Krónika, 1981 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Dr. Heckenast Dezső: HEGYESHALOM Hazánk nyugati kapuja Ha Záhony hazánk „keleti kapuja” a Kárpátalját annektáló Szovjet-Oroszország felé, akkor a „nyugati kapu" — ha nem is olyan híres, de joggal — Hegyeshalom. Sajnos, a keleti kapu igen széles kapu, főleg mióta kinyitották a másik szárnyát is, ugyanis a Záhonyi Átrakó Körzet nyolc állomásból áll, amelyiknek a csapi Tisza-híd előtti utolsó állomása a nevet adó Záhony. Még 1964-ben épült egy új vasútvonal is Eperjeskétől az oroszországi Bátyúig egy újabb Tisza-híddal, de ez a vonal sehol nem szerepel, sem menetrendben, sem térképen, mert csak teherforgalom van rajta. Mivel az oroszok pár évvel ezelőtt elhatározták, hogy nyugati szállítmányaikat Csehszlovákia helyett a rövidebb úton, Magyarországon át fuvarozzák, „elrendelték”, hogy a nyugati határállomásokat, elsősorban Hegyeshalmot, de Sopront is bővíteni kell , a hozzávezető vasútvonalakat pedig teljesen modernizálni. Mivel jelenleg ez Magyarországnak a leg­nagyobb vasúti építkezése, érdemes vele bővebben foglalkozni. Hegyeshalom a magyar vasúti hálózat kiépülése óta fontos vasúti csomópont: itt keresz­tezte egymást a Bécs-Budapest és a Pozsony-Szom­­bathely közti vasútvonal. Ez a helyzet azóta csupán annyit változott, hogy Trianon óta Bruck-Király­i Ada helyett Hegyeshalom lépett elő nyugati határ­­állomássá. Ami viszont a korszerűsítést illeti, a két háború közt alig fejlesztették. A második háború végnapjaiban pedig három olyan szőnyegbombázás érte, hogy az állomásból kő­ kövön nem maradt. Azóta a rombadőlt pályaudvart felépítették, sajnos, azonban a mostani forgalommal akkor még senki sem számolt. Hegyeshalom tehát máról-holnapra nemcsak kiöregedett, hanem „ruháit is kinőtte” s külső megjelenésében és technikai színvonalában egyaránt messze van a követelményektől, s nem növeli hírnevünket a nyugati expressz-vonatok utasai előtt... □ A határállomások az utas szemében gyakran ,valami regényes fényben csillognak. A határ dialektikus szerepet játszik: elválaszt és össze­köt egyszerre. Két oldalán kétféle nyelvet beszélnek, kétféle törvény és eltérő szokások uralkodnak, más­fajta emberek élnek. Ez a varázslat Hegyeshalomra kétszeresen is érvényes, mert a határ túlsó oldala is egy kissé Magyarország: a határ egyik oldalán a haza köt, a másik oldalán az idegen vont. A két háború közti forgalomhoz képest a nemzetközi vonatok száma erősen megcsappant, a régi 8 expressz- és gyorsvonat helyett ma csak két nemzetközi vonat közlekedik: a patinás Orient­­expressz Párizs és Bukarest között és a Wiener -Walzer, Basel és Bukarest között. Nyáron van egy különleges vonat az osztrák turistáknak, a Lehár­­expressz, amelyet úgy hirdetnek az osztrák menet­rendben, hogy „Fahren Sie mit dem Lehár zur Juliska nach Budapest — Utazzék a Lehárral a Juliskához Budapestre”. (Híres operett-sláger volt a két háború közt.) Hegyeshalomnak van egy csomó személyvonata Lajta-Bruck, Győr, Pozsony és Szombathely felé, s időszakos turista-gyorsvonatok is Prágából az adriai kikötőkbe, de ami a vasutasoknak a legnagyobb gondja , az egyre növekvő teherforgalom. A hivatalos magyar vasutas újság statisztikája szerint napi 40 tehervonat érinti Hegyeshalom állomását és ez a szám a jövő­ben növekvő irányzatot mutat, de örvendetes a személyforgalom emelkedése is, ami a vízum Hegyeshalom régi, lebombázott állomásépülete 1981. JANUÁR KRÓNIKA 23

Next