Tájékozatató Szolgálat, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)
1980-03-01 / 1-2. szám
-5- aágban,a " Magyarország " 51-52-es számában,egy magyar történelmi nevet viseldi Wesselényi Miklós tollából jelenik meg " Szigetek a jégben " címmel egy közlemény .Szóbanforgó lap "történelmi” rovatában.A közlemény alcímeit A Ferenc József—Tóld — Stratégia és meteorológia.További(kiemelt)fejezet—címek: Kepes doktor és társai,Vitorlás gőzmotorral,A távol—keleti útvonal. A figyelmesen olvasó állampolgár észreveszi a Wesselényi—közlemény politikai élét.Nem a F.J.Föld felfedezésének körülményeire helyeződik a fősúly,hanem arra az immár történelmi tényre,hogy imen nemcsak az amerikai imperialismusnak,hanem a szovjetorosz imperialismusnak is vannak előretolt támaszpontjai(!) E körülményről Wesselényi így ír ! ( Igazi jelentőséget elsősorban a Szovjetunió számára azonban csak a második világháború után vált nyilvánvalóvá.Mindenekelőtt stratégiai szempontból.A Ferenc József—föld,ma sokak szerint,katonai szempontból,a Szovjetunió védelme szempontjából—hasonló szerepet tölt be,mint az USA számára a thulei és egyéb grönlandi és északi támaszpontok." Bármennyire is találó Wesselényi Miklósnak ezen kitétele,mégis sajnálatos az a nemtörődömség,pongyolaság és pontatlanság —amit magával a Payer—féle expeditio— val szemben tanúsít.Kezdve azzal a kicsiséggel,hogy az expeditio vezetőjének családnevét " Peyer " —nek írja.Avagy talán a " Magyarország " által használt és igénybevett nyomda szedőinek agyában kevergett az egykori szociáldemokrata képviselő neve ? Az ő nevét írták"Peyer" —nek,nem az expeditio vezetőjének nevét,ki Payer névre hallgatott.("a" —val a második betű) De ez még hagyján. Hogyan nyilatkozhat—egy állítólagosan magyarérzelmű —Wesselényi ifyként ! " Ez az osztrák-magyar sarkvidéki expedíció, száz év távlatából sok mindenben kuriózumként hat,sőt néha mosolyra is kényszeríti az embert. Az expedíció csak névlegesen számított osztrákmagyarnak, ami a 67-es kiegyezés után elkerülhetetlen szóhasználatból adódott,ténylegesen azonban osztrák vállalkozás volt.A résztvevők között csak egyetlen magyar akadt,a hajóorvos,bizonyos Kepes doktor.Az osztrák jelleg még abban is kidomborodott, hogy az expedíció eredményeiről kiadott angol nyelvű ....stb." Úgy látszik,nemcsak nekünk —az idegenbe szakadt magyaroknak — tűnik fel az ekénti,Magyarország tekintélyét ország s világ előtt romboló fogalmazás,hanem az otthon élő —de magyarul érző lelkeknek is.Ennek bizonyságául mutatjuk be Olvasóinknak a " Magyarország " olvasótáborából a a " Magyarország " szerkesztőségéhez beérkezett és közhírré tett(egyik)olvasói levelet.Feltehetően,Wesselényi cikkével kapcsolatosan még több is oda érkezhetett,melyeket azonban nem közöltek. Ugyanebben a cikkben Wesselényi úr,ki különben képzett történész — " osztrák fekete-sárga " zászlóbontásról beszél(a Neue Zürcher Zeitung kritika nélkül átvett"forrásai"alapján! )s még azt is (önkényesen)kifejezésre juttatja,hogy " a magyarra nem is gondoltak ", amely Wesselányi—féle közlés nem felel meg a valóságnak!Payer —helyszínen készített — korabeli rajzai szerint még a " Tegetthoff " hajó is 2 lobogót viselt az osztráknak nevezettet( fekete—sárga—fekete/német-római császári alapszínekkel/ benne a piros-fehér—piros,főhercegi koronával ellátott Ausztria— pajzzsal,— és a Magyar Királyság királyi koronás államcímerével ellátott piros—fehér—zöld . „Kitűnöm sikerült kettős, 1079/ 51—90. számuk, de hibák fölös számban akadtak benne. Az egyik cikkben említett osztrák—magyar expedíció egyik vezetője nem Peyer, hanem Payer volt Júliust azaz Gyula volt a keresztneve annak abizonyos Kepes doktornak, aki különben honvédorvos volt, ám a Révai Lexikon szerint . 1024-ben hunyt el mint vezértörzsorvos. A legénységnek körülbelül a fele, mint fiumei lakos, magyar állampolgár volt. Payer könyve szerint a hajón mind a négy nyelv járta (német, olasz, magyar ésszláv). Ezek szerint tehát Kepes doktor tudott valakivel magyarul lanzét váltani. Ugyanebben a számban Petőfi barátjának nevét helyesebb lett volna pontosan megadni. Így: Orlay Petries Soma. A fővárosi közlekedés történetéről szóló cikkben akörül van zűrzavar, hogy ki kinek az apukája, mármint ami a lávasutat és a villamost illeti." DR. IWPICZ SÁNDOR, BUDAPEST