Tárogató, 1991 (18. évfolyam, 1-8. szám
1991-08-01 / 8. szám
Garrincha már nem lehet ott és Pelé se tudta biztosra mondani, de akik ott lesznek fel fogják eleveníteni egy nagyszerű diadalnak felemelő pillanatait. Albert Flórián volt az első és mindeddig az utolsó magyar labdarúgó, akit az év futballistájának választottak és megkapta az aranylabdát egy évre rá 1967-ben... régi dicsőségünk hol késel... Apropó Farkas Pista se lehet ott, ő is már az örökzöld gyepen kergeti a labdát: 1986 óta. Egy statisztika: Az NB I. ezévi néző átlaga 7100-ról 5371-re süllyedt.. Külön oka ennek, hogy a Fradi tavaszi szereplése meg a legvérmesebb magyar szurkolókat is megkeserítette. Ezzel ellentétben a Diósgyőr - Szeged osztályozón Diósgyőrött 20,000 néző volt. Hiába, ahol hajtanak a fiúk, jönnek a nézők, a futball szurkolóit meg ma sem lehet becsapni.. 64 MÁRKUS LÁSZLÓ (Budapest): AinxusifjelŰ MEGJELENT TOLLAS TIBOR ELSŐ MAGYARORSZÁGON KÉSZÜLT VERSESKÖTETE A költőnek igaza van. A szavak nem halnak meg, tovább élnek és visszaintenek, idéznek és felkavarnak, tapintható valóság lesz belőlük. Átölelnek és forró áradással ismeretlen érzelmek közé űznek, honnan nincs menekvés, a költő gondolata izzik és érint meg mindenkit. Ilyen zúgó folyam rohant át a Kossuth Klub termein és márványlépcsőin, amikor elhangzott a titkos jeladás, megszólaltak a láthatatlan harsonák és dacolva az elmúlással, a verssorok lüktetése forrósította fel az amúgy sem langyos levegőt. Barát, rengeteg egymás kezét fogó barát, akik eljöttek ide, hogy tanúi legyenek a jelenségnek. Vallomás és csoda. Ki hitte volna barátaim a váci fegyház poklában, hogy az ott írt versek ragyogása túlszárnyalja a csillárok fényét. Sorsunk és vágyaink szárnyai suhogva, diadalmasan szállnak a szabad ég felé. Ki hitt abban, hogy a szenvedés, éhség, megaláztatás nem lesz hiába és egyszer ünnepelni jöhetünk, elérkezünk saját múltunk gyönyörű ünnepéhez. Igaz, megkoptunk mára, de ezek a verssorok felidézik és visszahozzák az ifjúságot, minden ellenálló dacával és színes álomképeivel, úgy ahogyan egykor álmodoztunk a dohos szalmazsákon heverve. Ez az a nap! Ez a nagy elégtétel, hogy magyarországi nyomdában készült Tollas Tibor kötete és a Haza megjelentette az egykor örök bujdosásra ítélt verseket. Ez a nap Tollas Tiboré. De a miénk is, mert rajta keresztül önmagunkat köszöntjük, kik átvészelve a múltat, megkopva, de töretlenül a régi hittel és gyönyörűséggel hallgatjuk önnön sorsunk énekét. Értelme volt a lángnak! A szüntelen lobogásnak, amely kicsapott Tollas Tibor verseiből. Nem kereste az ünneplést, elvetette a jámbor megalkuvást. Az igazság ihlette és nem törődött azzal, hogy csak a kitaszítottság a jutalma, a megtagadás és a félelem. Versei ott lobogtak az idegenség sötétjében és csak azokhoz szóltak, kiknek nyelve magyar, azoknak, akik tudják, mi az, hogy repeső, mit jelent a csillag, a táj, a haza. És ezek a pici lángok ott villantak az idegenség sötét víztükrén, hogy egyszer hazatérjenek és azoké legyenek, akiknek a költő szánta, életének és sorsának osztályosaié. Az ünnepi könyvbemutatót Hazai György akadémikus nyitotta meg, majd Sinkovits Imre zengő hangja töltötte be a termet, Tollas Tibor verseit adta elő. Faragó Laura népdalokat énekelt. Dr. Makra Zoltán, a Nemzetőr főmunkatársa felidézte az egykori fiatalembert, Tollas Tibort, ki verseivel berobbant a magyar emigrációba és ki nem hunyó hittel küzdött a szabadság, a nemzeti összefogás gondolatáért. Számára a forradalom — mondotta — el nem múló valóság volt. Majd elbeszélte a nehéz éveket, a kínnal született versek történetét, s a szabadság eljöttét, mert a magyar történelemben nem volt még emigráció, mely megérte volna eszméinek diadalát. Ezután következett Kiss Dénes költő, majd Lezsák Sándor, az estet rendező Lakitelek Alapítvány elnöke, akik méltatták a kötet írójának irodalmi és szervező munkásságát. Tollas Tibor előadása és versmondása egységessé tette és magával ragadta a közönséget. A Kossuth Klubot zsúfolásig megtöltő többszázfőnyi közönség között ott ültek az előadó barátai. Eljött Kéri Kálmán vezérezredes, országgyűlési képviselő, Münchenből Ferenczy József, a német média világ vezető személyisége, Koczkás Sándor, a Magyar Írószövetség főtitkára, dr. Furmann Imre, az MDF politikai alelnöke, több országgyűlési képviselő, a magyar rádió és televízió kiküldött munkatársai. Ott voltak a müncheni, az amerikai, kanadai és ausztrál barátok, az emigráció második generációjának fiatal tagjai, hogy együtt ünnepeljenek és emlékezzenek. A kitűnő rendezésért a Kossuth Klub tanácsát és a Lakitelek Alapítványt illeti köszönet. A nagysikerű estet a magyar rádió és televízió több adásban is közvetítette. A könyv 1991. május 30-án a lakiteleki Antológia Kiadó gondozásában látott napvilágot. NEMZETŐR