Nemzeti Újság, 1990 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1990-12-01 / 12. szám
4. oldal NEMZETI ÚJSÁG 1990. december “Szűkülő vagy táguló horizontok?” LUGÁNÓI TANULMÁNYI NAPOK SZEGEDEN A Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK) az első nyugateurópai kulturális egyesület, mely Magyarországon rendezte meg 13 esztendőn keresztül a dél-svájci Lugánóban tartott tanulmányi napjait. A “Szűkülő vagy táguló horizontok? Magyar-magyar kapcsolatok a megváltozott helyzetben” című konferenciára 1990. október 10-15 között, a szegedi Forrás Gyógyszálló kényelmes épületében került sor, ahol hazai, nyugati és az elcsatolt területeken élő magyarok gyűltek össze, hogy megvitassák egy globális bel- és külpolitika, egy “közös nyelv” kialakításának és egymás kölcsönös támogatásának lehetőségeit. Saáry Éva elnök és B. Szabó Péter titkár bevezető, az “alaphangot” megadó szavai után, dr. Komlós Attila, a Magyarok Világszövetsége ideiglenes vezetne, a szervezet új, demokratikus alapon történő átszervezéséről beszélt, majd Lisztóczky László egri irodalomtörténész ismertette a SMIKK munkásságát, melyet akkor kezdett tanulmányozni, amikor az még főbenjáró bűnnek számított. Ugyancsak ő adta át a Kör elnökének a távollévő Tollas Tibor üdvözletét, a hozzá tartozó, reprezentatív virágcsokor kíséretében. Az elszakított országrészekről érkező előadók referátumait a svájci Czettler Antal “Közép-Európa feldarabolása - A magyarság szétszakadásának okai” című történeti áttekintése vezette be, amit a felvidéki Gál Sándor, az erdélyi Bálint Pataki József és a kárpátaljai Balla D. Károly részletes, alapos, de sok szempontból lehangoló beszámolója követett. Mivel a délvidéki Csorba Béla nem tudott megjelenni (‘‘sorsdöntő lépések előtt állunk” - táviratozta), helyére Sajti Enikő történész “ugrott be” a témáról írt kitűnő analízisével. _ Külön ki kell emelni az osztrák ügyvédnő, Bárki Éva Mária szakszerű és meggyőző okfejtését a “népcsoport-jogok” (szerinte nem előnyös a “kisebbség” szót használni) nyugati megítéléséről, melyet - életében először! - szabatos magyar nyelven tartott. A hazai-nyugati dialógus esélyeit három előadó mérlegelte. A budapesti Pomogáts Béla a magyar-magyar kapcsolatok “ezredvégi horizontjáról” beszélt, a müncheni Juhász László (a Szabad Európa Rádió munkatársa) pedig “A nyugati magyarság kötelességei és jogai a szabad Magyarországgal szemben”címen igen bátran Endrey Antal előadás közben mutatott rá a hibákra, nehézségekre, megoldandó feladatokra. Tanulságos volt az Ausztráliából végleg hazaköltözött Endrey Antal szabad előadása is, melyben részint az emigráció életéről, tevékenységéről, részint hazai tapasztalatairól számolt be - rádöbbentve a hallgatóságot arra, mi mindent adhatna a nyugati magyarság tudásban, tájékozottságban a hazaiaknak, ha azok igényt tartanának rá! Már csak szereplői miatt is, igen nagyjelentőségű volt a péntek esti kerekasztalbeszélgetés, melynek egy részét a rádió és a televízió is közvetítette. Ezen - a SMIKK két vezetőén kívül - részt vettek Balla D. Károly (Kárpátalja), Bárki Éva Mária (Ausztria), Czettler Antal (Svájc), Dáné Tibor (Erdély), Duray Miklós (Felvidék), Entz Géza államtitkár (a Magyar Kormány kiküldöttje), Gyulay Endre szegedcsanádi püspök, Sajti Enikő (a Délvidék képviseletében) és Szőcs Géza (Erdély). A programot kiegészítette a szegedi József Attila Tudományegyetem rektorának a külföldi vendégek részére rendezett fogadása s az újonnan renovált városháza gyönyörű dísztermében “Pogány diaszpóra” címmel tartott irodalmi est, melynek keretében hazai előadók (Balázs Ádám, Dinnyés József, Szabó András) tolmácsolták a nyugati magyar líra remekeit. A konferencia résztvevői - a Kör képzőművészeti érdeklődésének megfelelően - elmentek Csapó Balázs magángalériájának ünnepélyes megnyitására is.* A Szegeden - ezúttal kísérletképpen - megrendezett “Lugánói Tanulmányi Napok” eredményeseknek, hasznosaknak bizonyultak, mert előrelépést jelentettek a hatféle magyarság párbeszédének, együttműködésének kialakításában. Az előadások egyöntetűen magas színvonala, a viták (Folytatva az 5. oldalon)