző, hogy ki visz itt vezető szerepet, ki nem!) Kilián, aki az ötvenes évek elején New Yorkban még keresztes hadjáratot hirdetett a kommunizmus ellen, ma így beszél: “Én 78-ban voltam otthon először, és azóta minden évben voltam otthon. (...) Ha minden jól megy, és ha a számításaim jól jönnek ki, akkor való­színűleg egy öthónapos tanulmányútra fogok menni Magyarországra a bíboros úrnak a meghívására. (...) A bíboros urat megbecsülik, a bíboros úrnak van befolyá­sa, a bíboros úrnak van programja. ” Van, fűzöm hozzá keserűen. Máriacellben úgy megtagadta Mindszentyt, mint Péter Jézust. Babos István szerint a kint élő magyarok előbb­­utóbb hazafelé fordulnak, és próbálnak kapcsolatba kerülni “Az otthoni valósággal”. Szlezák Imre ferences páter, a New York-i Szent Ist­ván-templom papja kizárólagosan lelkipásztori kérdé­sekről beszél, s az újonnan érkező magyarok problémáit említi meg. A hazai tv-sek — csodák csodájára, vagy talán utasításuk volt, hogy ne tegyék? ... — nem keres­ték föl a Szent István-templom másik magyar papját, a Magyarországról csak néhány éve állami engedéllyel ki­jött Páldeák Szabolcs ferencest, aki különös előszeretet- Megjelent az Új Hídfő Baráti Köre kiadásában NYÍRŐ JÓZSEF: “A NÉMA KÜZDELEM” című megrázó erejű regénye Erdélyről, a “szegény székely nép”-r61. 525 oldal, ára $16.00, kapható: S­zabó László címén 22 Hancock Street, San Francisco, CA, 94114 tel hülyézi le a nemzeti emigrációt, és nevezi múzeumba való, régi világból ittmaradt kriptaszökevényeknek azo­kat az emigránsokat, akik még mindig olyan “náci elve­ket” vallanak, mint Magyarország szabadsága és függet­lensége. Páldeák is notórius hazajáró, így hát (szándé­kos?) mellőzése elgondolkodtató ... (Ugyancsak nem szólaltatták meg elvbarátját, Pócsai Vendel ferencest sem, aki szintén csak néhány éve jött otthonról állami engedéllyel, s akit — elsősorban Mindszenty-ellenes magatartásáért — New Brunswickról a hívek a szó szo­ros értelmében kiutaltak.) A “nagy zsákmányra” a Clevelandtól nyugatra eső városkában, Toledóban tettek szert a hazai tv-sek Her­­nády Mártonnak, az ottani Szent István-templom plébá­nosának személyében. Hernády talán a leghírhedtebb amerikai magyar pap, akinek irodája tele van aggatva közismert hazai békepapoknak — az ő kebelbarátainak — fényképeivel, s aki nemrég azt mondta egy otthonról frissen érkezett, tőle segítséget kérő fiatal magyar mene­kült papnak: “Nem akarom otthon elrontani a káderla­pomat azzal, hogy magának segítek.” Hernády így nyi­latkozik a televíziósoknak: "... itt volt Lékai prímás úr Esztergomból (...) itt volt a székesfehérvári püspök úr, eljött hozzánk a görög katolikus püspök, Timkó eminen­ciás úr, az ő segédpüspöke­, Bagi püspök úr itt volt Pest­ről, szóval jó kapcsolataink vannak. ” “És önök járnak Magyarországra?” ‘Járunk és nagy örömmel” — így Hernády. “Ön hányszor volt ott?.­ “Nem tudnám meg­mondani. Én már tizennyolcszor mentem Európába, mióta Amerikában élek, de 68 óta majdnem minden esztendőben. ” Az utolsó interjú során ismerős arcot láthatnak a képernyőn a hazai nézők. Kilián Csaba ez, a megtért kommunistaellenes keresztes vitéz. Immár Budapesten van, így beszél: “Nagyszerű fogadtatásban részesültem (...) mindenki próbál kedvembe járni.” “És, gondolom, ismerkedik a mai magyar élettel!” — szúrja közbe a ri­porter. Mire Kilián: “Nagyon-nagyon érdekes számom­ra, nagyon szeretem az életet.” De azért végleg nem megy haza. Sem ő, sem Herná­dy, sem a többi hazajáró. Nyugati jólétből dicsérik azt a “fejlődést”, azt a “haladást”, azt a “változást”, amiben ők nyilvánvalóan nem szeretnének élni, s ami elől meg­léptek. A dokumentumfilm után nem sokkal levelet kaptam egy odahaza élő, börtönviselt öreg paptestvéremtől. Azt írja a filmmel kapcsolatosan: “Ezek s az ő nyilatkozataik verik ránk még jobban a rabbilincseket. ” Márai Sándor legújabb könyvében, a Harminc ezüstpénzben olvashatjuk: “Az árulók általában sokáig élnek, legtöbbször elégedett, békés emberek.” A magyar televízió képernyőjén megszólaltatott pa­pok túlnyomó többsége elégedett és békés ember benyo­mását keltette ... AJÁNDÉKOZZON ROKONAINAK GÉPKOCSIT AUTÓ — ERDEY a világ vezető autómárkáit szállítja íg, vagy használt állapotban, műhely-felülvizsgálással, s garanciával egész Európa területére. Telefonszolgálat 24 órán keresztül MAGYAROKNAK KEDVEZMÉNY KÖLCSÖNKOCSI KÜLFÖLDRE IS 8 München 70, Implerstr. 10. Telefon: 725-13-31

Next