Cserép József dr: Határidőszámítás a rómaiaknál. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XVIII. kötet 6. szám, 1903)
Határidőszámítás a rómaiaknál. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia I. osztályának 1903. január 5-én tartott ülésén.) Nemcsak nemzeteknek s országoknak van történetük, hanem mindennek, a mi változásnak van kitéve, vagyis, a mivel történhetik valami. Minthogy ki van téve változásnak a nyelvanyaga is, története lehet egyes szónak vagy szólásnak is. És ezek történetének vagy mondjuk — változásának ismerete igen fontos szerepet játszik a közölt gondolat helyes megértése tekintetében. Hogy a tárgyhoz közeledjem példámmal, a latin írók olvasása közben sűrűn akadunk olyan jelenségre, hogy egy-egy szónak hol jelentése vagy legalább fogalmi köre, hol alakja szenvedett idők folytán változást; olykor meg egyik maga után vonta a másikat is. E változások oka gyakran a történelmi viszonyok alakulásában található föl s így ennek ismeretétől függ a különböző korból származó avagy különböző korra vonatkozó följegyzések helyes megértése. A sok közül ez alkalommal a lustrum s különösen a trinum nundinum időbeli értékével szándékozom foglalkozni a római határidőszámítás keretében. Ha ebbeli vizsgálódásaim végső eredménye nem mutat is föl valami újat e sokat vitatott kérdések különböző magyarázataival szemben, mindazáltal legalább sikerült úgy hiszem összegyüjtögetett s kellőképen rendezett adataim segítségével álláspontomat igazolnom s annyival a kérdések tisztázásához is hozzájárulnom. * * Tudvalevő, hogy a latin a határidőszámításban vett időegység sorszámnévvel való megjelölésébe nem csak a végső egység-időt AKAN. ÉRT. A NYELV- ÉS SZÉPTUD. KÜKÉBŐL. XVIII. KÖT. (I. B.