Kelet népe, 1971-75 (5-8. szám)
1974 / 7. szám
déssel egy szóra! Talleyrand a bécsi kongresszuson (1815) a katonailag megvert, megszállt Franciaország területileg integer, életképes újjászületését alkudta ki. Katonai szempontból ítélve Magyarország mai helyzete pontosan a Napóleon bukása utáni Franciaország helyzetének felel meg. Ha a menekült magyarság sorai között a magyar Talleyrandot keressük, ez semmi esetre sem lehet Eckhardt T. A menekült magyarságnak sincsen országa, de van hivatástudata! Magyarország oszthatatlan földrajzi egységet alkotó államot alapított Ezt nem a „bárkinél is messzebblátó Eckhardt”, hanem előtte az első világháborút lezáró békekonferencián Wilson kormánya által meghívott szakértő Coolidge professzor állapította meg (Lásd: KELET NÉPE 4. számának 133—134 old.) Ismételjük nincsen még egy tényező, amely a nemzet fennmaradását hatásosabban szolgálná, mint a vallásos kegyelet értelmében megerősödött, az őseredetig visszanyúló történelmi tudat. Izrael újjászületése bizonyítja ezt. De éppen erről a nemzet újjászületésének soha fel nem adható örökségéről mondott le Eckhardt T. a trianoni kériszerbéke 50. évfordulója alkalmából közzétett „üzenetében”, amint erre dr. Nádas János a Kanadai Magyar újság 1970 febr. 6-i számában „Ne adjuk fel történelmi jogainkat” című cikkében élesen visszavág. Eckhardt T. még akkor sem lehetett volna magyar Talleyrand ha egyenrangú félként ülhetett volna az új világ rendjét eldöntő tárgyaló asztalhoz. Ez a hely már csak azért sem illette volna meg őt aki dr. Varga emlékirata szerint az Amerikai ,,Coordinating Commitee” 1972. ülésén így sóhajtott fel: „Nagyon egyedül vagyunk barátaim”. Tehát ő a mindenkinél messzebblátó vatesz nem látott az USA határain túl és nem látta azt sem, amit Alföldivel átkiáltottunk Kelettől Nyugatig, hogy „nem vagyunk egyedül, kidobott és árva, mi vagyunk a világ legnagyobb családja”! Csak mellékesen említem Eckhardt logikájának és erkölcsének jellemzésére, hogy baráti jobbját nyújtotta a Hunyadi páncélosok névsorával a Rákosiékhoz átszökött hazaáruló Kohlmann Kecskési-Tollas Tibornak, ugyanekkor azzal inti az MHBK-t, hogy még csak a látszatát is kerülték a politikai sírásokként elkönyvelt fasisztanyilas szélsőjobbal való érintkezésnek. Ne mondja senki, hogy kegyeletsértést követek el az elhúnyt emlékén: fenti cikkem ezelőtt 20 évvel jelent meg, néhai Csűrös Zoltán ÚJ MAGYARSÁG című lapjában — amelyet Eckhardt T. előkelően nem vett tudomásul. 108