Új hídfő, 1984 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
6. oldal új hídfő 1984.január ját, mindenről beszél, csak a “rázós kérdéseket” kerüli kínosan, ugyanígy a torontói Szent Erzsébet Egyházközség plébánosa, dr. Jaschkó Balázs is. De ő legalább meg merte említeni, hogy Mindszenty bíboros úr is meglátogatta a templomot. Utána azonban sietett hozzátenni, hogy Lékai bíborost is fogadták, és “megszerették. Én a magam részéről nagyon jó lelkipásztornak tartom.” (Csak zárójelben: ezeknek a jezsuitáknak a kiadásában jelenik meg A Szív című, úgynevezett “hitbuzgalmi lap”, amely a legutóbbi időben szisztematikusan és kimondottan baloldali vonalvezetésbe csapott át. Ennek legkirívóbb példáját a közelmúltban láthattuk, amikor A Szív szeptemberi számában bizonyos Sajgó Apor nevű jezsuita készített interjút egy másik jezsuitával, Mustó Péterrel. Mustó “szentté avatta” a nicaraguai kommunista szandinistákat, Castrót állította példaképnek, és kioktatta a pápát is, mondván: nem érti a közép-amerikai problémát, és reakciós álláspontot képvisel. A kifejezetten kommunista tendenciájú interjú után akkora volt a fölháborodás, hogy A Szív szerkesztője, az ugyancsak szuperliberális Nagy Ferenc jezsuita mentegetőző nyilatkozatot volt kénytelen közzétenni az októberi számban.) A következő két — szabadjon ezt a kifejezést használnom — szereplő, a New York-i Fordham egyetem tanára, dr. Kilián Csaba ferences és dr. Babos István jezsuita volt. Nekik aztán végképp semmi közük a magyar emigrációhoz, hiszen amerikai egyetemen tanítanak, magyar pasztorációt nem végeznek, de hát a hazai tv félrevezetően őket is azok közé sorolja, akik kiemelkedő szerepet játszanak a külföldön élő magyarok között. (Tehetik. Mit tudja a hazai tv-néző, hogy ki visz itt vezető szerepet, ki nem!) Kilián, aki az ötvenes évek elején New Yorkban még keresztes hadjáratot hirdetett a kommunizmus ellen, ma így beszél: “Én 78-ban voltam otthon először, és azóta minden évben voltam otthon. (...) Ha minden jól megy, és ha a számításaim jól jönnek ki, akkor valószínűleg egy öthónapos tanulmányútra fogok menni Magyarországra a bíboros úrnak a meghívására. (...) A bíboros urat megbecsülik, a bíboros úrnak van befolyása, a bíboros úrnak van programja. ” Van, fűzöm hozzá keserűen. Máriacellben úgy megtagadta Mindszentyt, mint Péter Jézust. Babos István szerint a kint élő magyarok előbbutóbb hazafelé fordulnak, és próbálnak kapcsolatba kerülni “Az otthoni valósággal”. Szlezák Imre ferences páter, a New York-i Szent István-templom papja kizárólagosan lelkipásztori kérdésekről beszél, s az újonnan érkező magyarok problémáit említi meg. A hazai tv-sek — csodák csodájára, vagy talán utasításuk volt, hogy ne tegyék? ... — nem keresték föl a Szent István-templom másik magyar papját, a Magyarországról csak néhány éve állami engedéllyel kijött Páldeák Szabolcs ferencest, aki különös előszeretet- Megjelent az Új Hídfő Baráti Köre kiadásában NYÍRŐ JÓZSEF: “A NÉMA KÜZDELEM” című megrázó erejű regénye Erdélyről, a “szegény székely nép”-r61. 525 oldal, ára $16.00, kapható: Szabó László címén 22 Hancock Street, San Francisco, CA, 94114 tel hülyézi le a nemzeti emigrációt, és nevezi múzeumba való, régi világból ittmaradt kriptaszökevényeknek azokat az emigránsokat, akik még mindig olyan “náci elveket” vallanak, mint Magyarország szabadsága és függetlensége. Páldeák is notórius hazajáró, így hát (szándékos?) mellőzése elgondolkodtató ... (Ugyancsak nem szólaltatták meg elvbarátját, Pócsai Vendel ferencest sem, aki szintén csak néhány éve jött otthonról állami engedéllyel, s akit — elsősorban Mindszenty-ellenes magatartásáért — New Brunswickról a hívek a szó szoros értelmében kiutaltak.) A “nagy zsákmányra” a Clevelandtól nyugatra eső városkában, Toledóban tettek szert a hazai tv-sek Hernády Mártonnak, az ottani Szent István-templom plébánosának személyében. Hernády talán a leghírhedtebb amerikai magyar pap, akinek irodája tele van aggatva közismert hazai békepapoknak — az ő kebelbarátainak — fényképeivel, s aki nemrég azt mondta egy otthonról frissen érkezett, tőle segítséget kérő fiatal magyar menekült papnak: “Nem akarom otthon elrontani a káderlapomat azzal, hogy magának segítek.” Hernády így nyilatkozik a televíziósoknak: "... itt volt Lékai prímás úr Esztergomból (...) itt volt a székesfehérvári püspök úr, eljött hozzánk a görög katolikus püspök, Timkó eminenciás úr, az ő segédpüspöke, Bagi püspök úr itt volt Pestről, szóval jó kapcsolataink vannak. ” “És önök járnak Magyarországra?” ‘Járunk és nagy örömmel” — így Hernády. “Ön hányszor volt ott?. “Nem tudnám megmondani. Én már tizennyolcszor mentem Európába, mióta Amerikában élek, de 68 óta majdnem minden esztendőben. ” Az utolsó interjú során ismerős arcot láthatnak a képernyőn a hazai nézők. Kilián Csaba ez, a megtért kommunistaellenes keresztes vitéz. Immár Budapesten van, így beszél: “Nagyszerű fogadtatásban részesültem (...) mindenki próbál kedvembe járni.” “És, gondolom, ismerkedik a mai magyar élettel!” — szúrja közbe a riporter. Mire Kilián: “Nagyon-nagyon érdekes számomra, nagyon szeretem az életet.” De azért végleg nem megy haza. Sem ő, sem Hernády, sem a többi hazajáró. Nyugati jólétből dicsérik azt a “fejlődést”, azt a “haladást”, azt a “változást”, amiben ők nyilvánvalóan nem szeretnének élni, s ami elől megléptek. A dokumentumfilm után nem sokkal levelet kaptam egy odahaza élő, börtönviselt öreg paptestvéremtől. Azt írja a filmmel kapcsolatosan: “Ezek s az ő nyilatkozataik verik ránk még jobban a rabbilincseket. ” Márai Sándor legújabb könyvében, a Harminc ezüstpénzben olvashatjuk: “Az árulók általában sokáig élnek, legtöbbször elégedett, békés emberek.” A magyar televízió képernyőjén megszólaltatott papok túlnyomó többsége elégedett és békés ember benyomását keltette ... AJÁNDÉKOZZON ROKONAINAK GÉPKOCSIT AUTÓ — ERDEY a világ vezető autómárkáit szállítja íg, vagy használt állapotban, műhely-felülvizsgálással, s garanciával egész Európa területére. Telefonszolgálat 24 órán keresztül MAGYAROKNAK KEDVEZMÉNY KÖLCSÖNKOCSI KÜLFÖLDRE IS 8 München 70, Implerstr. 10. Telefon: 725-13-31