Bartalus István: Emlékbeszéd Mátray Gábor, l. tag felett. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. VI. kötet 7. szám, 1877)
EMLÉKBESZÉD mátraay GÁBOR lev. tag felett. BARTALUS ISTVÁ lev. tagtól. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1877. márcz. 27-én tartott ülésében). I. 1875. jul. 17. Mátray Gábor bevégezte évek hosszú sorával megáldott munkás életét; átköltözött barátai és pályatársaihoz, kik egykor szeretettel, hazafias erélylyel művelvén nemzetiségünket, korszakszerüleg bebizonyították annak életrevalóságát ; átköltözött ama frishantok közé, melyek lakóihoz egy pár év előtt itt az örök mozgalom terén mindnyájunkat a tisztelet rokonszenve, ügyszeretet, vagy épen személyes barátság között. A tisztelt gyűlés soraiban nem lehet nagy azok száma, kik Mátrayt utolsó évtizede alatt ne ismerték volna. Csendes, de szakadatlan tevékenységében, melynek órái, napjai és hónapjai alig különböztek egymástól, olyan volt ő, mint a messze távolból jött folyó, mely lassan, nyugodtan halad az örök tenger torkolata felé. Én Mátrayt csak e korszakában ismertem, de a nemzeti múzeum tudományos csendében a halhatlanok és halottak lajstromában elmerült könyvtárnak Mátraytól kétségkívül egészen különböznie kellett a fiatal Mátraynak, ki — mint zenetörténelmi dolgozatai közt maga fölemlíti — egykor az aradi puszták Orpheusaként szerepelt; különböznie kellett annak a Mátraynak, ki nemzeti művészetünk hajnalán zeneműveket költött, serenádokat és novellákat irt; ki legelső szépirodalmi lapunkat, a Regélőt és tronművészt alapította; különböznie kellett annak a Mátray- M. TUD. AKAD. ÉRT. A TÁRSAD. TUD. KÖRÉBŐL."