Szabó János (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 24. KÖTET (1994)
1994 / 1-2. szám - KOLLÁR LAJOS - PÓTH LÁSZLÓ: Több falelemmel merevített épület igénybevételei
Dr. Kollár Lajos, az MTA levelező tagja —Póth László TÖBB FÉLELEMMEL MEREVÍTETT ÉPÜLET IGÉNYBEVÉTELEI 1. A PROBLÉMA LEÍRÁSA Egy épület merevítőrendszerével szemben két követelményünk van: a merevségi és a szilárdsági. A merevségre az épület stabilitásának biztosításához van szükség, lásd részletesen /Kollár, 1991-ben. Itt csak annyit említünk meg, hogy a mag kritikus ereje — korlátlanul rugalmas anyagot feltételezve — kellő biztonsággal kell hogy nagyobb legyen az épület teljes terhénél. A szilárdsági követelmény azt jelenti, hogy a merevítőrendszer kellő biztonsággal vegye fel az épületre ható vízszintes terheket. Ebben a dolgozatban a merevítőrendszer szilárdsági méretezésével kívánunk foglalkozni. Az épületek vízszintes merevítését sok esetben nem egyetlen merevítő maggal oldják meg, hanem több falelemmel, amelyek az épület alapterületén szétszórva helyezkednek el, s csupán a födémek kapcsolják össze őket. Számítógéppel különösebb nehézség nélkül kezelhetjük őket, de ahhoz, hogy meg tudjuk választani a szükséges méreteiket és számukat, világos és áttekinthető képet kell kapnunk előjátékukról. Ehhez legcélszerűbb, ha egyetlen helyettesítő maggá foglaljuk össze őket. A helyettesítő mag merevségei azonosak kell hogy legyenek a falak által képviselt merevségek összegével. Ezt akkor tudjuk egyszerűen előállítani, ha valamennyi fal keresztmetszete állandó a magasság mentén, továbbá a födémtárcsák a saját síkjukban végtelenül merevek, arra merőlegesen viszont igen hajlékonyak. Az egyes falelemekről csupán azt kötjük még ki, hogy faluk vékony, és egyelőre azt is megkívánjuk, hogy ne legyenek bennük nyílások. Alakjuk tetszőleges, lehetnek nyitottak vagy zártak, ebben a dolgozatban viszont csak olyan falelemekkel foglalkozunk, amelyek x vagy x irányú egyenes falsávokból állnak. Egy ilyen merevítőfal-kialakítást mutat az 1. ábra. Mivel a merevítő mag mint egyetlen rúd ferde hajlítást és csavarást szenved, merevségeit pedig az eddig elmondottak szerint az x,y koordináta-