Tárogató, 1981 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
TŰZ TAMÁS IRODALMI EST A Magyarok Nagyasszonya Egyházközség és a Vancouveri Magyar Társaskör közös rendezésében 1981.május 2-án este 7:30-kor a katolikus templom dísztermében. 1710 .E 7th Avenue, Vancouver B.C. Ellenvarázslat fönn vallani hajnalig olvastam egyszerre csak látni kezdtem alulról fölfelé keresztben mindenütt mélyben és magasban tűz tamás koronázott angyal civilben ágról hulló költő rajta papucs s egy rossz felöltő vitatkozván a rút varanggyal dajkamese ellenvarázslat sárkány fog repedezett szikla csak nem sírsz mérget álmaimba te tündérkézzel gyúrt vadállat nekem nagyon is ismerős vagy szinte kiáltó méretekben mielőtt némán égre rebben s beléd puskáz a fölkelő nap Mintha egy kéz Csak egy dolgot lehetne tennem ha nagyra nőnek már a fák a tapétáról lelegelnem a jázmint és az orgonát ott van még elég harsogó szín fénydús mezők napszőtte fű a szomorúfűz lobogóin zöld csipkefátyol gyönyörű hétszer rakott márványos oltár kehely virág és így tovább mintha mesében bandukolnál s fognád az álmok ostorát és végül mintha nyitva látnád nem az eget valami mást mintha egy kéz szedné a málnát vagy széthúzná a parti sást TŰZ TAMÁS nyílt levél TOLLAS TIBORNAK Kedves Tibor! Mindeddig vártam arra, hogy valahol valakinek mégiscsak eszébe jut, hogy múlt év decemberében meg kellett volna ünnepelnünk, vagy legalábbis említenünk, hatvanadik születésnapodat. Ma úgy érzem, nem várhatok tovább. Amint tudod, régen leszoktam arról, hogy mások nevében beszéljek; most is csak a magam nevében s a magam szívéből szólok. Nem akarom érdemeidet emlegetni, felsorolni mindazt, amit tettél. Csak ennyit: ha valaki, akkor én tudom, hogy mindig s mindenütt megtetted, amit megtehettél, ami azt jelenti, hogy mindig s mindenütt megpróbáltad a lehetetlent is; szememben ez — és csak ez — az emberi nagyság ismérve; a mérhető siker — bármily szerény, bármily ragyogó — csupán másodrangú. Ezt szeretném ma megköszönni Neked, a magam szívéből, a magam nevében, de annak az idők-s személyek fölötti humanizmusnak a jegyében, amelynek olyan kevesen próbálunk eleget tenni. Miután ismerlek, tudom, nem szívesen adnál helyet e soroknak a Nemzetőr szerkesztőségi részében. Ezért kérlek, közöld őket nyílt levélként a hirdetés-rovatban. Isten éltessen Tibor! Ő tartson meg sokáig olyannak, amilyen voltál és vagy, tartson meg családodnak, Magadnak, nekünk, mindazoknak, akiknek szükségük van Rád és akik szeretnek. Kocsis Gábor Sajnos TIBOR születésnapjáról mi is megfeledkeztünk. Ezúttal tesszük jóvá mulasztásunkat. Hosszú életet és jó egészséget kívánunk kiváló költőnknek, akinek páratlan magyarság szolgálata mindnyájunk számára példakép. Itt közöljük olvasóinkkal, hogy októberi megemlékezésünk ünnepi szónoka TOLLAS TIBOR lesz.