Krónika, 1980 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiii Hetven éves a magyar cserkészet Hézagpótló munka jelent meg a külföldi magyar könyvpiacon. „A magyar cserkészet története” címmel Bodnár Gábor, a Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke színes riportot készített az árvalányhajas magyar fiatalok egyedülálló szövetségének történetéről, az 1910-es kezdettől, a két világháború közti dinamikus fejlődésén át az 1948-ban bekövetkezett elnyomásáig. A könyv nem történelmi adathalmaz, hanem a magyar cserkészet életének mozaikszerű vetülete. Az olvasó szinte a szemtanú közvetlenségével láthatja maga előtt az árvalányhajas magyar cserkészeket, akik fegyelmezettségükkel, talpraesettségükkel és sikereikkel annyi megbecsülést szereztek hazájuknak a dániai, angliai és hollandiai jamboreekon. Büszke örömmel szemlélheti a Megyeri Nemzeti táborban seregszemlére összegyűlt 10 ezer magyar fiút, s a gödöllői jamboreen az ország kirakatát megépítő és értékeinkből a legjobbat adó cserkészeket. A szerzőt nem kell bemutatnunk. Neve a magyar cserkészettel szinte egyértemű. 1945. április elsején a huszonötéves Bodnár Gábor katonaként Nyugatra sodródott. Mielőtt azonban végleg elhagyta szülőföldjét, a határsorompónál fogadalmat tett, hogy amíg él, a magyarságot minden erejével szolgálja. Fogadalmát megtartotta, szavát állta. Az ő önfeláldozó, akadályt nem ismerő és kitartó munkájának köszönhető, hogy az elmúlt 35 évben a magyar cserkészet gyökeret vert és virágzó, gyümölcsöt hozó fává fejlődött a külföldön élő magyarság körében. A szerző a sebesen mozgó események között rámutat az igazi cserkészszellemre és a szilárd alapot képező, szinte szállóigévé vált „emberebb ember, magyarabb magyar” eszményére. Hetvenedik születésnapját ünnepli 1980-ban a magyar cserkészet. Ez a könyv születésnapi ajándéknak készült. Ajándék azoknak, akik ma is cserkészkednek, vagy akik ugyan már nem folytatnak aktív cserkészmunkát, de azért él még szívükben ifjúkorunk emlékeként a cserkészliliom varázsa. De azoknak is szeretettel ajánljuk a könyvet, akik ugyan sohasem voltak cserkészek, de itt külföldön megismerték és becsülik cserkészetünk magyarságmentő, magyarságnevelő és emberépítő munkáját. A könyv ára 8 dollár. Kérjük, hogy vegyék meg, ajánlják és terjesszék ezt a könyvet. Ismerjék és ismertessék meg a liliomos zászlót hordó magyar ifjúság történetét. Dr. Hoyos János, a Szövetség Nagytanácsának elnöke és Dr. Ádám János S.J., a Szövetség Intézőbizottságának elnöke A Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdet A pályázat címe: „A magyarságtudat külföldön'’. Célja: a magyarságtudat fogalmának meghatározása, megőrzésének és fejlesztésének lehetőségei az emigrációban. Szükségessége: a statisztikai adatok szerint az északamerikai kontinens másfél millióra becsült magyar származású lakosából mindössze 10 százaléknak van magyarországi élménye s ezeknek átlagéletkora már 65—75 év között mozog. Az elsőgenerációs szülők 6 százaléka, a másodgenerációs szülők 1 százaléka járatja gyermekét magyar hétvégi iskolákba (a harmadgenerációs szülők már nem is jönnek számításba ebből a szempontból). Cserkészeink száma — a magyar fiatalok számához viszonyítva: a 6—12 éves korig 3 százalék, a 12—16 éveseknél fél százalék. — Tehát sürgősen tennünk kell valamit, hogy a másod- és harmadgenerációs fiatalság magyarságöntudatát felébresszük. Eddig valahogyan nem találtuk meg a „hangot” fiataljainkhoz, azokhoz, akik már itt születtek, akiknek mások az élményeik, mint nekünk, ezért valami más úton kell megközelítsük őket, mint ahogy eddig próbáltuk. Terjedelme: legalább 25 gépelt oldal. Nyelve: magyar, angol, vagy bármely más világnyelv. Jutalomdíj: 2000, 1000 és 500 USA-dollár. (A magyar sajtóban felhasznált pályaművekért külön tiszteletdíjat és a további 10 legjobb pályamunkáért értékes könyveket adunk.) Határidő: 1980. december 1. Pályázhat: korra, nemre és állampolgárságra való tekintet nélkül mindenki, egyén és munkaközösség. Pályázni lehet névaláírással vagy jeligével. Bíráló Bizottság: a Rákóczi Alapítvány Elnöki Tanácsa által felkért szakértőkből álló Bizottság. Felhasználása: a beérkezett és kiértékelt pályamunkák képezik az alapját a megrendezésre kerülő Ifjúsági Találkozó, szimpozion programjának. Cím: RÁKÓCZI FOUNDATION, PO Box 67, Station “L", Toronto, Ont. MGE 44, Canada. 34 KRÓNIKA